A kormányközeli üzleti körök egy pofonegyszerű és legális módszerrel kerülik el, hogy megjelenjenek a különböző hatóságok adatbázisában és a céginformációs rendszerben. Elég ehhez kinyomtatni egy papírt, aprópénzért eladni, átírni a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd forint útja.
Míg korábban adóparadicsomokban alapított offshore cégek mögé bújtak el azok a milliárdosok, akik nem vállalták fel kétes úton szerzett vagyonukat a nyilvánosság előtt, ehhez ma már nem kell külföldre menni.
Sőt külföldi céget sem kell alapítani, és még strómanokra sincs szükség, legalábbis a láncolat végén, a közbeszerzéseken meggazdagodott vagy az állammal seftelő milliárdos nyugodtan a nevére veheti a vagyonát. Az elmúlt években úgy módosultak a hazai jogszabályok, hogy teljes körű diszkréciót biztosítsanak ehhez.
A módszer lényege, hogy nem kell nyilvánosságra hozni a 25 százaléknál kisebb tulajdonosi hányaddal rendelkező részvényesek nevét, vagyis ha valaki a vállalat kevesebb mint negyedét tulajdonolja, sok esetben a cég részvényeinek csak néhány százalékával rendelkezik, anonim maradhat. Igen ám, de hogy fogja a céget irányítani kisebbségi tulajdonosként, a nagy pénzt felmarkolni az osztalékfizetésnél?
Erre szolgál az osztalékelsőbbségi részvény intézménye. A cég olyan speciális részvényt bocsát ki, amellyel arra jogosítja fel a papír tulajdonosát, hogy felvehesse az osztalék legnagyobb részét, nem ritkán a profit 99,9 százalékát. Nincs is más dolga a háttérben maradni kívánó, titokzatos tulajdonosnak, mint lejegyezni az osztalékelsőbbségi részvényt.
Ehhez kapcsolódóan: Jól járnak Mészáros Lőrinc cégei Lázár és a MÁV vitájával
A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát.
A G7.hu gazdasági portál fedezte fel, hogyan működik a rendszer, miután az Orbán család gazdagodásáról szóló cikkéhez keresett anyagot. Az osztalékelsőbbség módszerével dőltek a milliárdok Tiborcz István érdekeltségeihez. Nyáron cikksorozatban mutatták be, hogyan áramlott az elmúlt években elrejtve több tízmilliárd forint a kormányzathoz legközelebb álló milliárdosok irányába a tűzhöz kevésbé közel lévőktől.
Az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel cégbirodalmából például 27 milliárd forint került át Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzleti köréhez 2019 és 2022 között.
Miután a cikk megszületett, a G7 megnézte, hogy mennyire jellemző ez más, közbeszerzéseken meggazdagodott cégekre vagy politikusokkal jó kapcsolatot ápoló üzletemberek vállalataira.
A lap arra jutott, hogy tényleg sok kormányközeli vállalkozó használja az eszközt.
„Több tucat olyan kormányközeli vállalatot találtunk, amely a közelmúltban bocsátott ki ilyen részvényt, vagy torzította el valamilyen más módon az osztalékfizetését” – írta a lap. Jellinek Dánielen és a miniszterelnök vején, Tiborcz Istvánon kívül Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégcsoportjában is előfordulnak osztalékelsőbbséget biztosító részvények.
Nagy többségüknél a speciális papírok tulajdonosai az osztalék 95–99,99 százalékára tarthatnak igényt. A részvényeket kinyomtatták, ami még inkább megkönnyíti a rejtőzködést.
Sok esetben nem is digitálisan bocsátják ki az osztalékelsőbbségi részvényt, hanem papíralapon.
Kinyomtatnak egy papírt, pár százezer forintért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd vagy tízmilliárd forint útja.
A jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy „névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol”.
A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás. Előfordulhat, hogy a tulajdonosváltás csak ezen van feltüntetve.
