Az ukrán haderő súlyos emberhiánnyal küzd, ezért májusban kibővítették a mozgósítandó személyek körét. Azóta egyre többen akár az életük kockáztatásával is megpróbálnak külföldre menekülni a behívás elől.
A harcképes korú ukrán férfiak többségének tilos elhagynia az országot. Több ezren úgy próbálják elkerülni a besorozást, hogy átúsznak a Tisza túlpartjára, Romániába.
A határfolyó nyugodtnak tűnik, de már legalább harminckilenc ember fulladt bele, miközben külföldre igyekezett.
„Mindennap látunk egyet, aki megpróbál átkelni” – mondja Oleg Szeleznyov határőr, aki úgy ismeri a folyót, mint a tenyerét, és tisztában van vele, hogy a zúgók mennyire félelmetesek, különösen éjszaka.
„Sok olyan embert mentettünk már ki, aki azt hitte, hogy könnyű lesz az átjutás” – tette hozzá.
A sorozás elől menekülők többsége egy hatvan kilométeres szakaszon próbálkozik az átkeléssel, ahol a Tisza közel van több kárpátaljai településhez, például Nagybocskóhoz (Velikij Bicskiv). Ezt az útvonalat a csempészek is régóta használják.
A határőrök a térségben őrtornyokat és megfigyelőállásokat telepítettek a vízparton, de hőkamerákkal és drónokkal is monitoroznak.
A hatóságok ellenőrző pontokat is felállítanak, gyakran változó helyszíneken, ahol az áthaladók papírjait ellenőrzik, így próbálva kiszűrni a behívó elől menekülőket.
Az illetékes ukrán szervek tájékoztatása szerint nem sokan jutottak át a folyón; sokan életüket is vesztették az átkelés során.
A román rendőrség arról számolt be, hogy az ukrajnai háború 2022. februári megindítása óta csaknem 15 ezer illegális határátlépést regisztráltak.
Ehhez kapcsolódóan: Több mint 23 ezer ukrán férfi szökött át Moldovába a háború kezdete óta
Senki földje
Szeleznyov elismeri, hogy olyan embercsempészekkel állnak szemben, akik ugyanolyan jól ismerik a terepet, mint ők.
Rámutatott, hogy gyakran egykori csempészek segítik pénzért a „frontlógósokat”. „Ugyanazokat az útvonalakat, ugyanazokat a módszereket használják” – fogalmazott. A kárpátaljai sűrű erdőkön keresztül régóta zajlik alkohol- és cigarettacsempészet Ukrajna és az EU-tag Magyarország és Románia között.
Míg a Tisza partja senki földje, amelyet több száz kilométernyi szögesdrót véd, az embercsempészek a helyi kapcsolataik és megvesztegetés révén ismerhetik a határőrök állásait.
„Mi is használjuk a helyieket: megvannak az informátoraink – közölte Szeleznyov. – Ők figyelnek minket, mi figyeljük őket (…) és a végén mindenkire gyanakodni kezdünk” – tette hozzá.
A Nagybocskón átvezető főút a határ mentén halad, nem ritkák a román vagy magyar rendszámú autók.
„Azt pletykálják, hogy minden garázsban csempészcigarettát rejtegetnek” – mondta az egyik határőr, kifejtve, hogy ugyanakkor az ukrán besorozottak kijuttatása „jövedelmezőbb és kevésbé kockázatos”.
Ezt alátámasztja, hogy Szeleznyov szerint 15 ezer dollárt is elkérhetnek egy ember kicsempészéséért.
„Vágóhíd”
Innen körülbelül ötven kilométerre, Rahó (Rahiv) városában az 58 éves Vaszil egy padon ülve várakozik következő ügyfeleire.
„A srácokat a hídhoz viszem a kocsimmal, és átmennek. Búcsút intek nekik, utána már nem ismerjük egymást” – mesélte a korábbi cigarettacsempész.
Arról számolt be, hogy naponta négy-öt ügyfele van. „A legjobb vasárnap menni. Romániában a határőrök akkor már mind részegek.”
Azzal is eldicsekszik, hogy ismeri a környék minden szegletét és a helyi rendőrséget is. „Havonta egyszer megvesztegetem őket, és ennyi. Nekik megvan a maguk dolga, nekem megvan az enyém.”
Szeleznyov képeket mutatott a telefonján egy rózsaszín flamingós, felfújható karúszót viselő nagydarab férfiról, akit átkelés közben fogtak el.
„Nem azért vannak ott, hogy segítsenek – mondta az ukrán határőr az embercsempészekről. – Miután megkapták a pénzüket, a vágóhídra küldik ezeket a fickókat. Hogy őszinte legyek, jobb a fronton meghalni, mint a Tiszában.”
