Az Európai Bizottságnak a hivatalos menetrend szerint egy hónap áll a rendelkezésére a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló magyar törvénymódosítás elbírálására és annak megállapítására, hogy a jogszabály megfelel-e a testület által támasztott feltételeknek.
A bizottságon belül folyó belső procedúra alakulásától függően a dosszié akár már december 17-én napirendre kerülhet határozathozatal céljából, amikor a biztosi testület Strasbourgban tartja idei utolsó ülését. Ha ez túl rövid időnek bizonyul, az ügy januárban kerülhet eléjük.
A törvény tovább szűkíti az összeférhetetlenségi szabályok alá eső intézmények körét
Egybehangzó információink szerint a magyar törvénymódosítás több lényeges ponton is eltér az Európai Bizottság által támasztott feltételektől, amelyek a kekvamodellbe tartozó egyetemi és nem egyetemi fenntartású intézmények irányításával kapcsolatos összeférhetetlenségi problémákra vonatkoznak. Ezért a testület nagy valószínűséggel elégtelennek minősíti majd a magyar törvénymódosításban foglaltakat, amit közvetlenül a hivatalos notifikáció után Piotr Serafin költségvetési biztos egy X-üzenetében már elég világosan megelőlegezett.
A várható elutasítás egyik fő oka, hogy a törvénymódosítás tovább szűkíti azoknak a közalapítványi modellben működő intézményeknek a körét, amelyekre érvényesek lennének az összeférhetetlenségi szabályok. Az Orbán-kabinet eleve ki akarta vonni a szigorítás hatálya alól azokat a nem egyetemi fenntartású intézményeket, amelyek – érvelése szerint – nem kívánnak uniós forrásokra pályázni, ezért nem sérthetik az uniós pénzügyi érdekeket sem. A módosított törvényben ugyanakkor már olyan egyetemeket is kivenne az összeférhetetlenségi szabályok alól, amelyek – szerintük – nem pályáznak uniós forrásokra.
Az Európai Bizottság mostanáig ragaszkodott ahhoz, hogy egyetlen, ebben a modellben működő intézmény se legyen kivétel az összeférhetetlenségi szabályok alól, mert ha most nem is, a jövőben még pályázhatnak uniós pénzre.
Ehhez kapcsolódóan: Palkovics László lemondott egyetemi kuratóriumi posztjáról, miután a kormány uniós nyomásra szigorítást tervez
A törvény elfogadása valószínűleg nem elég
A már több éve tartó kötélhúzás – amelynek megoldatlansága miatt a magyar felsőoktatási intézmények körülbelül egyharmadában tanuló diákok elesnek a részvételtől az uniós finanszírozású Erasmus+ programban – 38 közalapítványi modellben működő intézmény körül folyik, ebből 21 egyetemi, 17 nem egyetemi fenntartású; köztük a Terror Háza, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. és a Mathias Corvinus Kollégium Alapítvány (MCC).
Az MCC kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök főtanácsadója; egyes feltételezések szerint a kormány mindenképp el akarja kerülni, hogy az összeférhetetlenségi szabályok miatt el kelljen mozdítani. Korábban már belementek abba, hogy miniszterek, államtitkárok, miniszteri biztosok és parlamenti képviselők ne ülhessenek a közérdekű alapítványok kuratóriumában, sőt polgármesterek sem, bár ez utóbbit Brüsszel nem is kérte. Ugyanakkor bizottsági források szerint még nem fed le mindenkit, például a miniszterelnök tanácsadóit vagy a kormány kommunikációs igazgatóját, és más tisztviselőket sem. Johannes Hahn, a magyar dossziéval eddig foglalkozó korábbi költségvetési biztos egyszer azt mondta, hogy Brüsszel nem tilthatja el fél Magyarországot, jelezve, hogy kész bizonyos rugalmasságra.
A másik brüsszeli kifogás, ami előrevetítheti a negatív értékelést, hogy a törvénymódosítás csak a tanács pozitív döntése után lépne hatályba; nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország kíván feltételeket szabni, és nem fordítva. Amúgy a kérdés eleve csak elméleti: ha a bizottság keveselli a törvényben foglaltakat, nem tesz javaslatot a tanácsnak.
Az eljárás kezdete óta fennáll egy koncepcionális ellentét Brüsszel és a magyar kormány között: ez úgy tekint a folyamatra, mintha tárgyalna, a bizottság szerint azonban szó sincs tárgyalásról: az országnak meg kell felelnie a feltételeknek, ha szabadulni szeretne az eljárásból. A feltételek ugyanakkor nem mindig pontosak, és a testület elég nagy mérlegelési jogkörrel rendelkezik.
Még egy pozitív döntés sem nyitná meg a pénzcsapot
Mint arra második munkanapján az új költségvetési biztos, Piotr Serafin is rámutatott, a kekvával kapcsolatos probléma rendezése még nem nyitná meg a pénzcsapokat Magyarország számára. A 2022. decemberi tanácsi döntés a jogállami feltételességi eljárás megindításáról két szankciót tartalmazott; az egyik annak megtiltása volt az uniós intézmények számára, hogy szerződéses jogviszonyba kerüljenek a közérdekű alapítványi modellben működő magyar intézményekkel. Ennek az a következménye, hogy számos diák és hazai kutatóintézet is elesik a részvételtől olyan uniós programokban, mint az Erasmus+ diákcsereprogram és a Horizon Europe kutatási keretprogram.
A második szankciós intézkedés keretében az EU felfüggesztett 6,3 milliárd euró kohéziós politikai forrást (pénzügyi kötelezettségvállalást), amíg hazánk nem teljesít huszonegy úgynevezett szupermérföldkövet. Miután az elmúlt két évben lényegében nem történt érdemi elmozdulás, Magyarország év végén véglegesen el fog veszíteni 1,04 milliárd eurót a zárolt összegből.
