A klímaváltozás elleni küzdelem és a digitális technológiák minél szélesebb körű alkalmazása fogja meghatározni az EU következő közel három évtizedét. Az Európai Bizottság kutatási adatok sokaságát összesítette abban a jelentésben, amelyet sorvezetőnek szánnak minden egyes szakpolitikai döntés meghozatalakor. A stratégiai tervezésnek azonban nem használnak az olyan események, mint a koronavírus-járvány vagy az orosz–ukrán háború.
Harmadik éve készíti el az Európai Bizottság az úgynevezett stratégiai előrejelzését, amelynek célja, hogy az EU fejlődésének, főbb politikáinak irányát meghatározza. Az első jelentésben a döntéshozatal középpontjába az ellenállóképességet állították, tavaly pedig az EU stratégiai autonómiájára összpontosítottak. Ezek az előrejelzések egymásra épülnek, és mindig az adott időszak kihívásaira reagálnak. Utóbbiból bőven kijut ebben az időszakban: először a koronavírus, utána a gazdasági talpra állás, most pedig a háború az, amelyhez alkalmazkodni kell, de lehetőleg úgy, hogy az EU képes legyen a folyamatok irányítására. A tervezésben hosszú távú céloknak is meg kell jelenniük, mivel az előrejelzés egészen 2050-ig vázol fel fejlődési irányokat, döntési szempontokat. A mostani anyag középpontjában a kettős átállás szerepel: a digitalizáció és a zöld fordulat, mert ezt a két területet határozták meg a tagállamok olyanként, amelyeken muszáj előrelépni a hatékonyság és a versenyképesség növelése, ezeken keresztül a társadalom jóléte felé. Azt ugyanakkor nem tagadja a jelentés, hogy ez a folyamat áldozatokkal fog járni.
Régi és új technológiák
Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök azt mondta Brüsszelben, az Európai Bizottság székházában tartott sajtótájékoztatóján: „Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, ki kell használnunk a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Ez a stratégiai előrejelzési jelentés ezért alaposabban megvizsgálja, miként lehet a legjobban összehangolni e két összefüggő célunkat, különösen mivel azok a jelenlegi geopolitikai változások miatt jelentős biztonsági dimenzióval rendelkeznek.” Példaként említette, hogy 2040-től az újrafeldolgozás az új technológiák szempontjából elkerülhetetlen fémek és ásványi anyagok egyik fő forrása lehet, mert Európa így orvosolhatja a nyersanyagellátás terén fennálló hiányosságokat.
Ugyanakkor a digitális technológiák szélesebb körű alkalmazása éppen a környezeti célok elérését veszélyezteti, mivel növeli az energiafogyasztást, több elektronikus hulladékhoz és nagyobb környezeti lábnyomhoz vezet.
Az EU öt legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója az energia, a közlekedés, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság. Viszont éppen ezek a területek kulcsfontosságúak a zöld és a digitális átállás sikeres, összehangolt megvalósításához. Itt kell nagyobb szerephez juttatni a technológiákat, miközben tudjuk, hogy 2030-ig a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése jórészt már ma is rendelkezésre álló tudományos vívmányok révén fog megvalósulni. Hosszabb távon azonban a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését a jelenleg kísérleti, demonstrációs vagy prototípusszakaszban lévő új technológiák teszik majd lehetővé.
Évi 650 milliárd euró
A jelenlegi háborús környezet arra irányítja rá a figyelmet, hogy nemcsak a kettős átállást kell felgyorsítani, hanem a stratégiai függőségeket is csökkenteni kell. Rövid távon ez továbbra is hatással lesz az energia- és élelmiszerárakra, és jelentős társadalmi következményekkel jár – írja a jelentés, vagyis a jelenleg tapasztalható energia- és élelmiszer-drágulás folytatódni fog. Az EU azonban eltökélt abban, hogy függetlenedik az orosz piacoktól, mivel így döntöttek a tagállami vezetők még márciusban, és azóta ezt többször is megerősítették. Ami a közép- és hosszú távú gondolkodást illeti, továbbra is kiemelkedő fontosságú lesz a kettős átállás szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés, ezzel összefüggésben a kevésbé sérülékeny ellátási láncokra való áttérés.
A kettős átálláshoz arra is szükség lesz, hogy az uniós gazdasági modell új alapja a jólét, a fenntarthatóság és a körforgásosság legyen. A mostani tervezés szerint ehhez 2030-ig várhatóan évente közel 650 milliárd euró értékű, időtálló beruházásokra lesz szükség.
Tíz fontos terület
A stratégiai előrejelzés része, hogy tíz kulcsfontosságú cselekvési területet határoz meg, amelyeken a kettős átállás eredményessége érdekében lépéseket kell tenni. Idetartozik az ellenállóképességnek és a nyitott stratégiai autonómiának a megerősítése, ennek egyik eszköze például a közös agrárpolitika fejlesztése az élelmezésbiztonság növelése érdekében. Vagy a kritikus fontosságú anyagokkal és árukkal való ellátás stratégiai irányítása annak kivédése érdekében, hogy az EU függőségi csapdákba sétáljon bele. Ugyancsak felhívják a figyelmet a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére, ami a szociális védelem és a jóléti állam megszilárdítását jelenti. A gyorsan változó technológiai és a társadalmi-gazdasági változásokhoz hozzá kell igazítani az oktatási és képzési rendszereket, valamint a munkaerő-mobilitást. Időtálló beruházások mozgósítására is szükség van az új technológiák és infrastruktúrák terén, amelyekben az uniós, a nemzeti és a magánforrásokat államközi projektekben egyesítik. Fontos a vállalkozások számára az adminisztratív terhek folyamatos csökkentése, amelybe már akár a mesterséges intelligenciát is be lehet vonni. Nem marad ki a sorból a kiberbiztonság sem, amelynek képesnek kell lennie megelőzni és elhárítani a zavarokat annak érdekében, hogy fennmaradjon a kettős átálláshoz kapcsolódó technológiák iránti bizalom.
