Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kormányrendelet fogja megmondani, hogy mennyit fizethet a Mol a hulladékért


(Képünk illusztráció)
(Képünk illusztráció)

Nem a piaci árat fogja fizetni a Mol a hulladékért, hanem egy kormányrendelet alapján megszabottat. A Mol júliustól lép be a piacra, miután elnyert egy 35 éves állami koncessziót. Az eddigi hulladékkezelő cégek a Mol alvállalkozói lesznek, de nemcsak ők járnak rosszabbul, hanem az ipari szereplők is, akiktől várhatóan már a piacinál olcsóbb áron fogja megvenni a hulladékot a monopolhelyzetben lévő koncesszor.

Május végén jöhet ki az a kormányrendelet, amely meghatározza, hogy hány forintot fizethet a Mol cége a Magyarországon képződő ipari hulladékért – értesült a Szabad Európa.

Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol), illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, haszonanyagok nagy részét kezelni. Az állam részéről a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda szerződött a Hernádi Zsolt vezette Mollal.

Van pénz a szemétben

A piac két részből áll: lakossági és ipari szegmensből. A lakossági kommunális hulladékrendszer 2013 óta rezsicsökkentett áron működik, itt profit nem keletkezik, az üzletág veszteséges. A termelő cégek esetében, vagyis az ipari szektorban más a helyzet, egymással versengő cégek szállítják, kezelik és értékesítik az itt keletkező hulladékot a szabadpiac elve szerint, jelentős nyereség képződik a szektorban.

Ezek a hulladékkezelő cégek júliustól csak a MOHU alvállalkozói lehetnek, önálló üzleti tevékenységet a koncesszió alá eső hulladék esetében nem végezhetnek. Eddig ezek a magáncégek szállíthatták el a termelő vállalatoknál keletkező különböző hulladékot, legyen szó fémről, papírról, műanyagról vagy üvegről. A vállalkozások, ahol harminc-negyven éve fejlesztenek, beruháznak, több ezer családnak munkát adnak, vagy lehúzzák a rolót, vagy beállnak a sorba.

Ehhez kapcsolódóan: A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval

A hulladék pénzt ér, hiszen a hulladékkezelő cégek megvették az ipari szereplőknél keletkező hulladékot. Ezeknek piaci áruk is van, valamikor többet, valamikor kevesebbet érnek a különböző hulladékok.

Az üzletág koncesszióba adását követően azonban az ipari szegmensben csak a Mol (MOHU) veheti meg és értékesítheti majd az értékkel bíró hulladékot. Szakmai körökben általános vélekedés, hogy miután a Mol egyeduralkodó lesz a piacon, el fog tűnni a verseny. Eddig ugyanis licitáltak, vagyis piaci versenyhelyzetben vásárolták meg a hulladékos cégek az iparban keletkező hulladékot, és amelyik jobb ajánlatot adott, az a cég vihette kezelésre, hasznosításra, ezáltal értékesítésre az általa megvásárolt hulladékot.

Monopolhelyzetben a Mol

A koncesszióval azonban a Mol monopolhelyzetbe kerül, és ez az árakra is hatással lehet. Kíváncsiak voltunk, hogy igazak-e a szakmában terjedő hírek, miszerint az állam fogja meghatározni az átvételi árakat. Ezért felhívtuk a MOHU nyilvánosan elérhető ügyfélszolgálati telefonszámát, ahol elmondták: rendeleti úton fogja a kormányzat meghatározni az árakat, ezt feltehetőleg május végén hozzák nyilvánosságra.

A lapunk által megkérdezett szakmai szervezetek biztosra veszik, hogy a piaci árnál kevesebbet fog fizetni a Mol a hulladékért, miután a koncesszió miatt nem lesz versenytársa, monopolhelyzetben lesz.

Ehhez kapcsolódóan: Bejelentés a GVH-hoz: A Mol érzékeny üzleti adatokat kért be a hulladékos cégektől

Nem csak a jelenleg aktív cégek kiszolgáltatottsága adhat okot arra, hogy az eddiginél kevesebb bevételt érjen el egy hulladéktermelő, hiszen az új piaci szereplőnek is valahol finanszíroznia kell saját tevékenységét, miközben az eddig jól működő cégek alvállalkozóvá alacsonyításának költségeit is valamiből patronálnia kell.

De nézzük akkor a papírhulladék példáján keresztül, hogyan nézett ki eddig a piac, milyen piaci hatások érvényesültek a szektorban.

„Kilogrammonként x forintot ajánlottam egy csomagolóüzemben képződő hulladékpapírért. Miután az ügyvezető azt mondta, hogy valaki x plusz y forintot ajánlott, megadtam neki én is a többletet, mert akkor éppen belefért vagy máshogy kisakkozható volt, ezt hívjuk mi egészséges versenynek” – mondta egy papírhulladékra specializált vállalkozó a Szabad Európának.

Az üzemben tíz tonna hulladék keletkezett havonta, biztosította a konténert, amelyet megfelelő időközönként ürített. „A cégnek havi több százezer forintos bevétele származott ebből, ennyit fizettem a hulladékért” – mondta a vállalkozó. A Mol színrelépésével, július 1-jétől már nem köthet szerződést a hulladékkezelő, mert arra csak a MOHU lesz jogosult. Nagy kérdés, hogy mennyi lesz a hulladék átvételi ára.

Egy másik cégvezető a Szabad Európának elmondta, hogy a nyomdákon kívül az ipari, termelői szektorban keletkezik a legnagyobb mennyiségű papírhulladék. Rengeteg fajtája van: az értékestől a kevésbé értékesig, illetve értéktelenig. „A hulladékpapír árát legegyszerűbben úgy lehet elmagyarázni, hogy minél világosabb egy papír, annál drágább, vagyis annál többet fizet érte a papírgyár” – mondta a neve elhallgatását kérő ügyvezető.

A begyűjtött (megvásárolt) papírhulladékot minden esetben válogatni, kezelni és bálázni kell. Ezt követően szállítják el Európa különböző papírgyáraiba, vagy értékesítik Magyarországon lényegében az egyedüli helyszínre, a dunaújvárosi papírgyárba.

Ehhez kapcsolódóan: Hamarosan vége lehet az iskolai papírgyűjtésnek

Az újrahasznosítás nagyon energiaigényes művelet, de megéri, mert olcsóbb volt, mint a tiszta cellulóz. Az ukrán háború miatt megugró energiaköltségek azonban felülírták az eddigi rendszert. Tavaly év végén már nem érte meg ilyen energiaárak mellett újrahasználni a papírt.

Hullámvasúton az árak

„A legolcsóbbnak számító vegyes hulladékpapírnak és hullámpapírnak odáig süllyedt az ára, hogy nem volt érdemes vele foglalkozni, mert mire behoztuk a telephelyre, leválogattuk és bebáláztuk, csak veszteséggel tudtuk értékesíteni. A papírgyártól kapott árból nem jött ki a szállítás és a hulladékkezelés ára sem” – tette hozzá.

Ezért úgy hozták csak el a cégektől, hogy nem fizettek semmit, sőt annak a gyárnak, cégnek kellett fizetni azért, hogy elvigyék a hulladékot, ahol keletkezett.

„A gyárak, cégek, termelőüzemek kénytelenek voltak fizetni, mert nem tudták a felgyülemlett hulladékot tárolni, de volt olyan ügyfelünk, aki azt mondta, hogy majd valahogy megoldja. Ez azt jelenti, hogy tárolja, vagy kevésbé környezetkímélő módon semmisítette meg” – mondta az ügyvezető.

Szerinte ha a Mol alacsony átvételi árakkal fog dolgozni, elképzelhető, hogy a jövőben nem egy cég fog hasonlóan eljárni, magyarul elégetni a papírhulladékot.

A használt papír tonnánkénti ára soha nem látott magasságokra, 200 euró fölé ugrott tavaly az első félévben. Augusztustól azonban egyik napról a másikra bezuhant a papírgyárak rendelésállománya, ezzel párhuzamosan a hulladékpapírra sem volt akkora kereslet, mint korábban. Az árak a tonnánkénti 30-50 euró közelébe csökkentek (egy adott minőség függvényében).

A hulladékpapír-piac bezuhanása idén februárig tartott, és március volt az első hónap, amikor ismét emelkedésnek indultak az átvételi árak, tonnánként 60-80 euróra nőttek.

A hulladékpapír árának az elmúlt egy évben mutatott hullámvölgyei azzal a tanulsággal szolgálnak, hogy a kormányrendeletben meghatározott árak nem tudják lekövetni a piaci változásokat.

„A Mol nyerhet és bukhat is a rendeleti árazáson. Csak egyetlen esetben tudja a Mol csökkenteni a kockázatát, ha szerencsés lesz, és a kormány nagyon alacsony árat fog meghatározni a rendeletben” – tette hozzá.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG