Katonai fenyegetést, diplomáciai nyomásgyakorlást, álhírkampányt, illetve anyagi ösztönzőket is bevet a vádak szerint Peking az e heti tajvani választás befolyásolása, az újraegyesítés-párti jelöltek támogatása érdekében.
Joseph Wu tajvani külügyminiszter hangsúlyozta, hogy hazáját Kína a globális célkitűzései részeként egyfajta próbaterepként akarja használni. „Amennyiben képesek sikeresen alakítani a tajvani választás eredményét, akkor megpróbálják más országokban is alkalmazni a taktikájukat” – figyelmeztetett.
Az utóbbi napokban több esetben is gyanús légballonokat azonosítottak Tajvan felett, a védelmi tárca pedig kedden kínai rakétakilövés miatt küldött riasztást az erre szolgáló mobilalkalmazásban, amiről végül kiderült, hogy műholdat bocsátottak fel, azonban „abnormális röppályán”.
Ehhez kapcsolódóan: EP-képviselő: A helyes Kína-politikához Európának tanulnia kell az oroszokkal elkövetett hibákból
A tajvani szavazók hasonló megfélemlítését célzó korábbi kísérletek a legtöbb elemző szerint nagyrészt kontraproduktívnak bizonyultak, például 1996-ban és 2000-ben.
Peking emellett exportkorlátozásokat vezetett be Tajvannal szemben, illetve különböző ajándékokkal, all-inclusive utazásokkal próbált befolyásolni többtucatnyi tajvani politikust.
A szakértők szerint felpörgött a kínai dezinformációs kampány is, amelynek része, hogy az úgynevezett deep fake technológiával megszólalásig élethű videó- és hanghamisítást hoztak létre egyes tajvani vezetőkről.
Kína következetesen saját szakadár tartományának tekinti a de facto független, demokratikus Tajvant, amely felett át kívánja venni az ellenőrzést, akár katonai erővel is.
A kínai vezetés a szombati tajvani választást háború és béke közötti döntésként írta le.
A felmérések szerint a tajvaniak nagy többsége a jelenlegi de facto függetlenség megőrzését támogatja.
Ehhez kapcsolódóan: „A Nyugat legnagyobb hibája, hogy nem vette észre, hogy a kínai kommunisták valódi kommunisták” – interjú Chenggang Xu közgazdásszal
Ugyan továbbra is éles a verseny, a kormányzó Demokratikus Haladás Pártjának (DPP) támogatottsága erős, annak ellenére is, hogy Kína nem hajlandó kapcsolattartásra a vezetéssel Caj Ing-ven elnök 2016-os megválasztása óta. A párt jelöltje, William Lai jelenlegi alelnök vezeti a közvélemény-kutatásokat.
A DPP a status quo fenntartását tűzte zászlajára, szorosabb viszonyra törekszik az Egyesült Államokkal.
A legfőbb ellenzéki erőnek számító, Kínával fokozottabb kapcsolattartásra törekvő Kuomintang jelöltje, Hu Jü-ih ellenzi Tajvan függetlenségét, és leginkább a háborús félelmekre épít kampányában.
A Tajvani Néppárt színeiben induló Ko Ven-je elsősorban azokat a fiatalokat célozta meg üzeneteivel, akik belefáradtak a két nagy párt közötti rivalizálásba.
Ehhez kapcsolódóan: Tajvani figyelmeztetés: Kína saját terveinek tesztjét látja az ukrajnai invázióban
Kína az elmúlt években megerősítette fenyegetését, hogy szükség esetén erőszakkal is ellenőrzése alá vonja Tajvant. Peking megfélemlítésként szinte naponta vezényel hadihajókat és vadászrepülőgépeket a sziget körüli vizekre és légtérbe. Ez újabb harckocsik, rakéták és más hadi eszközök eladására késztette Tajvan kulcsfontosságú szövetségesét, az Egyesült Államokat.
Tajvan tavaly több mint 1700 kínai katonai repülőgépet észlelt légvédelmi azonosító zónájában.
Az egykori japán gyarmat az 1949-es polgárháborúban kivált Kínából, így soha nem állt a Kommunista Párt irányítása alatt.
