A legfontosabb cikkeink hétfő reggel: visszatérhettek az osztálytermekbe az alsótagozatosok, mi vezetett az orosz vakcinával szembeni általános bizalmatlansághoz, milyen társadalmi változásokat hozott a NER.
Sokan kifogásolták, mégsem halasztották el az iskolák részleges megnyitását. Mint ahogy arról mi is többször írtunk, a kormány módosította némileg eredeti elképzeléseit, de az aggályokat nem sikerült teljesen leküzdeni. A pedagógusok átoltottsága, a gyerekekre veszélyesebb vírusmutánsok, a szülők védelme: mind olyan kérdés, amelyre megnyugtató válaszok nélkül maradtunk, derül ki áttekintő cikkünkből.
A járvány halálozási statisztikája nem javul itthon, emelkedett az elmúlt napokban a kórházba kerülő Covid-betegek száma, az oltás üteme azonban lelassult. Ma reggel a járvány csaknem kétszáz közvetlen áldozatát jelentette be az állam. Egészen pontosan 197 újabb regisztrált, döntően a koronavírus miatti halálozásról adtak hírt. Emellett előző naphoz képest több mint kétszáz fővel több koronavírusos beteget ápolnak kórházban, 8 650 főt. Kevesebb mint 15 ezer kapta meg az első oltását vasárnap, majdnem 3,27 millió legalább egy oltást kapott állampolgárnál tart az ország most.
A vakcinák közül az orosz fejlesztésű Szputnyik V-t övezi a legnagyobb bizalmatlanság. Részletes cikkben ennek lehetséges okait kutatjuk: az egymásnak ellentmondó kutatási tanulmányokat, a klinikai eredmények gyanús adatait, az első tesztalanyok körét, az orosz oltási program akadozását. Azt is számba vesszük, mennyit javítottak a készítmény megítélésén a jövőbeli európai gyártásról szóló egyezmények.
Bár közvetlenül nem kötődik a járványhoz, mégis itt kell megemlítenem: nehéz döntést kellett meghoznunk Szelfi című podcast sorozatunkkal kapcsolatban. Az előző epizódban Zacher Gábor toxikológussal, a hatvani kórház főorvosával beszélgettünk, de néhány kijelentése miatt az emberi erőforrások miniszterének tanácsadó testületét vezető Kollár Lajos etikai állásfoglalásra kért több szakmai tagozatot. Ugyan ennek a lépésnek az értelme és jelentősége kérdéses, Zacher Gáborral egyeztetve közösen arra jutottunk, hogy a beszélgetés második részét nem hozzuk nyilvánosságra, interjúalanyaink bizalma és védelme érdekében.
Élet a NER-ben
Magyarország elmúlt 10 évéről indítottunk elemző podcast sorozatot a hétvégén. A beszélgetésekben azt kutatjuk, hogy miként tartja egyben és működteti a társadalmat a Nemzeti Együttműködés Rendszere, és az megfelelő válaszokat adott-e Magyarország sorskérdéseire. Kovách Imre szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa az első epizód vendége, aki szerint egyszer majd azt kell megválaszolni, hogy NER csak a felső politikai elit saját érdekeiben működtetett rendszer volt, vagy sok hozadéka volt a társadalom jelentős része számára is.
Akár ehhez a témához is köthető több mozzanat az elmúlt napok gazdasági híreiből. Heti összefoglalónkból megtudhatja, hogy drágább piaci hitelét cserélte a jegybanki programon keresztül olcsóbbra Tiborcz István, a kormányfő veje a járvány elleni védekezés részeként. Kicsiben a mendei polgármester is megmutatta, hogyan kell uniós pénzt osztani, és sokan most szembesültek, milyen drága lesz nekik a hitelmoratórium.
Feszültebbé váló Kelet-Nyugat viszony
Nem kevesebb, mint 18 orosz diplomatát utasított ki egyszerre Csehország kémkedéssel vádolva őket. Mindez azután történt, hogy a csehek szerint alapos a gyanú: az orosz katonai titkosszolgálatnak köze lehet két, évekkel ezelőtti, kelet-morvaországi lőszerraktárban történt robbantáshoz. Andrej Babis miniszterelnök kifejezetten a 29155-ös egységet vádolta meg az akciókkal.
Nyugot napot kívánok,
Vovesz Tibor
