Nem hozott semmi előrelépést a kötelező koszovói rendszámcserék ügyén ismét kiélesedő koszovói–szerb konfliktusban a szerb elnök és az albán miniszterelnök sürgős megbeszélése. A koszovói szerb rendszámok gyors lecseréltetését hevesen ellenzik az ország északi részén élő koszovói szerbek, de a koszovói kormány nem akar engedni ebből.
Az Európai Unió javaslatára Brüsszelben egy asztalhoz ült Alekszandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök november 21-én. Ám a megbeszélésen Vučić elnök elmondása szerint semennyivel nem közeledtek az álláspontok.
„Számomra tisztázatlan okok miatt egyáltalán nem tudtunk semmiben megállapodni (…) Az albán fél semmit nem akart elfogadni” – közölte a tárgyalás után Alekszandar Vučić. Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyelőre nem szólalt meg nyilvánosan a találkozó kapcsán.
A megbeszélésen Josep Borell uniós fődiplomata és Miroslav Lajčák uniós különmegbízott is részt vett. Az EU sürgősen normalizálná a két ország közötti kapcsolatokat, és továbblépnének az „állandó válságkezelésből”.
Ehhez kapcsolódóan: A NATO-főtitkár Szerbia és Koszovó vezetőit is figyelmeztette rendszámválság miatt
Nem pusztán rendszámokról van szó
Ez az egész rendszámkérdés még nyáron kezdődött, és az elmúlt hetekben mérgesedett el. A 95 százalékban albánok által lakott Koszovó vezetése júniusban jelentette be, hogy az országban eddig részben meg elfogadott, a Szerbia által a Boszniai Szerb Köztársaság lakóinak kiadott régebbi személyazonosító okmányok és rendszámtáblák a továbbiakban nem lesznek érvényesek.
A Koszovó északi részén élő szerb kisebbségiek a háború vége óta a szerb intézmények által kiadott autórendszámokat használják (rajtuk a leragasztott vagy nem leragasztott szerb címerrel és SRB országnév-rövidítéssel), amelyeken koszovói városok rövidítései szerepelnek, például KM (Kosovska Mitrovica), PR (Pristina) vagy UR (Uroševac).
A koszovói kormány eddig is illegálisnak tartotta a rendszámokat, de eddig négy szerb többségű északi településen megtűrte. A pristinai kormány jelképesnek is érzi ezeket, a Milošević-korszak rossz emlékű örökségének, és most már gyorsan kivezetné.
Szerb tisztviselők viszont azzal vádolták a koszovói hatóságokat, hogy az összes, még ott maradt szerb kiűzését tervezik Koszovóból. Emellett közölték, hogy Belgrád „minden rendelkezésre álló eszközt” bevet a „pogrom” leállítására.
Vučić szerb elnök felkereste a szerb hadsereg belgrádi főhadiszállását, amit alig burkolt figyelmeztetésnek tekintenek arra, hogy minden lehetőség – beleértve a katonai akciót is – szóba jöhet. Körülbelül 3800 békefenntartó állomásozik Koszovóban a NATO irányítása alatt, és bármilyen szerb vagy orosz katonai beavatkozás szinte bizonyosan szélesebb körű konfliktust szülne.
Nyugati nyomásra Kurti miniszterelnök egyébként többször is elhalasztotta az intézkedés végrehajtásának megkezdését, de november 22-től már 150 euróra büntethetik azokat, akik nem igazodnak új szabályozáshoz.
A szabályozás miatt a többnyire Észak-Koszovóban élő kisebbségi szerbek feldühödtek, barikádokat emeltek az utakon, megszólaltatták a légiriadó-szirénákat, a levegőbe és a koszovói rendőrök irányába lövöldöztek. Senki sem sérült meg.
A koszovói kormány azzal vádolta a szomszédos Szerbiát, hogy ő maga szította a zavargásokat, destabilizálandó az országot, amely 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét a NATO beavatkozása után, amellyel a szövetség 1999-ben megállította Szerbia véres fellépését az albán szakadárok ellen.
Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter Szerbiát és szövetségesét, Oroszországot vádolta a zavargások kirobbantásával és támogatásával. Szerbia, Oroszország és Kína egyébént máig nem ismeri el független államként Koszovót.
A Szerbiában nagyon aktív orosz tisztviselők és propagandájuk gyorsan csatlakozott a szerb narratívához, és azt állította, hogy a többségi albánok elnyomják a koszovói szerb kisebbséget – ugyanezt a narratívát használta ürügyként Moszkva is, amikor megtámadta Ukrajnát.
Nyugaton tartanak attól, hogy Oroszország felhasználhatja Szerbiát a Balkán destabilizálására, és így legalább a figyelem egy részét elterelheti az ukrajnai háborúról. Orosz tisztviselők a közelmúltban egy katonai támaszpont létrehozásába kezdtek Szerbiában, amelyet szinte teljes egészében NATO-tagországok vesznek körül.
Az EU korábban arra kérte Koszovót, hogy legalább tíz hónapos átmeneti időt adjon, a koszovói kormány viszont már novembertől figyelmeztetéseket osztott a régi okmányokkal közlekedőknek. Az USA és a NATO is arra figyelmeztette Pristinát, hogy ne tegyen olyan egyoldalú lépéseket, amelyek tovább fokozhatják a feszültséget.
