Elemzők szerint változtathat a harctéri erőviszonyokon, hogy Németország hosszas huzavona után bejelentette, hogy hazai gyártású Leopard 2 tankokat szállít Ukrajnának, illetve jóváhagyja, hogy a szövetséges országok is így tegyenek.
Steffen Hebestreit német kormányszóvivő közölte, hogy első lépésként egy századnyi, vagyis tizennégy darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit adnak át a német hadsereg (Bundeswehr) állományából. Fontos célnak nevezte, hogy az ukrán fegyveres erők minél gyorsabban felállíthassanak két zászlóaljat.
Arra is kitért, hogy a Leopardok használatára Németországban képeznek ki ukrán katonákat, illetve a támogatási csomaghoz a járművek és a kiképzés mellett lőszer, szállítás és karbantartás is jár.
Olaf Scholz német kancellár kiemelte, hogy a döntés megfelel a kormány eddig is követett alapelvének, miszerint Németország a partnereivel szorosan együttműködve segíti Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője üdvözölte a lépést, és reményét fejezte ki, hogy mielőbb feláll egyfajta „tankkoalíció” Kijev támogatására.
Szergej Necsajev berlini orosz nagykövet „rendkívül veszélyesnek” nevezte ezt a döntést, és a konfliktus „folyamatos eszkalációjával” vádolta meg Németországot, ami szerinte szöges ellentétben áll az ország vezetőinek nyilatkozataival.
„Németország közeli szövetségeseihez hasonlóan nem érdekelt az ukrán válság diplomáciai rendezésében, ehelyett a folyamatos eszkalációt és a kijevi rezsim korlátlan felpumpálását célozza egyre több halálos fegyverrel” – mondta.
A németországihoz hasonló bejelentésre készülhet az Egyesült Államokban Joe Biden elnök is. A CNN hírtelevízió forrásai közölték, hogy most véglegesítik a terveket körülbelül harminc darab M1 Abrams átadásáról.
Azt ugyanakkor nem tudni, hogy ezek az eszközök mikor érkezhetnek majd Ukrajnába, egyesek szerint hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, mire eljutnak a frontra.
Ehhez kapcsolódóan: Német harckocsik szállítását fontolgatja több ország is Ukrajnának
Hosszú ideje zajlik a vita a korszerű nyugati harckocsik szállításáról, Ukrajna szerint ezekre nagy szükség lenne az orosz vonalak áttöréséhez. Német tisztségviselők kiemelték, hogy a Leopardok átadásáról csak akkor lehet szó, ha az Egyesült Államok is küld saját Abrams tankjaiból.
Amerikai illetékesek azonban rámutattak, hogy a német harckocsik jobb választást jelentenének, mivel nagyobb tömegben állnak rendelkezésre Európában, gázturbinás hajtás helyett sokkal gazdaságosabb, dízelüzemű motorral vannak szerelve, továbbá egyszerűbb a karbantartásuk és a kiképzés is.
Idővel változott az álláspont az ügyben, Chris Coons demokrata párti szenátor például leszögezte, hogy „ha a németek továbbra is azt mondják, hogy csakis akkor küldenek Leopardokat, ha az amerikaiak Abramsokat, akkor ezt kellene tennünk”.
Nagy-Britannia – első nyugati országként – már korábban bejelentette, hogy hazai gyártású Challenger 2 páncélosokat küld Ukrajnának.
Több másik ország a saját Leopardjaiból tervez átadni többet az ukrán hadseregnek, például Lengyelország, Finnország és Spanyolország is jelezte ebbéli szándékát.
Ehhez kapcsolódóan: Lengyelország engedélyt fog kérni a német Leopard 2-esek ukrajnai szállítására
Ennek lehetőségét az Oroszországgal határos Norvégiában is tanulmányozzák, a helyi sajtó hírei szerint a harminchat darabos készletből négy–nyolc darabot adhatnak tovább Ukrajnának.
Oroszország dühödten reagált az amerikai harckocsik esetleges szállításáról szóló jelentésekre. Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet „újabb kirívó provokációt” emlegetett.
Tánc a föld alatt: a kijeviek metróállomásokra menekülnek a rakétacsapások elől
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti videóüzenetében kedden leszögezte, hogy „döntéssel kell zárulnia” a nyugati tankok leszállításáról folytatott egyeztetéseknek. „Döntéssel a terroristákkal szembeni védelmünk valódi megerősítéséről. A szövetségeseknek rendelkezésükre áll az igényelt számú harckocsi. Amikor majd meghozzák a szükséges nehéz döntéseket, akkor boldogan fogunk köszönetet mondani minden egyes nehéz döntésért” – közölte.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár előző nap derűlátóan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megoldás születhet az ügyben.
„A háború ezen kulcsfontosságú pontján nehezebb és fejlettebb rendszerekkel kell ellátnunk Ukrajnát, és ezt gyorsabban kell tennünk” – fogalmazott, miután az új német védelmi miniszterrel tárgyalt.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai tábornok: Ukrajna további nyugati fegyverekkel vissza tudja szerezni a Krímet
Eközben az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy az inváziós erők „nagyszámú veszteségeik” ellenére folytatták támadásaikat a Donyecki és Luhanszki területen, a leghevesebb harcok továbbra is Bahmut és Avdijivka környékén tombolnak.
„Az ellenség nagyszámú veszteségei ellenére sem hagyott fel az offenzívával Liman, Bahmut, Avdijivka és Novopavlivka irányában. Kupjanszknál, Zaporizzsjában és Herszonban defenzívában vannak” – írták.
Moszkva szárnyasrakétát tesztelt
Az orosz haditengerészet szerdán bejelentette, hogy sikeresen tesztelte számítógépes szimulációval új Cirkon hiperszonikus robotrepülőgépét az Atlanti-óceán nyugati részén. Az Admiral Gorskov fregattról valójában nem lőtték ki az eszközt az onnan kilencszáz kilométerre lévő célpontra.
A Kreml szerint a nukleáris robbanófej célba juttatására is alkalmas Cirkon szárnyasrakéták akár kilencezer kilométeres óránkénti sebességet is el tudnak érni, így könnyedén áthatolnak a lég- és rakétavédelmi rendszereken, hatótávolságuk pedig meghaladja az ezer kilométert.
