Szakértők szerint egyelőre nem realitás, hogy Németország bármilyen módon akadályt gördítene az Oroszországgal közösen épített Északi Áramlat 2 gázvezeték befejezése elé, írja a CNBC. A Északi Áramlat 2 vezeték, amit a Gazprom orosz állami energiavállalat, valamint európai cégek építenek közösen, már az utolsó fázisban tart. A projektnek eddig is voltak kritikusai, ugyanis egyesek – főként az Egyesült Államok – szerint a vezeték megépítése csak tovább mélyíti Nyugat-Európa függőségét az orosz gáztól. A Navalnij-ügy kirobbanása most még nagyobb nyomás alá helyezte a német kormányt, hogy hátráljon ki a közös projektből.
Németország szankciókkal fenyeget
Alekszej Navalnij, az orosz kormánnyal szemben kritikus politikus, augusztus végén került Oroszországban kórházba, miután rosszul lett egy repülőúton. Nem sokkal ezután Navalnijt Németországba menekítették, ugyanis felmerült a gyanú, hogy az orosz kormány mérgezte meg a férfit. Az Kreml-kritikus politikust jelenleg Berlinben ápolják, a német orvosok szerint egyértelmű, hogy Navalnijt a novicsok nevű idegméreggel mérgezték meg, amelyet már több, az orosz titkosszolgálathoz köthető merényletnél is kimutattak. Angela Merkel német kancellár azt nyilatkozta, hogy Oroszországnak súlyos kérdésekre kell válaszolnia az üggyel kapcsolatban, Moszkva azonban tagadja, hogy köze lenne Navalnij megmérgezéséhez. Németország azt is kilátásba helyezte, hogy a Északi Áramlat 2 is áldozatul eshet a merénylet miatt Oroszország ellen bevezetett esetleges német szankcióknak.
Fogy a németek türelme
Energetikai szakértők azonban egyelőre nem látják realitását annak, hogy a németek tényleg meggátolnák a vezeték megépítését, ugyanis a projekten több mint 100 európai vállalat dolgozik, amelynek közel a fele német cég. A Északi Áramlat 2 építése a becslések szerint összesen majdnem 10 milliárd euróba kerül, és az építkezés már 95 százalék körüli befejezettségnél tart. „Nem hiszem, hogy Németország kihátrálna a projektből” – vélekedik Carsten Breski az ING elemzője. Breski szerint azonban egyértelműen fogy a türelem Berlinben az oroszokkal szemben, és a keleti országnak bizonyítania kell valahogy, hogy képes az együttműködésre a nyugattal. A szakértő szerint az, hogy Putyin hogyan fogja kezelni a belarusz helyzetet, jó tesztje lehet annak, hogy mennyire képes a kooperációra Oroszország a nyugattal.
Berlinnek is fájna
Hasonló következtetést lehet levonni Heiko Maas német külügyminiszter egyik nyilatkozatából is. A német politikus a Bild am Sonntagnak azt mondta, komoly elvárásaik vannak az orosz féllel szemben, hogy együttműködjenek a Navalnij-ügy tisztázásában. „Remélem, nem kényszerítenek arra minket az oroszok, hogy megváltoztassuk a hozzáállásunkat a Északi Áramlat 2-höz” – mondta Maas. A német külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy meggyőződésük, az oroszoknak köze van az ellenzéki politikus megmérgezéséhez, ugyanis a novicsok csak nagyon kevesek számára hozzáférhető. Azt azonban Maas is rögtön hozzátette, hogy a Északi Áramlat 2 elkaszálása nem csak az oroszokat érintené érzékenyen, hanem a nyugat-európai partnerek is sokat buknának a dolgon.
Kecske és káposzta
Oroszország és Németország között már fut egy gázvezeték a Balti-tengeren, ezzel párhuzamosan fektetik most le az új vezetéket, amely a tervek szerint megduplázza majd az importált orosz földgáz mennyiségét. A projekten öt nagy európai energetikai vállalat dolgozik, köztük a Shell és az E.ON, az orosz felet pedig a Gazprom képviseli. Ha a német kormány keresztbe akarna tenni a vezeték üzembehelyezésének, akkor azt a legkönnyebben úgy tudná véghez vinni, ha nem adná ki az szükséges engedélyeket, mondta el a CNBC kérdésére Jane Rangel az Energy Aspects földgázszakértője. A német áram-, gáz-, telekommunikáció- és vasútügyekért felelős hivatal, a Bundesnetzagentur elméletben megtehetné, hogy Merkel kérésére nem adja ki a Északi Áramlat 2 engedélyeit. Ez esetben az oroszok bíróságra vihetnék az ügyet, és ha a bíróság nekik adna igazat, mégis zöld utat kapna az Északi Áramlat 2. Ezzel mindkét fél jól járna, az oroszok megkapnák a gázvezetéküket, a németek pedig anélkül tudnák demonstrálni az Oroszországgal szembeni fellépésüket, hogy bármit kockáztatnának.
Az USA közbelépne
Nem mindenki lenne elégedett azonban egy ilyen szimbolikus szankcióval. Ukrajna és az Egyesült Államok hangosan ellenzik az új vezeték megépítését. A Északi Áramlat 2-vel Oroszország nyerne egy olyan új vonalat Nyugat-Európa felé, amely elkerüli Ukrajnát. Ez nagy stratégiai előny lenne az energiaexportra jelentősen támaszkodó Moszkvának, ugyanis a kelet-ukrajnai háború kirobbanása és a Krím annektálása óta jelentősen megromlott a két ország viszonya. Szintén az Északi Áramlat 2 ellen van az Oroszország regionális befolyásszerzésében ellenérdekelt USA is. Az Egyesült Államok tavaly év végén már szankciókat vezetett be azok ellen a cégek ellen, amik részt vesznek a vezeték megépítésén.
Ezzel egy időre sikerült leállítani az építkezést, ugyanis a cső lefektetését végző egyik cég jelezte, hogy nem vesznek tovább részt a projektben. Washington kilátásba helyezte, hogy hamarosan újabb szankciókat is elfogadhatnak a Északi Áramlat 2 ellen, szakértők szerint azonban az építkezésnek ezen a pontján már nem sokat számítana, ha közbelépnének az amerikaiak. Az USA és Ukrajna mellett Lengyelországban és még Németországon belül is vannak olyan hangok, akik szerint nincs szükség az orosz gázra, és nem szabadna együttműködni Oroszországgal egy olyan eset után, mint Navalnij megmérgezése.
