Nemcsak az egészségügyi intézményeket, de a statisztikákat összeállító állami szervezeteket is felkészületlenül érte a koronavírus-járvány. Hónapok sem voltak elegendőek a megfelelő és egyértelmű tájékoztatási rendszer kidolgozásához Bulgáriában.
Az elmúlt hónapok minden napja azzal kezdődik, hogy Bulgáriában – akár csak máshol - statisztikákat tesznek közzé a COVID-19 járvány alakulásáról a kormány Egységes Információs Portálján. De ezek az adatok így is, úgy is értelmezhetők.
A média és a kormány ezeket a számokat felhasználva elemzi a jelenlegi helyzetet és próbálja megjósolni, hogyan alakul a jövőben járvány és eme számok ismeretében hozzák meg a pandémia-ellenes intézkedéseket.
Az objektív valóságot tükrözik-e az adatok?
Csakhogy, tudjuk-e pontosan, hogy ezek a számok mit mondanak nekünk. A Szabad Európa utánajárt és úgy találta, hogy a statisztikai adatok összegyűjtésében komoly hiányosságok merültek fel. Az is kiderült: ugyanazok a számok mást és mást mondhatnak nekünk.
Például: naponta érkezik jelentés a Covid-19-ből felgyógyult emberekről. Az olvasó számára ez azt jelentheti, hogy hány embert kezeltek ki sikeresen a betegségből. De kiderült, hogy nem így van. Ez a kategória magában foglalja azokat is, akik sem orvoshoz nem fordultak, sem kórházban nem töltöttek időt, sőt, még azokat is, akik semmilyen gyógyszert nem szedtek.
Az elvégzett PCR-tesztek száma sem tükrözi híven a valóságot, mivel a különböző laboratóriumokban pozitív eredményt produkáló emberek különböző helyeken szerepelhetnek a statisztikákban.
Az állam minden reggel beszámol az elvégzett PCR-vizsgálatok számáról, az új pozitív esetekről, a jelenlegi aktív esetekről és a gyógyultak számáról. November 30-án, hétfőn ezek a számok így néztek ki: 1965 teszt, 739 új fertőzött, 90 078 aktív eset és 815 gyógyult az elmúlt nap során. De hogyan állítják össze ezeket az adatokat?
Különböző esetek, de ugyanabban az oszlopban
Filip Szaracsev 35 éves férfi, Szófiában él. Október közepén pozitív lett a koronavírus tesztje. Háziorvosa telefonon antibiotikumot írt fel, és otthoni kezelést rendelt el. 12 nap múlva Filip állapota romlott és mentőt hívott. A mentők 14 órával később érkeztek meg, és elvitték egy kórházba. Ott megvizsgálták, de nem voltak hajlandók befogadni.
Néhány nappal később Szaracsev ismét mentőt hívott. Ezúttal kevesebbet kellett várnia és az 5-ös Számú Városi Kórházba szállították, ahol tüdőgyulladást diagnosztizáltak nála, és bent tartották. Miután lecserélték az antibiotikumot, amit kapott, tíz napot töltött kórházban, végül negatív lett a teszteredménye és gyógyultnak nyilvánítva hazaengedték.
Rada Mitova 33 éves, szintén szófiai lakos. Október végén pozitív tesztet produkált, és otthoni karanténba került. Tünetei között szerepelt a láz, fejfájás és a szaglás elvesztése, de állapota nem romlott annyira, hogy antibiotikumot kellett volna szednie. Nem kellett orvosi segítséget kérnie, kivéve a háziorvossal való kötelező konzultációt. A 14 napos karantén végén Mitovának már nem voltak tünetei, és anélkül, hogy újra tesztelték volna, visszatért normális életbe. Philiphez hasonlóan ő is a „gyógyultak” oszlopban szerepel.
A szófiai Ida Trifonovával azonban más a helyzet. Október végi PCR-tesztje pozitívnak bizonyult. Megkereste háziorvosát, aki azt mondta neki, hogy maradjon otthon 14 napig és hívja fel, ha változik az állapota. A Regionális Egészségügyi Felügyelőség (RHI) közben egyáltalán nem kereste, és karanténigazolást sem állított ki neki.
Miután lejárt a két hét, Trifonova ismét felhívta orvosát, hogy táppénzt kérjen. Az orvos belenézett az adatbázisba és megállapította, hogy páciense egyáltalán nem szerepel a koronavírus-fertőzöttek listáján. Ezért azt javasolta neki, hogy kérje ki a PCR-teszt eredményét, és menjen az RHI-hez igazolásért, amellyel már betegállományba helyezhető. Mivel Ida szabadúszóként dolgozik, munkanélkülinek vették.
Közben statisztikai szempontból az a furcsa helyzet állt elő, hogy sem a beteg, sem a gyógyult kategóriába nem sorolták be. Vajon hány hozzá hason beteg lehet? A bolgár Egészségügyi Minisztérium adatai nem adnak választ a kérdésre.
Hogyan adják össze a PCR tesztek számát?
Az elvégzett PCR-vizsgálatok, megerősített és aktív esetek adatait az Egységes Információs Portál is közzéteszi. Információt kell szolgáltatniuk a járvány alakulásáról és segíteniük kell a válságkezeléshez szükséges döntéshozatalban.
A járvány kezdete óta elvégzett PCR-vizsgálatok abszolút összege megközelíti az egymilliót – derült ki az információs portálon. Az "új esetek" számait szintén minden nap közlik, és megjelenik az adat a vizsgálatok teljes számáról is. Ezek elméletileg információval szolgálnak a járvány terjedéséről, de a gyakorlatban nem.
Az ok az, hogy egy személy több tesztet is elvégezhet, és mindegyiket hozzáadják a tesztek összegéhez. Azaz tudjuk a tesztek számát, de nem tudjuk hány embert teszteltek. Egy másik probléma, amely a statisztika torzulásához vezet, ha ugyanaz a személy több pozitív tesztet produkál. Ezt hogy jeleníti meg a statisztika? Újabb fertőzésként?
"Nem tudjuk kimutatni, hogy egy személynek volt-e második pozitív tesztje, ha egy másik laborban tesztelték" - magyarázta a Szabad Európának az egyik nagy laboratórium vezetője, Dr. Nedjalko Kalacsev.
Minden helyről Excel-táblázatok formájában küldik tovább az adatokat az illetékes regionális egészségügyi felügyelőségnek. Ezután az egészségügyi ellenőrök járványügyi vizsgálatot folytatnak le, de közben ugyanazt a személyt két különböző „esetnek” láthatják, mert két különböző laboratóriumban csináltatott tesztet.
"A megerősített esetek a relevánsak. Lehet, hogy egy személynek több pozitív PCR-tesztje van, de egy megerősített esetként regisztrálják "- mondta az Egészségügyi Minisztérium a tesztekről szóló kérdésére válaszolva. Hozzátették, hogy "a COVID-19 diagnosztikáját végző laboratóriumok beviszik az adott napon kapott adatokat a COVID-19 nemzeti adatbázisba, és a pozitív eredményeket azonnal be kell vinni".
Az Egészségügyi Minisztérium azt állítja, "ugyanazon személy/beteg ismételt pozitív leletei nem új esetként szerepelnek a statisztikában".
Hiányzó adatok az antigéntesztekről
Az elmúlt hetekben egyre többen kezdték elvégezni az antigéntesztet. A fő ok az, hogy ezek a vizsgálatok olcsóbbak, gyorsabbak, elég precízek, és - nem utolsósorban - az antigéntesztek nem esnek a kötelezően ellenőrizendő kategóriába. Lehet, hogy nem teljesen tudományosan értelmezhető a szám, mert csak egy laboratórium adatiról van szó, de Dr. Kalacsev elmondta, hogy "szerdán (november 25-én) 400 PCR-t és 200 antigént végeztek, és ebből 33 százalék volt pozitív".
A laboratóriumok az antigéntesztek eredményeiről is adatot szolgáltatnak, de ezeket nem tudni, miért, nem viszik be az adatbázisba, és nem teszik közzé az Egységes Információs Portálon. "Bevisszük az eredményeket, de nem tudjuk, mit mutatnak az adatok" - ismerte el Dr. Kalacsev. Ugyanez történik a gyors antitestvizsgálatok eredményeivel is. Dr. Kalacsev személyes megfigyelései szerint egyre több az antitestekkel rendelkező ember megjelenése növekszik, de a töredékes adatokból erről nem lehet megbizonyosodni.
További súlyos probléma, hogy tisztázatlan okokból, ha egy személy a karantén végén új PCR-vizsgálatot végez és az pozitívnak bizonyul, újabb 14 napos karantén alá kerül. Ezért azonban már nem jár betegszabadság. Ha ezt meg akarja hosszabbítani, akkor azt egy orvosi konzílium előtt teheti meg. Az Egészségügyi Minisztérium nem válaszolt az ezzel a problémával összefüggő kérdésekre.
Mit jelent az aktív eset?
Az "aktív esetekről" szóló statisztikákat az Egységes Információs Portál is nyilvántartja. "Ez olyan megerősített COVID-19 eset, amikor a beteg még kórházban van vagy nem járt le az otthoni karantén" - magyarázta az Egészségügyi Minisztérium.
Vagyis az aktív esetek számának kevesebbnek kellene lennie, mint a karanténba helyezett személyek száma, mert feltételezzük, hogy minden fertőzött betegnek van legalább egy vagy két kontaktja, aki szintén karanténba kényszerült. De ez nem így van. A karanténba helyezettek száma alacsonyabb, mint az aktív esetek száma – legalábbis ezt mutatják a hivatalos statisztikák.
"Az igazolt COVID-19 esetek drasztikus megugrása után karanténba helyezett személyek számával összefüggésben az ország összes regionális egészségügyi felügyelőségének leterheltségét figyelembe kell venni, mert ez egyes esetekben késlelteti a karanténigazolások kiadását" - válaszolták az Egészségügyi Minisztériumtól.
Magyarázatuk szerint "figyelembe kell venni a karantén státusból az elszigeteltségi státusba való átmenetet is, vagyis a karantén során bekövetkező betegséget, ami tovább csökkenti a karanténba helyezett személyek számát".
Mikortól nem aktív egy eset?
A kormány szerint erre általában az a válasz hogy "amikor az ember felépült vagy meghalt". A válság kezdete óta mondják az orvosok, hogy, hogy különbség van a "beteg" és a "fertőzött" emberek között.
Az is ismert, hogy a fertőzött személyeknél a betegség tünetmentes vagy enyhe lefolyású is lehet, ami nem igényel kezelést. A minisztérium statisztikája őket is "gyógyultnak" tekinti, de úgy, hogy közben nem sorolták be őket a „beteg” és kezelés alatt álló kategóriákba.
Ezzel eljutottunk a következő kifejezéshez, amit az Egységes Információs Portál használ: a „gyógyult beteghez”. Az Egészségügyi Minisztérium szerint egy korábbi beteg egészségesnek számít "a kötelező izoláció vége és a tünetek elmúlása után".
A gyakorlatban ebbe a kategóriába tartoznak azok a kritikus betegek is, akik sikeresen átestek a kórházi kezelésen, és azok, akiknek voltak ugyan tünetei, de anélkül meggyógyultak, hogy orvoshoz kellett volna fordulniuk.
"Az Egységes Információs Portálon közzétett adatokból egyértelmű, hogy nincs egységes metódus. Ez a betegek azonosítására és nyomon követésére szolgáló átfogó információs rendszer hiánya mellett komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a számok tükrözik-e a valóságot "- mondta Bojan Jurukov adatelemző.
Szerinte az információ, amit közzétesznek az csupán az, amit „az egészségügyi hatóságoknak sikerül összegyűjteniük”, de ez nem használható pontos elemzésre.
