Az amerikai elnök brit, francia és német vezetőkkel tárgyal pénteken Berlinben, egy nappal azután, hogy ukrán kollégája bemutatta győzelmi tervét az EU brüsszeli csúcstalálkozóján.
Joe Biden csütörtök este érkezett Németországba, ahol az eredeti tervek szerint előző héten vett volna részt az Ukrajnát támogató, körülbelül ötven államból álló nemzetközi koalíció tanácskozásán, de végül le kellett mondania a Milton hurrikán miatt. Az amerikai elnök először német hivatali partnerével, Frank-Walter Steinmeierrel találkozott, aki átadta neki hazája legmagasabb állami kitüntetését. Ezután Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit kormányfővel folytat megbeszéléseket.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a hivatali idejének utolsó hónapjaiban járó Biden fő célja „hosszú távon fenntarthatóvá és intézményessé” tenni Ukrajna támogatását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap mutatta be a NATO-meghívást is tartalmazó győzelmi tervét az Európai Unió csúcstalálkozóján. Szerinte Ukrajna belépése az észak-atlanti szövetségbe jóhiszemű tárgyalásra kényszerítené Moszkvát. A nyugati katonai szervezet megerősítette, hogy az ország tagsághoz vezető útja visszafordíthatatlan, de eddig nem szabtak egyértelmű határidőt a csatlakozásra.
Bár Mark Rutte, a NATO új főtitkára hangsúlyozta: azon dolgoznak, hogy Ukrajna egyre közelebb kerüljön a szövetséghez, az azonnali belépésre vonatkozó felhívást nem támogatta. „Ukrajna a NATO tagja lesz, ehhez már kétség sem férhet. Amíg ez megtörténik, gondoskodunk arról, hogy minden a rendelkezésére álljon, amire szüksége van a győzelemhez” – mondta az egykori holland miniszterelnök.
Korábban Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete úgy nyilatkozott, hogy noha Kijev útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan, „jelenleg még nem tartunk ott, hogy rövid távon meghívásról beszéljünk”.
Ráadásul a közelgő amerikai elnökválasztás is sokakban aggodalmakat vet fel azzal kapcsolatban, hogy ha Donald Trump nyer, mi lesz az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások jövője. Az előző amerikai elnök kampánya során többször bírálta Zelenszkijt, csütörtökön például azt állította, hogy őt is felelősség terheli az ukrajnai háború kirobbanásáért, miközben egyértelműen Oroszország indokolatlan inváziójával kezdődött. „Ez nem azt jelenti, hogy nem akarok segíteni neki Zelenszkijnek, mert nagyon sajnálom azokat az embereket. De nem lett volna szabad hagynia, hogy a háború elkezdődjön” – mondta.
Eközben Oroszország az utóbbi napokban fokozta az ukrajnai városokat és infrastruktúrát célzó légitámadásait. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője szerint pénteken a háború eddigi legsúlyosabb dróncsapáshullámainak egyike érte az országot. „Az orosz csapatok az egyik legmasszívabb dróntámadást hajtották végre Ukrajna polgári lakossága és infrastruktúrája ellen. (…) Az ellenséges drónok Kijevet is fenyegették, de a védelmi erők összehangolt munkájának köszönhetően a főváros felé tartó összes eszközt semlegesítették” – írta a Telegramon.
Az illetékes arról számolt be, hogy a mintegy négy és fél órán át tartó támadást követően nem érkezett hír áldozatokról. Az ukrán légierő tájékoztatása szerint az ellenség ezúttal a Kijevi, a Cserkaszi, a Zsitomiri, a Vinnicjai, a Csernyihivi, a Szumi és a Poltavai területet vette célba. A légvédelem a kilőtt 135 pilóta nélküli repülőgépből nyolcvanat sikerrel megsemmisített.
