Kisida Fumio japán miniszterelnök meglepetésszerű látogatást kezdett Kijevben kedd hajnalban, néhány órával azután, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök háromnapos látogatásra érkezett a szomszédos Oroszországba. Moszkva ukrajnai inváziója vet árnyékot mindkét találkozóra.
Mindez egy olyan hét után történik, amikor Kína és Japán egyaránt diplomáciai sikereket ért el, és mindketten egyre nagyobb erővel támogatták az általuk előnyben részesített felet a háborúban.
Kisida az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozik.
Ukrajnai látogatásán „kifejezi tiszteletét annak az ukrán népnek a bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetése alatt megvédi hazáját, valamint szolidaritását és megingathatatlan támogatását Ukrajna iránt Japán vezetőjeként és a G7 elnökeként” – közölte a japán külügyminisztérium, amikor bejelentette a kormányfő kijevi útját.
A megbeszéléseken Kisida „teljes mértékben elutasítja a status quo megváltoztatását, amit Oroszország egyoldalúan, invázióval és erővel próbál elérni, és megerősíti elkötelezettségét a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme mellett” – áll a minisztérium közleményében.
Hszi Moszkvában
Vlagyimir Putyin orosz elnök melegen üdvözölte Hszit hétfőn a Kremlben, háromnapos látogatásának kezdetén, amelyet a két nagyhatalom „határtalan barátságuk” elmélyítésének lehetőségeként értékel.
A Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel tartott keddi találkozóján Hszi közölte, hogy meghívta Putyint Kínába még az idei évre valamikor. A meghívást néhány nappal azután jelentette be, hogy a Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. Sem Oroszország, sem Kína nem ismeri el a büntetőbíróság joghatóságát.
A nemzetközi közösség egyaránt elítélte az emberi jogi helyzet miatt Moszkvát és Pekinget; a kínai kormányt az ujgur muszlimok elleni állítólagos atrocitások miatt a távoli Hszincsiang tartományban. A vádak között népirtás, kényszersterilizálás és csaknem egymillió ujgur tömeges fogva tartása szerepel. Peking tagadta a vádakat.
Ehhez kapcsolódóan: Dezinformációs háború: Kína és Oroszország nagyon együttműködik a propagandában
Kisida Kijevben
A japán közszolgálati televízió, az NTV bemutatta, ahogy Kisida vonattal utazik Lengyelországból Kijevbe. Meglepetésszerű ukrajnai útjára alig néhány órával azután került sor, hogy Újdelhiben találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, illetve az után a hét után, hogy áttörést jelentő csúcstalálkozón vett részt Jun Szogjol dél-koreai elnökkel.
Újdelhiben Kisida arra hívta fel a fejlődő és a globális délhez tartozó országokat, hogy emeljék fel szavukat a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmében, és segítsenek megállítani Oroszország háborúját.
Japánt, amelynek Kínával és Oroszországgal is területi vitái vannak bizonyos szigetek miatt, különösen aggasztja Peking és Moszkva szoros kapcsolata, amely közös hadgyakorlatok formájában is megmutatkozott a japán partok közelében.
Mindeközben Kína olaj- és gázforrásként tekint Oroszországra energiaéhes gazdasága számára, és partnerként azzal szemben, amit mindketten az Egyesült Államok agressziójának, a globális ügyek feletti uralmának és az országaikban tapasztalható emberi jogi helyzet tisztességtelen bírálatának tartanak.
Kisida, aki a G7-országcsoport májusi csúcstalálkozóján elnököl majd, az egyetlen G7-es vezető, aki eddig még nem látogatott el Ukrajnába; otthon nagy nyomás nehezedett rá emiatt. Joe Biden amerikai elnök hasonló útvonalon járt Kijevben múlt hónapban, közvetlenül Oroszország ukrajnai inváziójának első évfordulója előtt.
A japán pacifista alkotmányban megfogalmazott korlátok miatt a kormányfő utazását titokban szervezték meg. Kisida Japán első olyan háború utáni vezetője, aki belépett egy háborús övezetbe. Kisidát, akit Zelenszkij januárban hívott meg Kijevbe, indiai útja előtt kérdezték az esetleges március végi utazásáról szóló pletykákról is. Akkor tagadta, és azt mondta, hogy semmilyen konkrétumról nem született döntés.
Japán vs. Oroszország és Kína
Japán csatlakozott az Egyesült Államokhoz és az európai országokhoz Oroszország szankcionálásában az invázió miatt, valamint humanitárius és gazdasági támogatást nyújt Ukrajnának.
Japán gyorsan reagált, mert tart a háború lehetséges következményeitől Kelet-Ázsiában, ahol a kínai hadsereg egyre határozottabban lép fel, és fokozza a feszültséget az önmagát kormányzó Tajvan körül, amelyet Peking saját területének tekint.
Pekingben Vang Ven-bin, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Peking kapcsolatai Oroszországgal elősegítik a béke megteremtését. „Putyin elnök közölte, hogy Oroszország nagyra értékeli Kína következetes álláspontját, amely a méltányosságot, az objektivitást és az egyensúlyt támogatja a főbb nemzetközi kérdésekben – mondta. – Oroszország alaposan tanulmányozta Kína álláspontját az ukrán kérdés politikai rendezésével kapcsolatban, és nyitott a béketárgyalásokra.”
Amikor Kisida kijevi útjáról kérdezték, hozzátette: „Reméljük, Japán többet tud tenni a helyzet enyhítésére, mint az ellenkezőjére.”
Így támogatja Japán Ukrajnát
Kisida a várakozások szerint további támogatást ajánl fel Ukrajnának, amikor találkozik Zelenszkijjel.
Az NTV televízió felvételein Kisida az ukrán határ melletti lengyelországi Przemyśl állomáson száll vonatra több tisztviselővel.
Pacifista elvei miatt Japán Ukrajnának nyújtott támogatása a nem harci célú katonai felszerelésekre, például sisakokra, golyóálló mellényekre és drónokra, valamint humanitárius készletekre, köztük generátorokra korlátozódott.
Japán több mint hétmilliárd dollárt adott Ukrajnának, több mint kétezer, lakóhelyét elhagyni kényszerülő ukránt fogadott be, és segített nekik lakhatási, valamint munkahelyi és oktatási támogatással, ami ritka lépés a szigorú bevándorlási politikájáról ismert országban.
