Egyre nyíltabban beszél a kormány is arról, hogy nehéz hónapok elé nézünk: hosszabb téli szünet az iskolákban, igazgatási szünet év végén a kormányhivatalokban, és idén kétszer is Budapesten jár az IMF küldöttsége. Jaksity György szerint Magyarország van az egyik legnagyobb bajban az OECD-országok közül. Szabotázsakció állhat az Északi Áramlat gázvezeték szivárgása mögött.
Most nagyobb a probléma annál, mint hogy érkeznek-e az uniós pénzek
Nagyinterjút adott a Szabad Európának Jaksity György, amelyben többek között arról beszélt: jelentős átrendeződés jöhet a világgazdaságban, Magyarország csak a következő hónapokban fog szembesülni a válság valódi hatásaival. Csődhullámok és elbocsájtások lesznek, rövid távon pedig nagyobb a baj annál, mint hogy jönnek-e az EU-s támogatások. Annyira nincs deviza az országban, hogy gond lehet az orosz gáz kifizetésével is: „Ha én repülgetnék Moszkvába, biztos, hogy megkérném az ottani elvtársakat, hogy adjanak valamilyen halasztási lehetőséget, mert kifogyóban van a devizakészletünk. Lehet, hogy működik, és tudunk valami kedvezményt kapni, de az biztos, hogy a végén drágább lesz, mint bármi, ami eszünkbe jut. Hogy pénzben mérik ezt a drágaságot, vagy valamilyen geopolitikai elköteleződésben, azt nem tudjuk. Az biztos, hogy senki semmit nem fog ingyen adni” – fogalmazott a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke.
Eközben kiderült, hogy júliusban rendkívüli látogatáson Magyarországon járt az IMF küldöttsége – tudta meg a Szabad Európa. Az IMF szerint „gazdasági fejleményekről” beszélgettek a magyar hatóságokkal, a Pénzügyminisztérium pedig úgy fogalmazott, hogy „szakértői egyeztetések zajlottak”. Az IMF és a magyar hatóságok szokásos éves megbeszélésére csak év végén kerül sor.
Hétfőn megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka, ahol napirend előtt felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is. Arról beszélt, hogy Európa belegebed a gazdasági szankciók okozta válságba, miközben a magyar ellenzéket külföldről pénzelik, és idegen érdekeket szolgál. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy ha mégsem kapjuk meg Brüsszelből a pénzt, más forrásokból jutunk majd hozzá.
A miniszterelnök pénteken hosszabb szünet után ismét nyilatkozott a Kossuth rádiónak. Ha holnap reggeltől egy csepp gáz sem jönne Magyarországra, a magyar gazdaság 4,5-5 hónapig nem érezné meg, úgy működne, mint most – állítja a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta, ő nem szigorítana az abortusz jelenlegi szabályozásán, emellett a brüsszeli szankciókról és a 13. havi nyugdíjról is beszélt.
Csütörtökön a kormányinfón elsősorban a gazdasági és kormányzati spórolási intézkedések voltak előtérben. A két és fél hetesre bővített téli iskolai szünet alatt kormányzati és igazságügyi szünet is lesz, az alkalmazottakat kötelező szabadságra küldik. A közoktatásban december 22-től január 8-ig tart a téli szünet, a kormányhivatalokban pedig december 22. és január 6. között az alkalmazottaknak szabadságra kell menniük.
A kormány szerint nem a jó szándék, hanem az uniós pénzek hiányoznak a pedagógusbérek emeléséhez. Gulyás Gergely ugyanakkor tagadta, hogy október 31-ig kifizetési stop lenne a kormány alá tartozó szerveknél. Szerinte pusztán arról van szó, hogy bizonyos kifizetéseket pénzügyminisztériumi jóváhagyáshoz kötöttek. További részletek a bejelentésekről itt.
Csizmadia Ervin szerint Orbán Viktor jobb tanítványa Soros Györgynek, mint az ellenzék. Ha fontos az ellenzéknek a nyílt társadalom, akkor tegye vonzóvá a választók széles tömegei számára; ha az elesetteket szeretnék képviselni az ellenzéki pártok, kínáljanak nekik olyan integrációs programot vagy élményt, amilyet Orbán Viktor képes nyújtani a Fidesz táborának – mondta a Szabad Európának Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője. Szerinte Orbán népszerűségének titka nem a populizmusban rejlik, hanem abban, hogy nyújtani tudja ezt az integrációs élményt.
„Ha eldőltünk volna, felemelnek, hogy álljunk egyenesen az életben” – eltemették a kunfehértói baleset roma áldozatait
Öt, napszámba induló roma munkás halt meg egy vonatbalesetben szeptember elején. Heten ültek a kocsiban, volt velük két magyar is.
„Fél 7-kor indultak otthonról, már ott voltak a terepen, csak át kellett volna menni a sínen. Fél nyolckor már tudtam” – mondja az autót vezető Renátó nővére, Balogh Noémi. A már kint lévő unokatestvérük azt nyilatkozta az RTL-nek, hogy ő rohant vissza a roncshoz. De hallani azt is, hogy Renátó öccse, Ricsi is ott volt, aki a bátyja Opel Corsája előtt ment át a maga fuvarjával. A családban kettejüknek volt kocsijuk és jogosítványuk.
A Corsában öten ültek, köztük az anyjuk és az apjuk. Talán párás volt az ablak, talán figyelmetlenség, a sínek sem lehettek jól beláthatók. Látni a száradó növényeken, hogy az átkelő melletti 10-15 méteren a baleset után irtották ki a cserjéket.
Az oláhcigány és a mélyszegény élet keménysége és emelkedettsége egy temetés kapcsán. Helyszíni riport.
„A szívhang, amit miközben hallgatsz, a tiéd, úgy érzed, megszűnik dobogni, belehalsz kicsit, mert tudod, el kell őt vetetned”
„Életem legnehezebb döntésén vagyok túl, arra kérlek, ne ítélj el emiatt ismeretlenül. De ez az én döntésem, mert annak kellett lennie, és az én felelősségem. Az én álmatlan éjszakáim és az én megkönnyebbülésem és gyászom egyszerre. De talán a legfontosabb, hogy ez mégis az én döntésem, és ne akarják ezt elvenni tőlem.”
Az abortusztilalom Lengyelországban és korábban a szigorúbb szabályozás Magyarországon sem vezetett eredményre. Szakértők szerint a fogamzásgátlás mindenki számára elérhetővé tétele és a szexuális edukáció az, ami tovább csökkenthetné az itthoni abortuszok számát. Ebben a kettőben azonban igen rosszul állunk.
A MOK szerint már muszáj beavatkozni, mert látványosan romlik a kórházi ellátás hozzáférhetősége. Az orvosi kamara úgy tudja, már októberben a kormány elé kerülhet az egészségügyi rendszer jelentős átalakításának terve, ezért várják, hogy még előtte legyen szakmai egyeztetés, ahogy arra ígéretet kaptak. Takács Péter egészségügyi államtitkár azt mondta a kamarának, hogy megismerheti az átalakítás terveit, szakmai vita lesz róla. A terveket augusztusra ígérték, ám eddig nem érkeztek meg – mondta a Szabad Európának Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára.
Kirúgás, perek, döntések
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége beperelte az MTI-t, mert több közleményüket sem hozta le. Az MTI szerint nem kötelesek közölni a közmédia jó hírét sértő közleményeket, a MÚOSZ szerint viszont az MTI köteles lehozni a közérdekű közleményeket, és nem a közlemények, hanem a közmédia működése sérti a jó hírnevet.
Menesztették Paks II. üzemeltetési igazgatóját – tudta meg a Szabad Európa. Cziczer János Ferenc távozásával tovább folyik a Szijjártó Péter által még nyáron elkezdett vezetőváltás a cégnél. Az elmúlt hetekben távoztak az atomipari háttérrel bíró szakemberek a vezetésből, a helyüket jellemzően nem innen érkező, új szereplők vették át.
A Kúria döntése alapján a Rogán Antal tárcájához tartozó Nemzeti Koncessziós Irodának ki kell adnia azt a háttérszámítást, amely alapján arra jutott a kormányzat, hogy 35 évre magáncégekre kell bízni a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetetését. Ebből derülhet ki, hogy jobban járnak-e az adófizetők, ha nem az állam, hanem a tenderen nyertes Mészáros Lőrinc-közeli cégek üzemeltetik a hazai autópályákat. Brüsszelt is érdekli az ügy.
Fogy a Fidesz támogatottsága az Európai Parlamentben
A magyar kormány négy év alatt nagyon sok támogatót elveszített az európai politikában. Ezt pontosan mutatja az ország demokratikus állapotáról szóló jelentésekre leadott szavazatok aránya 2018-ban és 2022-ben. Ugyanakkor az európai szélsőjobb és a populisták kitartanak a Fidesz mellett, és csatlakozott hozzájuk két portugál kommunista és egy görög újnáci is.
A tisztességes megélhetést biztosító minimálbérről már van uniós jogszabály, most egy újabb csomag keretében a megfelelő minimáljövedelemre tesz ajánlást az Európai Bizottság. A cél az, hogy csökkentsék azok számát, akiket a szegénység és a leszakadás fenyeget, a családok segítséget kapjanak a mindennapi megélhetésükhöz, illetve a munkaerőpiacra való – újbóli – belépésükhöz. 2021-ben az EU-ban legalább minden ötödik ember – azaz összesen mintegy 94,5 millió fő – volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának.
Az ukrajnai háború is téma volt Brüsszelben. Diplomáciai források szerint már a tagállamok vezetőinek jövő heti csúcsértekezletét megelőzően megállapodás születhet a következő, Oroszországgal szembeni szankciós csomagról vagy legalábbis a főbb elemeiről.
Szabotázs miatt sérülhettek meg az Európába irányuló orosz gázvezetékek
Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten közölte a Nyugattal, hogy „nem blöffölt”, amikor azt mondta, hogy nukleáris fegyvereket vetne be, ha Oroszország területi sérthetetlenségét veszély fenyegetné. Oroszország a napokban rendezett „népszavazást” a megszállt ukrajnai területeken, előkészítve Oroszországhoz való csatlakozásukat. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken viszont azt mondta, hogy Moszkva nem fenyeget senkit atomfegyverrel, Oroszországnak nem áll érdekében a nyílt konfrontáció az Egyesült Államokkal és a NATO-val. Dmitrij Medvegyev viszont felvetette egy ukrajnai nukleáris csapás lehetőségét. A Putyin szövetségesének számító volt orosz elnök, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, kijelentette, hogy Oroszországnak joga van nukleáris fegyverrel megvédeni magát, ha rákényszerítik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 30-án tartotta meg az aláírási ünnepséget a négy, részben orosz irányítás alatt álló ukrán régió Moszkva által kinevezett vezetőivel az annektálásról az után a népszavazás után, amelyet a nemzetközi közösség álszavazásnak nevezett.
Szabotázs történhetett, szivárognak az Európába tartó orosz gázvezetékek. Európa két, Oroszországból érkező gázvezeték szivárgását vizsgálja, amit kedden vettek észre, miután buborékok jelentek meg a Balti-tenger felszínén. Koppenhágától Moszkváig szabotázsról beszélnek az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 vezetéken történő szivárgások miatt.
Az Európai Unió úgy véli, hogy az e heti szivárgások a két, orosz–német tenger alatti gázvezetéken „nem véletlenek”, több jel is mutat arra, hogy „szándékos cselekedet” eredményei. Josep Borrell, az unió külpolitikai főképviselője arról is beszélt, hogy „minden rendelkezésre álló információ azt jelzi, hogy a szivárgások szándékos cselekedet eredményei”. Svédország, Lengyelország és Dánia is szándékos szabotázsakciót sejt az Északi Áramlat 1 és 2 szivárgása miatt. Az ukrán elnök tanácsadója úgy fogalmazott, ez „Oroszország által eltervezett terrortámadás és agresszió az EU-val szemben”.
A nemzetközi összefogásnak köszönhetően Ukrajna már képes annyi terméket kijuttatni az országból, mint a háború előtt. Ehhez azonban új útvonalakat, új logisztikai rendszert kellett kidolgozni és eddig nem látott akadályokat leküzdeni. Ukrajna új tengeri és szárazföldi folyosókat is kialakított, ebben számít a magyar közreműködésre.
