Joe Biden a válság megoldásáról, a polgári áldozatok minimalizálásáról, a túszok kiszabadításáról fog tárgyalni. A látogatás célja az Egyesült Államok elkötelezettségének demonstrálása Izrael biztonsága mellett.
Az amerikai elnöki vizitek szervezése általában több hónapnyi előkészítést igényel, így különösen nagy a jelentősége a szerdai útnak, amely jelzésértékű a térségbeli szereplők számára.
Joe Biden innen a szomszédos Jordániába utazik, ahol az ország uralkodójával, Abdullah királlyal, illetve Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is találkozik.
Azt követően jelentették be a közel-keleti látogatást, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter előző éjjel a tervezettnél jóval hosszabban, több mint hét órán át tárgyalt az izraeli vezetőkkel, köztük Benjámin Netanjáhú kormányfővel.
Fontos fejlemény, hogy az amerikai diplomácia vezetője később közölte: Izrael beleegyezett, hogy tervet dolgoz ki a humanitárius szállítmányok Gázai övezetbe juttatása, valamint biztonsági zónák létrehozása érdekében.
Blinken az elmúlt napokban hat arab országot látogatott meg, megoldást keresve arra, hogy elkerüljék az izraeli–palesztin konfliktus kiszélesedését.
Ehhez kapcsolódóan: „Több osztálytársukat megölték, ezt még nem mondtuk el nekik” – izraeli magyarok a terrorhullámban
Eközben a Gázát irányító Hamász terrorszervezetet támogató Irán külügyminisztere bejelentette, hogy az Izraellel szembeni „ellenállási front” megelőző akcióra készül a következő órákban. „Az ellenállás vezetői nem fogják megengedni, hogy a cionista rezsim bármilyen akciót megtegyen a Gázai övezetben, minden lehetőség nyitva áll” – mondta Hoszein Amirabdollahián.
Eddig nagyjából félmillió izraeli kényszerült elhagyni otthonát, a Gázai övezet környékén huszonöt, míg a libanoni határnál húsz települést evakuáltak – tudatta Jonatan Konrikosz katonai szóvivő.
Ezzel párhuzamosan az észak-gázai térség korábbi 1,1 millió lakójából már mintegy hétszázezren távoztak délre, miután az izraeli haderő elrendelte a terület kiürítését a helyi lakosság biztonságára hivatkozva. Erre azért van szükség, mert a fegyveresek egyebek mellett kórházak és ENSZ-épületek alatt építették ki alagútrendszerüket parancsnoki és irányítóközpontjaik működtetésére. Ezért is lényeges a civilek távozása, hogy ne használhassák őket élő pajzsként.
A Hamász maradásra szólította fel a civileket. Izrael szórólapokat dobott le Gázavárosban, amelyekben menekülésre buzdított. A légicsapások előtt katonák telefonálnak a célterület közösségi vezetőinek, kórház- és iskolaigazgatóinak figyelmeztetésként.
Ehhez kapcsolódóan: Paradox módon a Gázai övezet zártsága és az utóbbi időszak fokozatos nyitása is a Hamásznak kedvezett
Palesztin illetékesek arról tájékoztattak, hogy hétfő este negyvenkilenc ember vesztette életét az izraeli támadásokban Gáza déli részén, a rafahi határrégióban és Hán Júniszban. Az áldozatok között gyerekek is vannak.
Gázában egyre súlyosabb a humanitárius helyzet a blokád és a légicsapások miatt. Egyiptom felől több száz segélykamion tart a terület irányába, azt azonban nem tudni, hogy a szállítmányok mikor juthatnak át a határon.
Kivégzett családok, szétzúzott otthonok a Hamász által megtámadott kibucokban
Juliette Touma, az ENSZ palesztinokat segélyező missziójának (UNRWA) kommunikációs igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az övezet nagy részén továbbra sincs ivóvíz, és üzemanyag hiányában előző nap az utolsó működő tengervíz-sótalanító üzemet is le kellett állítani.
Előző nap az izraeli hadsereg négy beszivárgó terroristával végzett a libanoni határnál, akik pokolgépet próbáltak elhelyezni egy kibuc közelében.
A Hamász közzétett egy videót, amelyen egyik fiatal izraeli túszuk látható.
A gázaiak körében állítólag meghirdették, hogy 250 ezer dolláros jutalmat kap, aki információt nyújt az övezetbe hurcoltak fogva tartásának helyéről.
Ehhez kapcsolódóan: Az izraeli társadalom egyik legnagyobb dilemmája lehet a túszok sorsa
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) hétfőn elutasította a helyzettel kapcsolatos orosz határozattervezetet, amely elítélte a polgári lakosság elleni erőszakot, de nem tett említést a Hamász terrortámadásáról. A szavazáson csak Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Mozambik és Gabon támogatta az előterjesztést, míg az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Japán ellenezte, a többi hat ország pedig tartózkodott.
Izraelbe látogatott az amerikai hadsereg közel-keleti műveleteiért felelős Középső Parancsnokságának (CENTCOM) vezetője is. „Azért vagyok itt, hogy Izrael rendelkezzen mindennel, amire csak szüksége van önmaga megvédéséhez. Különösen a kiterjesztésének elkerülésére fókuszálok” – jelentette ki Michael Kurilla tábornok.
A Pentagon korábban kétezer katona készenlétbe helyezését rendelte el, akik szükség esetén Izraelbe vezényelhetők, hogy támogatást nyújtsanak az egészségügyi és logisztikai feladatok elvégzésében.
Már előző héten megérkezett a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó a Földközi-tenger keleti medencéjébe, és a hétvégén útnak indult egy másik haditengerészeti kötelék is a USS Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozó vezetésével.
Ehhez kapcsolódóan: Kerüljön képbe a Hamász és Izrael háborújáról!
A Hamász terrorszervezet fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, és több mint 1300 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint legalább 150 embert elraboltak és túszként tartanak fogva.
A gázai egészségügyi tárca szerint az izraeli válaszcsapások halálos áldozatainak száma már meghaladta a 2700-at, a sebesülteké pedig a 9700-at.
Izrael leállította az övezet áram-, üzemanyag-, élelmiszer- és vízellátását, a kormány megfogadta, hogy eltörli a Hamászt a föld színéről.
