Egy ideig úgy látszott, hogy az összeomlás határán lehet a gázai ideiglenes fegyverszünet, szombaton azonban katari gép szállt le az izraeli Ben-Gurion repülőtéren. A küldöttség sikeresen lépett fel az egyezség megmentése érdekében.
Az egymással még diplomáciai kapcsolatban sem lévő két állam számára rendkívüli pillanat volt a katari tisztségviselők első hivatalos izraeli útja, ami arra is rámutatott, hogy a közel-keleti emírség kis mérete ellenére nagy szerepet játszhat az ellenségek közötti nézeteltérések áthidalásában.
„Ez olyasmi, amit nem láttunk korábban – szögezte le a katari delegáció izraeli látogatása kapcsán Joel Guzanszki, a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének munkatársa. – Hosszú évek óta tartó támogatásának nyomán ő az egyetlen külső szereplő a világon, aki ekkora befolyással bír a Hamász felett” – tette hozzá.
Ugyan a katari illetékesek többsége hazautazott, miután elhárult a tűzszünet összeomlásának veszélye, többen Izraelben maradtak, hogy a helyi titkosszolgálattal együttműködve dolgozzanak az eredetileg négynapos, elvileg kedd reggel véget érő fegyvernyugvás kiterjesztésén – közölték névtelenséget kérő diplomáciai források.
Ehhez kapcsolódóan: A szemben álló felek a gázai tűzszünet meghosszabbításán dolgoznak
Katar speciális pozícióban van a szemben álló felek közötti mediáció terén: az országban van az Európa és Japán közötti legnagyobb amerikai katonai támaszpont, 1995 óta kapcsolatban áll Izraellel, eközben pedig 2014 óta becslések szerint már több mint egymilliárd dollárral támogatta a Gázai övezetet.
„Szükségünk van Katarra” – mondta Guzanszki, megjegyezve, hogy jóformán ez az egyetlen olyan arab ország, amelyik még mindig hű a palesztinok ügyéhez, a többi térségbeli szereplő a normalizáció útjára lépett a zsidó állammal.
Óvodáskorú túszok is szabadultak a Hamász fogságából ötven nap után
A közel-keleti ország ad otthont a Hamász politikai irodájának, így ott él a terrorszervezet több vezetője is, köztük Iszmail Haníje, a szélsőségesek első embere.
Doha közölte, hogy amerikai kérésre létesítették ott a képviseletet a kommunikáció megkönnyítése érdekében, ahogy a városban működött az afganisztáni tálibok politikai irodája is.
Katar hangsúlyozta, hogy céljuk a konfliktusok csillapítása, a különböző iszlamista szervezetekkel ápolt jó kapcsolatokat azonban Izrael mellett egyes amerikai törvényhozók és arab országok is bírálták.
„Ez puha erő (soft power) szteroidon, Amerika érdekeiben mozgósítva” – vélekedett Patrick Theros, az Egyesült Államok volt dohai nagykövete, kitérve arra, hogy Katar olyan szervezeteknek biztosít otthont, amelyekkel Washington hivatalosan nem tárgyalhat.
Kétségbeesett düh: Izrael- és palesztinbarát tüntetések világszerte
A mindössze háromszázezer fős lakosságú öböl menti ország stratégiai földrajzi elhelyezkedése és óriási földgázkincse következtében jelentős befolyásra tett szert a nemzetközi porondon.
A gázai túszszabadítási tárgyalások során a katari, egyiptomi és amerikai közvetítőknek rendkívül nehéz körülmények, soha nem látott mélységű bizalmi deficit közepette kell dolgozniuk.
Hétvégén a Hamász nyilatkozatot tett közzé, miszerint Izrael megsértette a tűzszünet feltételeit, így a nyugalom veszélybe került. A Gázai övezetet uraló milícia sérelmezte, hogy pénteken csak 137, míg szombaton 187 segélyszállító teherautó érkezett a területre a Jeruzsálem által ígért napi kétszáz helyett.
A katari tisztségviselők ezért személyesen tárgyaltak izraeli partnereikkel. A titkosszolgálati vezetőkkel folytatott szombati megbeszélés döntő fontosságúnak bizonyult, a megállapodás érvényben maradt.
A nemzetközi együttműködésért felelős gázai államminiszter az első külföldi vezető, aki ellátogatott a Gázai övezetbe, ahol találkozott a hazája által finanszírozott al-Dzsazíra televízió helyi irodavezetőjével.
Elemzők szerint a súlyos konfliktus és nézetkülönbségek ellenére Izrael és a Hamász is érdekelt lehet a nyugalom meghosszabbításában. Katar a tűzszünet kiterjesztésén és a háború régiós kiszélesedésének megakadályozásán dolgozik.
Ennek érdekében diplomáciai nagyüzem van Dohában, nemrég többek között az iráni külügyminiszter, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója és a libanoni ügyvivő kormányfő is ott járt.
„Nincs olyan konfliktus, amely a harctéren kezdődött és ért véget. Most, hogy túszokat engednek el, és szünet van a harcban, talán képesek leszünk megoldást találni” – húzta alá a katari külügyi tárca szóvivője.
