António Guterres moszkvai látogatása után szerda este megérkezett Kijevbe, miközben az ukrán védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy az orosz offenzíva miatt rendkívül nehéz hetekre kell készülni a keleti országrészben.
„Folytatjuk munkánkat a humanitárius segítségnyújtás kiterjesztése és a civilek konfliktuszónákból való kimenekítése terén – írta Twitter-üzenetében a világszervezet főtitkára, aki előző nap Vlagyimir Putyin elnökkel tárgyalt az orosz fővárosban. "Minél hamarabb véget ér ez a háború, annál jobb Ukrajna, Oroszország és az egész világ számára is” – tette hozzá.
A brit védelmi minisztérium csütörtök reggel arról számolt be, hogy az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajójának és egyik partraszállító hajójának megsemmisítése ellenére továbbra is képes ukrán célpontokat támadni vizen és szárazföldön egyaránt. Mint rámutattak, az orosz haditengerészet további mintegy húsz hajót állomásoztat a térségben, köztük tengeralattjárókat.
A tárca napi jelentésében aláhúzták: Oroszország átmenetileg nem tudja pótolni elsüllyesztett hajóit, mivel Törökország továbbra is zárva tartja a hadihajók előtt a Boszporusz és a Dardanellák Fekete-tengerhez vezető szorosait, amihez az 1936-ban aláírt montreux-i egyezmény alapján joga van.
Az ukrán védelmi miniszter jelentős pusztítás és kínzó veszteségek veszélyére figyelmeztetett a háború sújtotta ország keleti részében, ugyanis az orosz hadvezetés szerinte a lehető legnagyobb fájdalmat akarja okozni offenzívája újabb szakaszában. Olekszij Reznyikov mintegy negyven ország képviselőjével tárgyalt az amerikai légierő támaszpontján a németországi Ramsteinben.
„Ez egy valódi koalíció, amelynek célja nem pusztán a Kreml felelősségre vonása, de az orosz zsarnokság legyőzése, annak biztosítása, hogy a civilizált világ meg tudja nyerni ezt a háborút” – írta Facebookon.
Tovább romló humanitárius helyzet
Sajtójelentések szerint az ukrajnai humanitárius helyzet folyamatosan romlik. A két hónapon keresztül hevesen ostromlott, szinte porig rombolt Mariupolban az oroszok folytatták annak az acélüzemnek a támadását, amelynek területén a város megmaradt védői mellett több száz civil is menedéket keresett.
Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója közölte, hogy az orosz harci repülőgépek megállás nélkül bombázzák az Azovstal gyárát. A polgári lakosság evakuálását célzó humanitárius folyosók felállítására vonatkozó kísérletek ismét kudarcot vallottak.
Az orosz védelmi tárca kedden arról számolt be, hogy teljesen átvette az ellenőrzést Herszon régiója felett.
Az ENSZ-főtitkár Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélésén felszólította a szemben álló feleket a humanitárius folyosók biztosítására. Az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy a konfliktus rendezhető tárgyalások útján, a folyamat azonban elemzők szerint már hetekkel ezelőtt holtpontra jutott.
Gázcsapok elzárása
Szerdán több nyugati ország is zsarolással vádolta meg Oroszországot, miután a Gazprom leállította a gázszállítást Lengyelországnak és Bulgáriának, amiért a két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az ellátásért.
A washingtoni Fehér Ház szerint készültek erre a lépésre, amely újabb példája annak, hogy Moszkva fegyverként használja az energiát.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az intézkedést közvetlen támadásnak nevezte országa ellen, és kijelentette, hogy ősztől sem fognak orosz földgázt vásárolni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig úgy vélekedett, hogy a Kreml megosztottságot kíván szítani az EU-tagállamok között, de ez nem sikerült. „Felkészültünk erre a forgatókönyvre” – húzta alá, hozzátéve, hogy a közösség azonnali, egységes és összehangolt választ fog adni.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó előző nap azzal vádolta meg Oroszországot, hogy a függetlenségét harminc éve önkényesen kikiáltó Dnyeszter Menti Köztársaságot akarja felhasználni a szomszédos Moldova destabilizálására, miután a hivatalosan Chișinău fennhatósága alá tartozó területen több robbanás is történt.
„Ha Ukrajna elesik, az orosz katonák holnapra már Chișinău kapui előtt lesznek” – fogalmazott.