Tankok sorakoztak fel a kapuk közelében kedden Gáza legnagyobb kórházánál, ahol palesztinok estek csapdába szörnyű körülmények között. Joe Biden amerikai elnök sürgeti, hogy Izrael kímélje meg az épületegyüttest.
Napok óta súlyos légicsapások érik a gázavárosi al-Sifa kórház környékét, most pedig szemtanúk szerint tankok és páncélozott járművek állnak alig néhány méterre az ostromlott létesítménytől, amely az öt hete tartó háború egyik fókuszpontjává vált.
Az ENSZ szerint ezrek, akár tízezernél is több ember – betegek, dolgozók és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő civilek – vannak odabent, akik képtelenek elmenekülni a közelben folyó heves harcok miatt.
Jelentések érkeztek arról, hogy koraszülött csecsemők halnak meg az áramhiány okán, és a betegeknek lövöldözésekkel kell szembenézniük. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet egyik sebésze azt mondta, hogy a kórházon belül nagyon rossz lett a helyzet.
„Nincs elektromos áramunk. Nincs víz a kórházban. Nincs ennivaló – mondta az orvos, akinek a nevét a szervezet nem közölte. – Ez embertelen.”
Izrael azzal vádolja a Hamász harcosait, hogy a kórház alatti alagutakban parancsnoki csomópontot rendeztek be, és gyakorlatilag emberi pajzsként használják a betegeket és a sebesülteket. Ezt a Hamász tagadja.
Izrael azt állítja, hogy nem veszi célba a kórházat, de megfogadta, hogy megsemmisíti a Hamászt, válaszul az október 7-i támadásokra, amelyekben becslések szerint 1200 embert, zömmel civileket öltek meg, és 240 túszt hurcoltak el Gázába.
A Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szerint az izraeli támadásban már 11.240 ember halt meg, többségében civilek, köztük több ezer gyerek.
Izrael közölte, hogy katonái közül negyvenhatan estek el a gázai harcokban.
Biden felszólította Izraelt, hogy legyen „visszafogottabb a kórház esetében” – ez volt az izraeli hadműveletekkel kapcsolatban eddig az egyik legnyomatékosabb megjegyzése. „A kórházat meg kell kímélni” – mondta újságíróknak.
Peter Lerner izraeli katonai szóvivő kitart amellett, hogy az al-Sifa „áll a Hamász parancsnoki és irányítási képességeinek középpontjában”, de azt mondta, hogy a csapatok jelenleg „tartózkodó állásponton” vannak.
„Az elképzelés az, hogy megpróbáljuk evakuálni az embereket, olyan sokat elvinni közülük, amennyit csak lehet” – mondta.
A globális közvélemény szerepét húzza alá a háborúban, hogy mindkét fél többször is rendkívül eltérően számol be a fejleményekről.
Lerner néhány százra tette a kórházban lévők számát, míg a Hamász-kormány helyettes egészségügyi minisztere, Jusszef Abu Ris, aki ott van a kórházban, azt mondta: körülbelül húszezer, lakóhelyét elhagyni kényszerülő ember keresett ott menedéket.
Ehhez kapcsolódóan: Találat érte a Gázában rekedt magyarok tartózkodási helyét, többen megsebesültek
„A törvényesség ablaka”
A Hamász október 7-i támadásai és Izrael súlyos reakciója egyaránt tiltakozásokat váltott ki szerte a világon, emberek százezrei vonultak utcára a Közel-Keleten, Európában és másutt. A Hamászt többek közt az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősíti.
Az Izraelt támogatók ragaszkodnak ahhoz, hogy az országnak meg kell védenie a polgárait 75 éves történetének legsúlyosabb támadása után – egy olyan támadás után, amely fájdalmas visszhangja a zsidó nép elleni egykori pogromoknak.
Izrael bírálói ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy milyen árat követelt a blokád és a szinte könyörtelen bombahadjárat a régóta szenvedő gázai civilek körében.
A nemzetközi segélyszervezetek több százezer, lakóhelyét elhagyni kényszerülő emberről és elhúzódó humanitárius katasztrófáról beszélnek.
Izrael vezető diplomatája hétfőn elismerte: országának „két-három hét áll a rendelkezésére, amíg a nemzetközi nyomás igazán felerősödik”.
Eli Kohen szóvivője a külügyminisztert idézve hozzátette: Izrael azon dolgozik, hogy „kiszélesítse a törvényesség ablakát, a harcok pedig addig tartanak, ameddig kell”.
Ehhez kapcsolódóan: „Messze túl sok” palesztin áldozatról beszélt az amerikai külügyminiszter
Fegyverszüneti tárgyalások
A növekvő nyomás hatására Izrael beleegyezett, hogy naponta szünetet tart a katonai műveletekben a kijelölt humanitárius folyosók környékén, és lehetővé tegye a gázaiak menekülését a harcok elől.
Az izraeli vezetők kitartanak amellett, hogy a túszok szabadon bocsátása előtt nem lesz szélesebb körű tűzszünet.
Közben azonban Katar közvetítésével tárgyalások folynak egy olyan lehetséges alkuról, amely révén kiszabadulhatnának a túszok.
Abu Obejda, a Hamász katonai szárnyának szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a szóba jöhető megállapodás száz izraeli túsz szabadon bocsátását vonná maga után kétszáz palesztin gyermek és 75, izraeli börtönökben tartott nő fejében.
„Arról tájékoztattuk a közvetítőket, hogy elengedhetjük a túszokat, ha ötnapos fegyverszünetet kötünk (…) és mindenki segélyhez jut a Gázai övezetben, de az ellenség késlekedik a válasszal” – nyilatkozta hangüzenetében Abu Obejda.
Biden azt mondta, „némileg reménykedik” abban, hogy a katari közvetítéssel folyó tárgyalások megállapodáshoz vezethetnek.
Ehhez kapcsolódóan: Nyugati és arab tisztviselők Párizsban keresik a gázai civilek megsegítésének módját
Félelem az erőszak terjedésétől
Daniel Hagari, a hadsereg szóvivője közölte, hogy a katonák „találtak arra utaló jeleket, hogy a Hamász túszokat tart” az al-Rantiszi gyermekkórház alagsorában, és felvételt mutatott egy cumisüvegről és egy szék mellett heverő kötélről.
A videón szépen elrendezett gépkarabélyok és gránátok mellett Hagari szerint robbanómellények láthatók.
A gázai háború más frontokon is erőszakot szül.
Ciszjordánia északi részén öt palesztin vesztette életét a Tulkarem körüli összecsapásokban – közölte egy helyi kórház igazgatója kedden az AFP-vel.
A közel-keleti amerikai erők elleni ismételt támadások után az Egyesült Államok légitámadásokat indított, amelyekben legkevesebb nyolc Irán-barát fegyveres halt meg Kelet-Szíriában – jelentette egy angliai központú megfigyelőcsoport.
Hétfőn Izrael vadászgépekkel csapást mért az Irán támogatását élvező Hezbollah militáns csoport libanoni „műveleti parancsnoki központjaira”.
