Kim Dzsongun észak-koreai látogatásra hívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A meghívás tovább növelte azt az amerikai aggodalmat, hogy egy újjáéledő Moszkva–Phenjan-tengely megerősítheti Oroszország haderejét Ukrajnában, Észak-Koreát pedig érzékeny rakétatechnológiához juttathatja.
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség szerint Putyin elfogadta a meghívást, jóllehet a Kreml még nem erősítette meg. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta Putyin ritkán utazik külföldre.
Az egymást elvtársnak szólító két vezető szerdán a barátságra koccintott orosz borral, miután a hetvenéves Putyin körbevezette a 39 éves Kimet Oroszország legmodernebb űrkilövő létesítményében, és védelmi minisztereik bevonásával megbeszélést folytattak.
„A fogadás végén Kim Dzsongun udvariasan meghívta Putyint, hogy a neki megfelelő időpontban látogassa meg a KNDK-t” – közölte a KCNA a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra, Észak-Korea hivatalos nevére utalva.
„Putyin örömmel fogadta a meghívást, és megerősítette szándékát arra, hogy változatlanul tovább vigye az Oroszország és a KNDK közötti barátság történetét és hagyományait” – írta a KCNA.
Ehhez kapcsolódóan: Kim Dzsongun Putyinnak: Észak-Korea Oroszország teljes és feltétel nélküli támogatója
Az Egyesült Államokat és szövetségeseit aggasztja Kim és Putyin bimbózó barátsága: Washington azzal vádolta meg Észak-Koreát, hogy fegyvereket szállít Oroszországnak, bár nem világos, hogy történt-e már ilyen szállítás.
Oroszország és Észak-Korea is tagadta ezeket az állításokat, ugyanakkor ígéretet tettek a védelmi együttműködés elmélyítésére, és Kim Szergej Sojgu védelmi miniszter júliusi észak-koreai látogatásán betiltott ballisztikus rakétákat mutatott neki.
Kim csütörtökön meglátogatja az oroszországi Komszomolszk-on-Amur város katonai és polgári repülőket előállító gyárait, és megtekinti az orosz csendes-óceáni flottát Vlagyivosztokban – mondta Putyin.
„Barátság”
A kamcsatkai rákkal töltött pelmenyigombócból, fehér amurból készült hallevesből és tokhalból álló, pazar ebédnél Kim szerdán Putyin egészségére, a „nagy Oroszország” győzelmére, a koreai–orosz barátságra mondott köszöntőt, és Moszkva győzelmét jósolta a Nyugattal vívott „szent harcában”.
Észak-Koreát 1948 szeptemberében alapították a Szovjetunió támogatásával. Moszkva évtizedekig segítette a hidegháború alatt, bár a Szovjetunió 1991-es összeomlása után ez megszakadt.
Az elmúlt években úgy gondolták, hogy Kína az a hatalom, amely a legnagyobb befolyással van Kimre, de a phenjani vezetők gyakran igyekeztek egyensúlyba hozni kapcsolataikat Moszkvával és Pekinggel.
Miután 1999-ben Borisz Jelcintől átvette a vezetést, Putyin 2000 júliusában Phenjanba látogatott, hogy találkozzon Kim Dzsongillel, Kim Dzsongun apjával.
A szerdai csúcstalálkozó után nem világos, hogy Putyin meddig hajlandó elmenni az észak-koreai technológiai kívánságlista teljesítésében.
Az ukrajnai tüzérségi harcok közepette Oroszország felpörgette lőszergyártását, de egy észak-koreai utánpótlási vonal hasznos lehet.
Észak-Korea feltehetően nagy raktárkészlettel rendelkezik a szovjet korszak fegyvereivel kompatibilis tüzérségi lövedékekből és rakétákból, és az ilyen lőszerek gyártásának is van története.
Ehhez kapcsolódóan: Kim Dzsongun új rakétái mellett a lányát is felvonultatta egy katonai parádén
Arra a kérdésre, hogy Oroszország egyszerűen beszüntetheti-e az Észak-Koreával szembeni szankciókat, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt válaszolta, hogy Oroszország továbbra is felelős tagja marad az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
Mindazonáltal Peszkov hozzátette, hogy Moszkva saját érdekeinek megfelelően fogja fejleszteni kapcsolatait Észak-Koreával.
Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy a Biden-adminisztráció „nem fog habozni” további szankciók bevezetésével Oroszország és Észak-Korea ellen, ha bármilyen új fegyverüzletet kötnek.
Orosz diplomaták szerint az Egyesült Államok képmutató, amikor a csúcstalálkozót bírálja, mert Washington szított káoszt és küldött fegyvereket szövetségeseinek szerte a világon.
„Az Egyesült Államoknak nincs joga kioktatni bennünket arról, hogyan éljünk” – jelentette ki Anatolij Antonov, Oroszország egyesült államokbeli nagykövete közleményében.
Kim Dzsungho dél-koreai egyesítési miniszter, aki az Északkal fenntartott kapcsolatokért felelős, „mély aggodalmának” adott hangot a katonai együttműködés, valamint a Phenjan és Moszkva közötti lehetséges fegyvertranzakciók miatt, mondván: a két ország nyilvánvalóan valamilyen katonai alkura törekszik.
