Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hatnapos kínai útra indult, miközben jogvédő csoportok és egyes nyugati kormányok arra figyelmeztettek, hogy látogatása arra szolgálhat, hogy tisztára mossa Peking emberi jogi visszaéléseit az északnyugati Hszincsiang tartományban.
Az út a déli Kanton városában indult, az útvonaltervben a hszincsiangi Kasgar és Ürümcsi, utóbb a régió fővárosának meglátogatása is szerepelt.
Bár az utazás során a tervek szerint Kína emberi jogi helyzetére összpontosítanak majd, és olyan témák is terítékre kerülnek, mint Peking Hongkong elleni kemény fellépése, valamint a Tibetben és Belső-Mongóliában folytatott politikája, a napirenden a Kínai Kommunista Párt internálótábor-rendszere és a hszincsiangi muszlim lakosság elleni átfogó hajtóvadászat lesz a fő téma.
Bachelet érkezése az ENSZ emberi jogi főbiztosának első hivatalos látogatása Kínába 2005 óta. Az utat a Pekinggel való, éveken át folytatott alkudozás közepette szervezték. Arról, hogy Bachelet mit fog mondani, illetve mit remél elérni a látogatás során, kevés részlet ismert. Mindez tiltakozást és ellenérzéseket váltott ki az aktivisták körében, hogy Kína az utazást az emberi jogi helyzetével kapcsolatos külső ellenőrzés és kritikák elhárítására használhatja fel.
Ilyen aggodalmakat vetett fel a Kínával Foglalkozó Interparlamentáris Szövetség (IPAC), amely május 20-i, tizennyolc ország több mint negyven törvényhozója által aláírt nyilatkozatában azzal vádolta Pekinget, hogy Potemkin-típusú körutat szervez, amely alááshatja Bachelet hivatalának hitelességét.
Kína több mint egymillió ujgurt, kazahot, kirgizt és más muzulmán kisebbségi lakost tart fogva egy sor fogolytáborban Hszincsiangban, a Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal határos kiterjedt régióban.
Pekinget súlyos jogsértésekkel vádolják, többek között azzal, hogy olyan hatalmas tábor- és börtönrendszert tart fenn, amelynek célja e csoportok eltérő kulturális identitásának felszámolása.
„Hiteltelen az az állítás, hogy a kínai kormány megengedné a főbiztosnak, hogy bármit is lásson, amit nem akar, vagy hogy az emberi jogok védelmezői, az áldozatok és családtagjaik biztonságban, felügyelet és a megtorlástól való félelem nélkül beszélhetnek vele” – mondta Sophie Richardson, a Human Rights Watch emberijog-védő szervezet Kínával foglalkozó igazgatója egy nyilatkozatban.
„Bachelet főbiztos örökségét azon fogják lemérni, hogy mennyire volt hajlandó egy hatalmas államot felelősségre vonni a felügyelete alatt elkövetett, emberiség elleni bűncselekményekért” – tette hozzá a nyilatkozat.
Fokozódó aggodalmak
A jogvédő csoportok, ujgur aktivisták és nyugati tisztviselők legfőbb aggodalma az, hogy Bachelet, az ENSZ legfőbb emberijog-védelmi tisztviselője – korábban chilei elnök – nem kapja meg azt a fajta akadálytalan hozzáférést, amely ahhoz kell, hogy hivatala megfelelően kivizsgálhassa a kínai kormány hszincsiangi és máshol elkövetett visszaéléseivel kapcsolatos állításokat és a növekvő számú bizonyítékot.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala (OHCHR) 2018 óta tárgyal Pekinggel a Hszincsiangban szükséges „akadálytalan, érdemi hozzáférésről”. Bachelet csapatának egy ötfős előkészítő csoportja április 25-én érkezett Kínába, hogy felkészüljön a látogatásra, amely hivatalának közlése szerint magában foglalja majd a civil társadalom képviselőinek széles körével való találkozót.
.
Kína kritikára való érzékenysége, az aktivisták elleni megtorlások és a mindenre kiterjedő megfigyelési rendszer miatt sokan kételkednek abban, hogy ezek a kritériumok teljesíthetők.
„Mélységesen aggódunk a közelgő látogatás miatt” – mondta Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy május 20-i sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok „nem számít arra, hogy a kínai kormány megadja a hozzáférést, amely szükséges a hszincsiangi emberi jogi környezet teljes körű, manipulációtól mentes értékeléséhez”.
A látogatásra készülve a Szabad Ázsia Rádió arról számolt be, hogy a hszincsiangi tisztviselők figyelmeztették az ujgurokat, hogy ne beszéljenek külföldiekkel, a kasgari rendőröket pedig „politikai továbbképzésre” küldték, hogy felkészüljenek az ENSZ-látogatásra.
A látogatás azzal indult, hogy Bachelet virtuális megbeszéléseket folytatott mintegy hetven kínai diplomáciai képviselet vezetőjével. Mivel a Bloomberg szerint az ENSZ-tisztviselő a telefonbeszélgetésben igyekezett lehűteni a látogatásával kapcsolatos várakozásokat, több diplomata is mélységes aggodalmát fejezte ki Pekingnek az utazás manipulálására irányuló kísérletei miatt.
Kínai tisztviselők többször is kijelentették, hogy Bachelet látogatását nem szabad úgynevezett vizsgálatnak beállítani, és azt mondták, hogy üdvözölnék, ha csak egy baráti látogatásról lenne szó.
Az OHCHR közzé fog tenni egy jelentést, amelyen több mint három éve dolgozik, és amely a táborok túlélőivel készített interjúkon, vezető kutatókkal folytatott konzultációkon, valamint egyre több, nyílt forrásból származó bizonyítékon, például műholdfelvételeken és kiszivárgott kínai kormányzati dokumentumokon alapul.
A jelentés megállapításait kíváncsian váró jogvédő csoportok százai hónapok óta sürgetik Bacheletet, hogy hozza nyilvánosságra a dokumentumot. Ez azonban továbbra sem publikus, és félő, hogy a mostani utazást arra használják fel, hogy elkendőzzék a tényeket.
„Itt az ideje, hogy az ENSZ hivatalosan is elismerje a túlélők bátor, nyilvános tanúvallomásait, a kiszivárgott kínai kormányzati dokumentumok több ezer oldalát, az aprólékos, szakértői értékeléssel ellátott kutatásokat és a koncentrációs táborokról készült több száz, bizonyító erejű műholdfelvételt – írta Omer Kanat, az Ujgur Human Rights Project (Ujgur Emberi Jogi Projekt) ügyvezető igazgatója a The Diplomat című lapban megjelent cikkében. – Az utazás nem lesz több mint propagandagyakorlat” – tette hozzá.
Peking globális kampánya
Kína politikai indíttatású hazugságként utasította el a Hszincsiangban folytatott tevékenységéről szóló állításokat és beszámolókat, mondván, hogy a hszincsiangi úgynevezett átnevelőtáborokra azért volt szükség, hogy megfékezzék a szélsőségességet egy olyan régióban, amelyet az etnikai és vallási feszültségek melegágyának tartanak.
A politikájával kapcsolatos növekvő nemzetközi ellenőrzéssel szemben – azaz hogy az Egyesült Államok és több nyugati parlament kijelentette, hogy Peking intézkedései népirtásnak és emberiség elleni bűncselekményeknek minősülnek – Kína növekvő politikai és gazdasági befolyását igyekszik felhasználni arra, hogy elterelje a kritikát, és támogatást szerezzen egyes kormányoktól.
Peking Hszincsiangban olyan Kína-barát politikát folytató országok diplomatáit és tisztviselőit látta vendégül, mint Szudán és Tádzsikisztán, akik az állami és helyi médiában dicsérték a kínai irányvonalat.
Ez a befolyás kiterjedt az olyan nemzetközi szervezetekre is, mint az ENSZ, ahol Peking számos fejlődő országot arra kényszerített és győzött meg arról, hogy ellenezzék vagy tartózkodjanak a Kínát elítélő intézkedések megszavazásától. Így jobbára csak a nyugati országok kemény magja volt hajlandó szembeszállni a kínai politikával.
Amikor Ukrajna az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában több mint negyven országhoz csatlakozva 2021 júniusában korlátlan hozzáférést követelt Hszincsianghoz, a Szabad Európa és az Associated Press arról számolt be, hogy Peking a kereskedelem korlátozásával és a Covid–19-vakcinákhoz való hozzáférés visszatartásával fenyegetőzött azzal a céllal, hogy kényszerítse Kijevet, hogy vegye le a nevét a nyilatkozatról.
Kína Hszincsiangban folytatott politikája mélyen érintette szomszédait is, különösen Közép-Ázsiában.
Kazahsztán például a kazahok és a hszincsiangi etnikai kazah kisebbség közötti családi kapcsolatok miatt az aktivizmus gócpontjává vált a pekingi táborrendszer 2017-es és 2018-as bővítése után. Több korábbi fogvatartott tett közzé vallomást, miután Kínából oda menekült.
Eközben Tádzsikisztánban ujgur szervezetek kérvényt nyújtottak be a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), amelyben azt állítják, hogy a közép-ázsiai ország kormánya megengedte kínai tisztviselőknek, hogy a területén tevékenykedjenek, hogy ujgurokat toloncoljanak vissza Kínába, és hogy megpróbálják arra kényszeríteni őket, hogy besúgóvá váljanak.
