A végére maradt a csattanó: a pénzügyminiszterek az év utolsó (informális) tanácsülésén politikai megállapodásra jutottak az uniós költségvetési szabályok reformjáról. A költségvetési héják és galambok alkuja nagyobb rugalmasságot biztosít a kormányoknak, miközben védzáradékokkal próbálja féken tartani őket.
Az EU27-ek szerdán, az év utolsó tanácsülésén politikai megállapodásra jutottak az EU fiskális bibliájának számító stabilitási és növekedési paktum reformjáról, amely az államadósság fenntartható csökkentésére fókuszál, lehetővé téve, hogy a kockázat foka alapján tegyenek különbséget a tagállamok között.
Ennek megfelelően a tagállamokkal egyeztetve az Európai Bizottság egy négyéves időszakra vonatkozó adósságcsökkentési pályát fog felvázolni a szerződésben előírt GDP-arányosan hatvan százaléknál magasabb adósságot felhalmozó országok számára. A négyéves időszak akár hét évre is meghosszabbítható lesz, strukturális reformokért és fenntartható növekedést szolgáló beruházásokért cserébe.
Ez, az eredeti bizottsági javaslatban is szereplő alaptézis nagyobb mozgásteret enged elsősorban a nagy adósságot maguk előtt görgető dél-európai tagállamoknak, hogy megszorítások nélkül, a növekedésre alapozva csökkentsék az államadósságot. A bizottsági terv, amelyet a tanácsnak is jóvá kell majd hagynia, egy négy- (illetve indokolt esetben hét-) éves adósságcsökkentési pályát vázol majd fel, amelyet ha a tagállam nem teljesít, automatikus pénzügyi szankciókkal kell számolnia.
A költségvetési héják, élükön Németországgal, ugyanakkor megkérték az árát a rugalmasságnak, és elérték, hogy összesen négy védzáradékot építsenek be a rendszerbe. Ezek az adósságra, az államháztartási hiányra, a költségvetési politikák kontraciklikusságára és a beruházások megóvására vonatkoznak.
Az adósságcsökkentéshez elsősorban egy mérőszámot fognak majd alkalmazni, az éves nettó költségvetési kiadások felső határának meghatározásával.
Ehhez kapcsolódóan: Uniós megállapodás egy kötelező kvóták nélküli migrációs paktumról
A költségvetési szigort támogató északi országok követelésére numerikus biztosítékokat is meghatároznak majd, egy minimálisan kötelező adósságcsökkentést előírva. A GDP kilencven százalékát meghaladó államadóssági ráta esetén GDP-arányosan évi egyszázalékos, hatvan és kilencven százalék között pedig félszázalékos kötelező csökkentés lesz.
Ugyancsak német követelésre pótlólagos költségvetési célokat írnak majd elő azoknak az országoknak, amelyek mind az államháztartási hiányra vonatkozó GDP-arányosan háromszázalékos küszöbérték, mind a hatvanszázalékos államadóssági referenciaérték fölött vannak. Számukra külön kiadási felső határt szabnának, hogy a GDP másfél százalékára faragják le a deficitet.
Az Európai Bizottság már korábban közölte, hogy 2024-ben visszatér a paktum Covid–19-járvány óta felfüggesztett szabályainak alkalmazásához. Ez alapján diplomaták szerint valószínűsíthető, hogy jövő júliusban körülbelül 12-13 tagállam, köztük Magyarország ellen is megindíthatja a bizottság a túlzottmértékűhiány-eljárást.
A végleges szabályokról háromoldalú tárgyalások keretében még az Európai Parlamenttel is meg kell állapodni. Ezért januárban azonnal megindulnak a tárgyalások a két intézmény és az Európai Bizottság között.
