Az EU-ban utolsóként csütörtökön megkapta a zöld jelzést a magyar partnerségi megállapodás és az azt végrehajtó 11 nemzeti program, a folyó költségvetési időszakban közel 22 milliárd euró fejlesztési forrást téve elérhetővé az ország számára. A kifizetések megindulásához azonban még több jogállami feltételt is teljesíteni kell.
Ahogy a Szabad Európa néhány napja elsőként beharangozta, az Európai Bizottság csütörtökön elfogadta a Magyarországgal kötött partnerségi megállapodást és az abban foglaltakat végrehajtani hivatott tizenegy nemzeti programot.
A kifizetésnek feltételei lesznek
A dokumentumok jóváhagyása – amelyekre az EU tagállamok közül utolsóként került sor – 2021 és 2027 között megnyitja az utat közel 22 milliárd euró uniós fejlesztési támogatás felhasználása előtt. A magyar kormány által benyújtandó számlák kifizetése azonban több feltételhez van kötve. Ezek közül a legfontosabb a kormány által a helyreállítási forrásokhoz (5,8 milliárd euró) való hozzáférés érdekében vállalt négy igazságszolgáltatási reform elfogadása, amelyre 2023. március 31-i határidővel vállalt kötelezettséget Magyarország.
Addig a bizottság megítélése szerint az ország nem teljesíti a kifizetések előfeltételének számító horizontális feljogosító feltételek közül az EU alapjogi chartájára vonatkozót. Az ennek való megfeleléshez három további problémát is rendeznie kell még a Brüsszellel folytatandó párbeszéd útján a kormánynak, jóllehet ezek nem a magyar programok egészére, hanem három kohéziós politikai programra és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra vonatkoznak, így megoldásukig ezeken a területeken nem tesznek lehetővé kifizetéseket. Ezek a következők: az úgynevezett gyermekvédelmi törvény rendelkezései, a tudományos élet szabadsága és a menedékjogot érintő „súlyos kockázatok”.
„Elértük a célunkat, és az év végéig minden olyan megállapodást aláírtunk az Európai Bizottsággal, amely lehetővé teszi az EU-forrásokhoz való hozzáférést” – jelentette ki a brüsszeli bejelentésre reagálva a Facebook-oldalán közzétett videóban Navracsics Tibor. A fejlesztési politikáért felelős miniszter szerint a csütörtöki bizottsági jóváhagyás lehetővé teszi, hogy körülbelül 130 milliárd forint előleg megérkezzen az EU-tól, a kormány meg tudja kezdeni a pályázatok kiírását, és el tudnak kezdődni a fejlesztések.
Amíg a fent említett problémák nem rendeződnek, addig a bizottság nem térítheti vissza a magyar költségvetés által megelőlegezett kiadásokat. Kivételt képeznek ez alól az egyes programokra szánt keretösszeg 1,5 százalékát kitevő előfinanszírozás, a technikai segítségnyújtás és a feljogosító feltételek teljesítését szolgáló kiadások.
A csütörtökön jóváhagyott partnerségi megállapodás az uniós kohéziós alapokból származó beruházásokat megalapozó stratégiai dokumentum, amely lehetővé teszi az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), az Igazságos Átmenet Alap és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap (ETHAA) révén megvalósuló beruházásokat. A partnerségi megállapodás és a belügyi alapok (a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap és a Határigazgatási és Vízumeszköz) végrehajtása 11 nemzeti programon keresztül történik majd, ezek csütörtökön ugyancsak megkapták a jóváhagyást.
Mire jut majd pénz?
- A partnerségi megállapodás értelmében az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) összesen 6,7 milliárd eurót biztosít a köz- és magánépületek energiahatékonyságát javító és a megújuló forrásokból előállított energia termelését fokozó beruházásokhoz.
- Az Igazságos Átmenet Alapból (IÁA) több mint 250 millió euró fogja támogatni a szén- és lignittüzelésű Mátrai Erőmű fokozatos kivonása által leginkább érintett régiókat. Az alap a kkv-k gazdasági diverzifikációját is támogatni fogja, akárcsak a munkavállalókat az új készségek elsajátításában.
- A gazdasági versenyképesség javítása érdekében 4,3 milliárd euró fogja előmozdítani az ország „intelligens gazdasági átalakulását” és a regionális IKT-összekapcsoltságot. A finanszírozás túlnyomórészt a kkv-k technológiafejlesztését támogatja majd.
- Magyarország kutatási és innovációs teljesítményének javítása érdekében 1,5 milliárd eurót ruháznak be infrastruktúrába és a legkorszerűbb kutatási berendezésekbe (például tudományos és innovációs parkokba).
- Mintegy 670 millió euróval támogatják a kkv-k digitális átalakulását és innovációját.
- A Kohéziós Alapból 1,7 milliárd euró segíti az ország közlekedési infrastruktúrájának korszerűsítését a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatában. A konkrét beruházások közé tartozik a budapesti déli körvasút fejlesztése és a Törökbálint–Kelenföld vasúti szakasz felújítása. A finanszírozás a gördülőállomány modernizálását is szolgálni fogja.
- Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) 5,3 milliárd euróval fogja támogatni a munkaerőpiacot, a minőségi oktatáshoz való hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációját.
- Ezen belül 1,8 milliárd euró fogja elősegíteni a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférést az egész országban, és biztosítani a tanárok elfogadható bérezését. A források javítani fogják a szegregált területeken élők lakhatási, élet- és egészségügyi körülményeit is.
Magyar szemszögből a következőképpen fest a kép a források szempontjából az utóbbi napokban meghozott döntések eredményeként:
- Az 5,8 milliárd eurós helyreállítási terv jóváhagyása. Már az első kifizetéshez 27 szigorú feltételt kell teljesíteni.
- Elvi hozzáférés a kohéziós és fejlesztési alapokból közel 22 milliárd euróhoz 2021 és 2027 között. A kifizetéshez még teljesíteni kell bizonyos feltételeket.
- A közel 22 milliárd euróból 6,35 milliárdot zárolnak addig, amíg Magyarország nem teljesít 21, az uniós pénzügyi érdekeket védeni hivatott intézkedést.
- A közös agrárpolitikai büdzséből 8,4 milliárd euróra tarthat igényt az ország 2023 és 2027 között.
