Február végén meghaladta a százmilliárd forintot a kórházak tartozása. Az orvostechnikai beszállítók három szakmai szervezete azt kérte a kormánytól, hogy mihamarabb biztosítson fedezetet a lejárt tartozásokhoz, és mielőbb rendezzék az összes adósságot.
Az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) tájékoztatóján elhangzott, hogy az egészségügyi intézmények lejárt tartozása február végén meghaladta a százmilliárd forintot, az adósságok miatt ideiglenesen kórházi osztályok zárnak be.
Az MTI beszámolója szerint Rásky László, az OSZ főtitkára elmondta: tavaly év végén a kormány az egészségügy 130 milliárdos tartozásából kilencvenmilliárdot rendezett, azonban januárban ismét 83 milliárd felett volt a kórházak adósságállománya.
Mint mondta, az egészségügyi kormányzat többször ígéretet tett az adósság rendezésére, de ez a mai napig nem történt meg. Az eddigi talán legnagyobb összegű konszolidáció ellenére ma „rosszabb a helyzet, mint volt”.
Tóth Zsolt, a MediKlaszter főtitkára a tagjaik körében végzett felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy a beszállítók többsége lejárt kintlévőségének a feléhez sem jutott hozzá, miközben a szállítóknak határidőre teljesíteniük kell a szerződésben vállaltakat, valamint a jogszabályi kötelezettségeket, egyebek között az áfa befizetését.
Tóth Zsolt szerint a beszállító cégek helyzete kritikus, az ágazatban a kis- és középvállalkozói szektor bevétel híján csődbe mehet, elbocsátásokra kényszerülhet, vagy leállíthatja a beszállításokat.
Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója szerint a kórházi eladósodás hatásai már megjelennek az ellátásban is: egyre gyakrabban fordul elő, hogy ideiglenesen be kell szüntetni egy-egy kórházi osztály működését. A felfüggesztések 10-15 százaléka eszközellátási zavar miatt történik.
Rásky László bejelentette azt is, hogy az orvostechnikai beszállítókat képviselő szakmai szervezetek az Állami Számvevőszékhez fordulnak, mert a beszállító cégek tapasztalatai alapján az intézmények sok esetben nem rendezik a késedelmi kamatokat.
Rásky László már tavaly szeptemberben arról beszélt a Szabad Európának, hogy szerinte a kormányzati narratívába nem fér bele, hogy nyilvánosan beismerjék a problémákat, de egyértelmű, hogy műtétek maradnak el. Ez nemcsak a személyzet, hanem az eszközök és műszerek hiánya miatt is előfordul. Például protézisműtétek csúsznak a speciális egyedi protézisek hiánya miatt, ha a kórház nem fizet előre, a beszállító pedig másképp már nem vállalja. Erről az alábbi cikkben olvashat bővebben:
