Izlandon a miniszterelnök és a nők országszerte sztrájkba léptek kedden az egyenlőtlen bérek és a nemi alapú erőszak megszüntetéséért.
Kedd reggel arra ébredtek az izlandiak, hogy a csak férfiakból álló híradóstábok lezárásokat jelentettek be a vulkanikus szigetországban: bezártak az iskolák, késések vannak a tömegközlekedésben, nincs elegendő személyzet a kórházakban, takarítás nélkül maradtak a szállodai szobák.
Katrín Jakobsdóttir miniszterelnök bejelentette, hogy ő is otthon marad a nők sztrájkjához – izlandiul kvennaverkfalhoz – csatlakozva, és ugyanezt várja el a kormány többi női tagjától is.
Izland szakszervezetei, a sztrájk fő szervezői arra szólították fel a nőket és a nem bináris személyeket, hogy tagadják meg erre a napra mind a fizetett, mind a nem fizetett munkát, beleértve a háztartásit. Az izlandi munkavállalók körülbelül kilencven százaléka szakszervezeti tag.
Az iskolák és az egészségügyi rendszer, ahol a munkaerő túlnyomó része nő, jelezte, hogy súlyosan érinti a sztrájk. A RUV nemzeti műsorszolgáltató közölte, hogy csökkenti a keddi televízió- és rádióadások számát.
Az éjféltől éjfélig tartó munkabeszüntetés Izlandon az első ilyen esemény 1975. október 24. óta, amikor a nők kilencven százaléka tagadta meg a munkát, a takarítást vagy a gyermekek gondozását, hogy hangot adjon haragjának a munkahelyi diszkrimináció miatt. 1976-ban Izlandon olyan törvényt fogadtak el, amely nemre való tekintet nélkül garantálja az egyenlő jogokat.
Azóta több nem egész napos sztrájk volt, legutóbb 2018-ban, amikor a nők kora délután távoztak a munkahelyükről. Ez az időpont azt az átlagos pillanatot jelképezte, amelytől a nők bére nem ketyeg tovább a férfiakéhoz képest.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU betemetné a nemek közötti bérszakadékot
Izland, a mintegy 380.000 lakosú, zord éghajlatú sziget közvetlenül az Északi-sarkkör alatt tizennégy éve biztosítja zsinórban a legnagyobb egyenlőséget a nemek között a Világgazdasági Fórum fizetést, oktatást, egészségügyet és más tényezőket mérő világrangsorában. Egyetlen ország sem érte el azonban a teljes egyenlőséget, Izlandon is fennáll még a nemek közötti bérszakadék.
„Még nem értük el a nemek közötti teljes egyenlőségre vonatkozó céljainkat, még mindig küzdünk a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért, ami 2023-ban elfogadhatatlan – mondta a kormányfő az mbl.is hírportálnak. – Még mindig küzdünk a nemi alapú erőszak ellen. Ezt a kormányom prioritásként kezeli.”
Kabinetjében egyenlő számban vannak férfi és női miniszterek, és az izlandi parlament, az Alþingi képviselőinek csaknem fele is nő.
Ehhez kapcsolódóan: Hajszálon múlt, hogy nem lett női többség az izlandi parlamentben
De míg Izlandon a nők áttörték az üvegplafont a legfontosabb vezetői állásoknál – a püspöktől a nemzeti birkózószövetség vezetőjéig –, a legalacsonyabb fizetésű munkákat, például a takarítást és a gyermekgondozást továbbra is túlnyomórészt nők végzik.
A turizmus uralta izlandi gazdaságban a munkavégzés nagyban támaszkodik a bevándorlókra, akiknek összességében hosszabb a munkanapjuk, és a legalacsonyabb fizetést viszik haza. Az Izlandi Statisztikai Hivatal szerint a női munkaerő körülbelül 22 százaléka külföldön született.
„A külföldi nők sebezhetőbbek – mondja Alice Clarke kanadai divattervező, aki harminc éve él Izlandon. – Remélhetőleg ami ma történik, az segít ezen változtatni.”
Lezárták a forgalom elől a főváros, Reykjavík központjának nagy részét a kedd délutáni nagygyűlés előtt. A közösségi oldalakon kézzel készült tiltakozó feliratok utasítják el azt a gondolatot, hogy Izland maga a paradicsom a nők számára, a következő szlogennel: „Ezt hívjátok a nemek közötti egyenlőségnek?”
Clarke, aki maga is a szónokok között lesz, azt mondta, azt tervezi, hogy egy transzparenst és egy nagy bögre kávét visz magával, mert „minden kávézónak zárva kellene lennie”.
Az 1975-ös izlandi sztrájk hasonló tiltakozásokat inspirált más országokban, köztük Lengyelországban, ahol a nők 2016-ban bojkottálták a munkahelyeket és az osztálytermeket, tiltakozva az abortusz tilalma ellen.
Spanyolországban 2018. március 8-án, a nemzetközi nőnapon a nők 24 órás sztrájkot tartottak Ha leállunk, a világ megáll néven. Az ország legnagyobb szakszervezeteinek becslése szerint 5,3 millióan csatlakoztak a sztrájkhoz.
Irene Montero spanyol esélyegyenlőségi miniszter kedden azt mondta: a 2018-as sztrájkot az 1975-ös izlandi munkabeszüntetés ihlette, és teljes mértékben támogatja a mostani tiltakozást.
