Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kevesebb készpénzt akar a Bankszövetség, a bankolás viszont drága Magyarországon


Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára mond beszédet a Kopp Mária Intézet budapesti rendezvényén 2019. március 1-jén
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára mond beszédet a Kopp Mária Intézet budapesti rendezvényén 2019. március 1-jén

Magyarországon túl sok a készpénz a Bankszövetség, a Pénzügyminisztérium és az MNB szerint is. Mégse várható olyan komolyabb szabályozási változtatás, amely a nagy készpénzfelhalmozókat rosszul érinthetné. A tranzakciós adó bevezetése óta megháromszorozódott a hazai készpénzállomány​, és a válság is a készpénz szerepét erősítette.

Széles körű egyetértés van a készpénz kapcsán arról, hogy a használata drága, nem biztonságos és szinte kizárólag a bűnözőknek áll érdekében. Hasonlóval érvelt a Magyar Bankszövetség főtitkára is a Világgazdaságnak.

„A lakosságnál, illetve általában a gazdaságban forgó nagy mennyiségű készpénz az olyan jól ismert hátrányokon túl, amilyen a magas költségszint, a szürke- és feketegazdaság táplálása, valamint a tulajdonosok testi épségét is elérni képes biztonsági kockázatok sajnos számos negatív környezeti hatással is jár a pénz előállításától az utaztatásán át a megsemmisítése okozta károsanyag-kibocsátásig”

– mondta Kovács Levente.

Az állam terelt mindenkit a készpénz felé, már visszacsinálná

Bár a 2012-ben behozott tranzakciós adó (hivatalos nevén tranzakciós illeték), majd a mellé kapcsolódó ingyenes készpénzfelvétel ugyan sok pénzt – a költségvetési bevételek durván két százalékát – hozott az államnak, korábban soha nem látott módon a készpénz felé terelte az embereket.

2012 óta durván megháromszorozódott a forgalomban lévő készpénz Magyarországon. Míg 2012-ben nagyjából 2600 milliárd forint volt készpénzként forgalomban az országban, idén nyáron már közel 7500 milliárd. A teljes állomány nagyjából háromnegyede lehet a lakosságnál.

A jegybank szerint ők nem tehetnek semmit a készpénzhasználat csökkentésért. A lapnak azt írták, hogy a készpénzállomány nagysága kizárólag a gazdaság szereplőinek döntésein múlik, a jegybanknak erre nincs ráhatása.

Bőven lenne mit lépnie az államnak

Csányi Sándor fia, Csányi Péter, az OTP akkori ügyvezető igazgatója már tavaly is kifakadt a szerinte brutális készpénzállomány-növekedés ellen. Olyan azonnali lépéseket akart, mint a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvétel intézményének eltörlése és a készpénzhasználati korlátozások bevezetése.

Az MNB akkor nem azt válaszolta, hogy nem tehetnek semmit, hanem hogy

„az azonnali beavatkozás semmi esetre sem lehet célravezető”.

Tavaly év elején az MNB egyébként azt is állította, hogy a Magyar Állampapír Plusz lehet a megoldás a károsan magas állomány csökkentésére. Ez a várakozásuk egyébként nem jött be.

Egy évvel korábban a Bankszövetség részletes javaslatcsomagot kínált az államnak, ha szeretnének tenni valamit a készpénzforgalom növekedésének megállítására.

Javaslataik közé tartozott például az, hogy:

  • töröljék el a tranzakciós adót,
  • ötszázezer forint felett ne lehessen készpénzzel fizetni,
  • ne lehessen készpénzben fizetni a munkabért,
  • kevesebb ember kapja készpénzben a nyugdíját,
  • töröljék el a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt, vagy csökkentsék ötvenezer forintra a limitet,
  • a még mindig elterjedt sárga csekkes fizetések helyett az elektronikus fizetések előnyben részesítése.

A Bankszövetség számításai szerint például ezek a lépések egyenként is gyors és érdemi hatással járhatnának az ország szempontjából. A Pénzügyminisztérium 2019-es bejelentése szerint ez a magas készpénzállomány évente 400-450 milliárd forint kárt okoz az országnak. Az MNB egyik vezetője erre ugyanazon a rendezvényen azt javasolta a Pénzügyminisztériumnak, hogy töröljék el a tranzakciós adót. Emellett ő is kiállt a magas készpénzállomány visszaszorítása mellett.

Drága bankolni Magyarországon, sokan hozzá is szoktak a készpénzhez

Az MNB legutolsó, 2017-es vagyonfelméréséből tudhatjuk, hogy kevés embernek van sok megtakarítása pénzügyi eszközökben. Az összes pénzügyi eszközben tartott megtakarítás fele a lakosság leggazdagabb tizedénél volt. Alapvetően a szegényebbeknél népszerű a készpénz, bár a középréteg is meglehetősen sok készpénzt tart, az összes vagyon több mint tíz százalékát.

Az OTP Öngondoskodási Indexe szerint csak készpénzben megtakarítani egyre népszerűbb, az elmúlt három évben 18, 21, illetve 23 százalék volt az arány. E szerint egyébként a magyarok azért szokták meg és kedvelik a készpénzt, mert az „kéznél van, ha kell”. Emellett sokan olyan kicsinek gondolják a félretehető pénzüket, hogy nem éri meg bankba tenni, annál drágább a bankolás.

Ehhez jön hozzá, hogy Magyarországon egyébként is alacsony a verseny és elképesztően drága a bankolás a lakosságnak. Az MNB legutóbbi tanulmánya alapján a vizsgált tizenegy európai országból Magyarországon kérnek el a legtöbbet a bankok az emberektől. Egy alacsony jövedelmű magyarnak nagyjából háromszor akkora teher a bankolás, mint mondjuk egy szegényebb németnek.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG