A héten megjelent cikkeinkből válogattunk. Az Oroszország elleni gazdasági szankciókat itthon is meg fogjuk érezni. Harmincezer halott szavazó is lehet a választási névjegyzékben. Egy szakértő szerint a háború nagyon nehéz helyzet Orbánnak, hiszen „nem tud teljesíteni Putyin felé”. A kormány saját intézkedéseitől mentette meg a hazai benzinkutakat.
Akár harmincezer határon túli halott szavazó is szerepelhet a választási névjegyzékben. Bár meghaltak, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) rendszerében tovább élnek, és akár szavazhatnának is a választásokon. Károly még február elején kapott levelet az NVI-től, amelyben arról értesítették: felvették a névjegyzékbe. A férfi nem tudta átvenni a levelet, mert már tizennégy éve halott. Helyette egyik rokonának adta oda a postás.
A helyzet a határon túl még drámaibb, a levélszavazásnak köszönhetően ugyanis Erdélyben és a Vajdaságban szinte bárki szavazhat a halottak helyett. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt felfüggesztené a levélszavazást, amíg a magyar választási rendszer anomáliái miatt vissza lehet élni a levelekkel.
Arról is írtunk, hogy szerdáig még pár kattintással ellenőrizhetjük, hogy ellopták-e az aláírásunkat a jelöltállításhoz. Mindig is lehetőséget adott választási visszaélésekre a jelölteknek az indulásukhoz szükséges ajánlások összegyűjtése. A 20k22 civil kezdeményezés elindította a választási visszaélések bejelentésének felületét, és útmutatót is adott ajánlásaink felhasználásának ellenőrzéséhez.
Uniós tagság nélkül nem kellünk az oroszoknak
Meg fogja kérni Orbán Viktor az orosz szankciók megszavazásának árát az EU-tól, és megmentheti Putyin háborúja, hiszen háttérbe szorult a jogállamisági kérdés, és a magyar miniszterelnök brüsszeli helyzetének javítására is kihasználhatja a helyzetet – mondta Cas Mudde, a University of Georgia professzora a Szabad Európának.
Orbán egész rendszerét arra építette fel, hogy betöltsön valamiféle hídszerepet a Nyugat és Kelet – Oroszország és Kína – között. A professzor szerint ha Putyin persona non grata lesz az EU-ban, az lenullázza Magyarország jelentőségét Oroszország szemében. „Ebből a szempontból ez most nagyon nehéz helyzet Orbánnak, hiszen nem tud teljesíteni Putyin felé. Nem arra utalok, hogy Orbán az orosz elnöknek dolgozna, de egész kleptokrata modellje arra épül, hogy kihasználja a befolyását az EU-ban” – mondta.
Mudde szerint ez az oka annak is, hogy az orbáni rendszer logikája megköveteli, hogy Magyarország benn maradjon az EU-ban. „Miért törődne Oroszország vagy akár Kína egy olyan Magyarországgal, amely nem tagja az EU-nak? Magyarország kicsi, jelentéktelen ország, csak az EU-tagsága teszi hasznossá számukra” – tette hozzá.
Pánikban a befektetők
A pénzügyi befektetők fedezékbe vonultak az ukrajnai háború miatt. Jelentősen, 380 forint feletti árfolyamra gyengült az euróval szemben a hazai fizetőeszköz. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint több csatornán át gyűrűznek be az Ukrajnában folyó háború következményei a magyar gazdaságba.
Menekül a tőke, a devizák gyengülésével az államkötvényhozamok is emelkednek, vagyis drágul az államadósság finanszírozása. „Nem látni nyomát annak, hogy a magyar jegybank közvetlenül a devizapiacon beavatkozott volna, de ilyen ellenszélben nem is lenne értelme. Óriási összegek mozdultak meg, végtelenül sok pénzt lehetne elégetni a forint védelmében teljesen feleslegesen” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a magas olaj- és gázárak okoznak nehézséget a hazai vállalati szektornak, ahol nincsenek rögzítve az energiaárak. „Emiatt magasabb inflációra, a fogyasztói árak további emelkedésére kell számítani” – mondta. A magyar vállalatok is megsínylik az orosz–ukrán konfliktust.
Az OTP Bank Oroszországban és Ukrajnában is jelen van, a pénzintézet részvényei folyamatosan csökkenek, csak ma húszszázalékos zuhanást produkáltak. De a bankszektoron túl a gyógyszeripari szereplőket és az élelmiszer-ágazatot is negatívan érinti a háború. Az első áldozat a Sberbank, amelyet felszámolnak Magyarországon, sok betétes futhat a pénze után.
Orosz kontra magyar propaganda
Nagyon tanulságos volt az az előadás, amelyet Stephen Hutchings tartott az orosz állami RT-ről. A brit szakértő ugyan végig az orosz propagandamédiáról beszélt, de sokszor úgy tűnt, mintha a magyar kormánymédia működését írta volna le. Az már csak hab a tortán, hogy az RT költségvetése megegyezik a magyar közmédia éves büdzséjével, mégis az egész világra kiterjedő médiahálózatot működtet.
Az orosz állami RT 2005-ben jött létre Russia Today néven azzal a céllal, hogy a Kreml narratíváját közvetítse a külvilág felé, és javítsa Oroszország megítélését külföldön. „Mára ugyanilyen fontos lett az RT céljai között a külföldi zavarkeltés is. Sőt az RT az orosz védelmi minisztérium eszköze az információs háborúban, de jelentőségét azért nem szabad túlbecsülni” – mondta Stephen Hutchings.
Saját hitelességének növelése érdekében az RT bevett módszere, hogy gyakran hivatkozik olyan szakértőkre, akik az elvárt narratívának megfelelő véleményt adják elő, valójában viszont egyáltalán nem szakértők, csak az orosz propagandamédiában szólalnak meg. Hutchings szerint az ilyen „szakértői” vélemények arra is alkalmasak, hogy ne az RT műsorvezetőinek kelljen megfogalmazniuk a sarkos véleményt. Ezek a gyakorlatok a kormányközeli magyar médiából is ismerősek lehetnek.
Állami mentőöv a benzinkutaknak
Felháborodtak, szervezkedni kezdtek és elkezdték megvizsgálni az állam elleni per lehetőségét a hazai kisvállalkozók és családi cégek kezében lévő benzinkutak, miután a kormány arra kényszerítette őket, hogy veszteséggel adják az üzemanyagot. Emiatt a kabinet jelentős kedvezményekről döntött. Lényegében teljes hátraarcot csinált a kormány a benzinárstop intézményében. Úgy tűnik, nem volt túl átgondolt a november 15-től hatályos hatósági ármaximum bevezetése az alapbenzin és -gázolaj esetében, hiszen a kormány már harmadik alkalommal módosít a szabályozáson.
A legfrissebb intézkedés szerint az üzemanyagárstoppal érintett üzemanyagok értékesítése után literenként húsz forint támogatást nyújtanak márciustól három hónapra a kis benzinkutaknak.
A kormány legutóbb hétfőn enyhített a benzinkutak terhein. Valószínűleg a tömeges bezárásoktól mentette meg a kormány a kis benzinkutakat azzal, hogy az üzemanyagok nagykereskedelmi árát is befagyasztotta. E szerint a beszerzési ár nem lehet magasabb 480 forintnál. Ez fillérre ugyanannyi, mint amennyiért a kutak adhatják az alapbenzint és -gázolajat. Ahogy beszámoltunk róla, a kormányzati intézkedés előszele az volt, hogy több benzinkutas arról számolt be a Szabad Európának, hogy furcsamód a Mol nem emelt múlt héten a nagykereskedelmi áron.
