Közel ötszázmillió euró uniós finanszírozáshoz való hozzáférés előtt nyithatja meg az utat Magyarország számára valamikor jövő év elején a helyreállítási terv energiafejezetet is magában foglaló módosításának jóváhagyása, amelyet augusztus 31-én, néhány órával a határidő lejárta előtt nyújtott be a kormány Brüsszelben.
Lapunk értesülése szerint a magyar kormány csütörtökön Brüsszelben benyújtott terve 4,15 milliárd euró hitel felvételére jelentett be igényt a tavaly decemberben jóváhagyott helyreállítási terv módosításának keretében, Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter viszont már csak 3,9 milliárdos kölcsönt emlegetett csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Az eredeti összeg a hétszázmillió euró vissza nem térítendő támogatással együtt 4,85 milliárd euró értékű, az energetikai átállást célzó, uniós forrásból fedezett beruházás előtt nyithatja meg az utat a REPowerEU program keretében.
Valamivel több mint négymilliárd eurós hitelkérelem
Mindez az EU által már jóváhagyott 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással kiegészülve 10,7 milliárd euróra növelné a most módosított magyar helyreállítási tervben foglalt, reformokra és beruházásokra fordított források összegét 2026 végéig. Miként néhány napja elsőként megírtuk, a magyar REPowerEU tervnek a kormány által júliusban társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete még 4,8 milliárd euró összegű kölcsönfelvétellel és a zöldenergetikai átállás felgyorsítására hivatott program keretében a REPowerEU hétszázmillió eurós vissza nem térítendő magyar keretösszegével együtt 5,52 milliárd euró összegű beruházással számolt.
A kormány által csütörtökön igényelt összeg az uniós helyreállítási és stressztűrő képességi eszközből (RRF) Magyarországra jutó hitelkeretnek kevesebb mint a fele.
Az Európai Bizottságnak most két hónap áll rendelkezésére az augusztus 31-én benyújtott, módosított és a REPowerEU-fejezettel kiegészített helyreállítási terv elbírálására, majd pozitív vélemény esetén a tanácsnak újabb négy hete a módosított végrehajtási határozat elfogadására. A folyamatnak december 31-ig le kell zárulnia, különben Magyarország eleshet a kölcsöntől és a REPowerEU keretében folyósítandó, hétszázmillió euró összegű vissza nem térítendő támogatásoktól is.
Ehhez kapcsolódóan: Új magyar találmány az Erasmus mínusz program
Húsz százalék előlegkifizetés a REPowerEU-ból
Jóllehet a helyreállítási kölcsön folyósításának is ugyanúgy előfeltétele Magyarország esetében a huszonhét szupermérföldkő teljesítése, mint az 5,8 milliárd eurós, vissza nem térítendő helyreállítási támogatásnak, a kormánynak jóváhagyás esetén a REPowerEU-ra vonatkozó szabályok alapján esélye nyílhat a teljes (4,85 milliárd euró) keret húsz százalékának előlegként való kifizetésére.
Úgy tudjuk, hogy a nagyjából 960 millió euró összegű előleghez két szakaszban férhetne hozzá a kormány. Az első feléhez a bizottság és a kormány közötti pénzügyi megállapodás aláírásától számított két hónapon belül (ez a legvalószínűbb forgatókönyv szerint valamikor a jövő év első hónapjaiban lenne esedékes), a másik feléhez pedig legkésőbb tizenkét hónappal azután, hogy a tanács elfogadja a módosított helyreállítási tervet.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy közel félmilliárd (480 millió) euróra – pozitív elbírálás esetén – a kormány akkor is ráteheti a kezét, ha nem felel meg a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében támasztott huszonhét kulcsfeltételnek, szupermérföldkőnek. Ez a kedvezmény azonban kizárólag a REPowerEU-ból fizetendő előlegre vonatkozik.
Közvetve csökkenhetne csak az orosz importfüggőség
A REPowerEU program célja olyan reformok és beruházások uniós támogatásokból és/vagy hitelekből való finanszírozása, amelyek csökkentik a tagállamok függőségét az orosz fosszilisenergia-importtól, és felgyorsítják a megújuló energiaforrások elterjedését.
Információink szerint a magyar kormány ugyan nem kötelezi el magát a most benyújtott tervben az Oroszországból származó földgáz és kőolaj importjának csökkentése mellett, és nem is javasol alternatív (nem orosz) energiaforrásokhoz való hozzáférést elősegítő infrastrukturális beruházásokat, a nemzeti REPowerEU tervben előterjesztett intézkedések a fosszilis energiahordozók iránti kereslet csökkentése és a megújulók fokozott mértékű felhasználása révén mégis hozzájárulhatnak a cél eléréséhez. Az már a bizottság megítélésén múlik, hogy elegendő garanciát lát-e ezekben az intézkedésekben.
A magyar tervnek a jóváhagyáshoz amúgy összesen tizenöt kritériumnak kell majd megfelelnie, ezek nagy részét az RRF-rendelet tartalmazza. Miként néhány napja írtuk, a bizottság az európai szemeszter keretében nyáron elfogadott 2023-as országspecifikus ajánlások teljesítését is számonkérheti a magyar kormánytól. Ezek egyebek mellett az energiaágazatra vonatkoztak (köztük a rezsicsökkentés kivezetésére), de a külföldi cégekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére is.
Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány az eredetileg jóváhagyott helyreállítási tervhez képest négy beruházást törölne, illetve más, az aktuális helyzet által indokoltabbnak tartott beruházásokkal váltaná fel többek között a budapesti közlekedési hálózatot és a villamosenergia-hálózatot érintően.
