Szerte a világban tüntetések zajlottak a gázai konfliktus kapcsán, akár az izraeli, akár a palesztin oldalt támogatva vagy akár csak általában a békéért. A lassan két hónapja tartó nagyobb demonstrációkat térképeken ábrázoltuk. Néhány országban teljesen be van tiltva az egyik oldal szenvedéseiről való megemlékezés, Magyarországon Európában egyedülálló módon például a palesztinokéról tilos.
A világ jelentős részét komolyan megrázta a Hamász minden korábbinál durvább, október 7-i terrorakciója és az azt követő, azóta is tartó izraeli válaszcsapás Gázában. Az események hátteréről alább bővebben.
Előzmények: Kerüljön képbe Izrael és a Hamász háborújáról!
Azóta világszerte tüntetések bontakoztak ki, döntően a nagyvárosokban és jellemzően az egyik harcoló fél mellett állást foglalva. Ezeket az ACLED (Armed Conflict Location & Event Data Project) adatbázisa alapján ábrázoltuk az október 7. és november 17. közötti időszakot nézve.
A palesztin-párti tüntetők általában tűzszünetért vagy legalább az izraeli bombázások mielőbbi leállításáért tüntettek.
Az izraeli hadsereg ugyanis folyamatos légicsapások mellett bevonult a Hamász által irányított Gázai övezetbe, papíron Hamász teljes kifüstölésének céljával.
Ennek eredménye egyelőre nem egyértelmű, tekintve például, hogy a Hamász máig jelentős mennyiségű rakétát tud lőni Izraelre.
A bombázások miatt viszont az ENSZ adatai szerint több mint 11 ezer gázai vesztette életét október 7. óta, döntő többségükben nők és gyerekek. Ez azt is jelenti, hogy nagyjából minden kétszázadik gázait megölték egy bő hónap alatt.
Az egészségügyi ellátás alig létezik már a környéken, és az utolsó helyi malom lebombázása idején is már 4-6 órát kellett sorakozni egy fél napi adagra elég kenyérért.
Több mint 600 ezer tanuló maradt oktatás nélkül és napi 400 tonna fertőzésveszélyes szemét halmozódik, mivel többek közt a hulladékkezelés is leállt. Az ENSZ szerint a humanitárius helyzet „elviselhetetlen”.
Az Izrael mellett tüntetők leginkább a Hamász által túszul ejtett izraeliek szabadon bocsátását akarták elérni a fellépésükkel.
Izrael történetében még soha nem történt egy nap alatt akkora mészárlás, mint október 7-én, amikor több mint 1200 embert, döntően fegyvertelen civilt gyilkoltak le brutálisan a Gázából kitörő terroristák.
Kivégzett családok, szétzúzott otthonok a Hamász által megtámadott kibucokban
Emellett mintegy 240 túszt is visszahurcoltak magukkal, a csecsemőktől az öregemberekig különösebb válogatás nélkül.
Kapcsolódó interjú: A szomszéd fiút használták csalinak a fegyveresek, aztán agyonlőtték őt is
A túszok többségének sorsa máig bizonytalan, azt sem lehet tudni, hogy hányan lehetnek még közülük egyáltalán életben.
Izrael körülzárta Gázavárost, ötvenezer civil menekült el gyalog
November 24-től négynapos tűzszünetben sikerült megállapodnia a feleknek. A időszak alatt több turnusban több tucat túszt engedett el a Hamász, izraeli és külföldi állampolgárokat is, döntően nőket és gyerekeket.
Az izraeli oldal cserébe korábban őrizetbe vett palesztin nőket és 19 év alattiakat engedett el. A kiszabadult túszok között volt három magyar állampolgár is, köztük két gyermek. A Hamász rajtuk kívül még két magyar állampolgárt tart túszként.
Voltak emellett tisztán semleges tüntetések is, de lényegesen kisebb arányban. Ezek sokszor mindkét oldalt elítélték és tűzszünetet kértek, vagy általában csak a békés, diplomáciai rendezés mellett foglaltak állást.
Mindezekkel együtt a világban és Európában is messze több palesztin-párti tüntetés volt az október 7. és november 17. közti időszak alatt.
Messze inkább az arab világban voltak palesztin-pártiak ezek az események, különösen például Jemenben, Törökországban vagy Iránban. Lényegében nulla Izrael-párti megemlékezés mellett ezekben az országokban, a legtöbb érintett területen ugyanis törvény is tiltja az ilyesmit.
Az Izrael-párti megemlékezések különösen az angolszász világban és Németországban voltak gyakoribbak.
Az adatok alapján nagyjából húszból egy tüntetés vált erőszakossá, általában akkor, ha ellentüntetők is jelen vannak és nem sikerül őket egymástól távol tartani.
Ez arányaiban például az USA-ban kevésbé sikerült, bár ott számos kisebb egyetemi összetűzés is bekerült az adatbázisba.
Mindkét oldalon – de különösen a Hamászt egyébként is támogató országokban – voltak olyan tüntetések is, ahol a szervezők az erőszakos bosszúra is felszólítottak a másik oldal ellen, de ezek arányáról nem volt elérhető adat. Az aktuális gázai konfliktustól jórészt független, sima antiszemita vagy arabgyűlölő megmozdulásokat kihagytuk az ábrákról.
A tüntetések száma egyrészt azután ugrott meg érdemben, miután az október 13-án az izraeli hadsereg felszólította a bezárt gázai civileket, hogy hagyják el a terület északi részét, próbáljanak máshol lenni ezentúl.
Ez a lezárt utak és sokszor megbénult közlekedés mellett nem feltétlenül megoldható. Emellett a gázai területet uraló Hamász visszatérően használja akár erőszakkal is élő pajzsként az ott élő polgári lakosságot.
Illetve október 17. után is újra fellángoltak a tüntetések, miután rakétatalálat érte a keresztény irányítás alatt működő Al-Ahli kórház udvarán összegyűlt több száz menekültet.
A harcoló szervezetek kölcsönösen egymást hibáztatták, de annyit tudni, hogy a félrement rakétát szinte biztosan gázai területről lőtték ki.
Magyarországon kizárólag Izrael-párti tüntetések jöhettek létre, mivel a kormány utasításai nyomán a rendőrség nem engedélyezett semmilyen megemlékezést a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritás ügyében vagy általában a békéért sem.
Betegek és újszülöttek halnak meg Gáza blokád alatt álló kórházában
Egy ilyen tiltott, pár fős megemlékezés mégis majdnem létrejött a Külügyminisztérium előtt, de a magyar rendőrség azonnal fellépett a jelenlévőkkel szemben.
A TASZ az Alkotmánybírósághoz fordult a rendőrségi tiltások, illetve azon meglátásuk kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök rádiós indoklásában össze akart mosni minden, a palesztin nép melletti szolidaritási akciót a terrorizmus támogatásával.
Több más európai országban is betiltottak bizonyos palesztin-párti tüntetéseket, például Franciaországban is, de ilyen általános palesztinellenes tiltás nem volt máshol.
Két, az izraeli oldal szenvedésére fókuszáló megemlékezést jegyeztek fel Magyarországon, egyet Budapesten és egyet Békéscsabán.
Ez nem azt jelenti, hogy csak ez a két esemény zajlott le, akár több száz is lehetett szűkebb körben, vallási, iskolai vagy más közösségi eseményekhez társítva, amik létszámuk miatt nem ütötték meg az országos média ingerküszöbét.
Volt emellett egy budapesti, Vörösmarty téri néma tüntetés is a túszok szabadon bocsátásáért, amit semleges célúnak soroltunk be.
