Közép-ázsiaiak ezrei érkeznek az Egyesült Államokba Mexikón keresztül, hogy jobb életet keressenek. Több leendő migráns elmondta a Szabad Európának, hogy nem riasztja el őket sem a fáradságos utazás, sem a migránsok megfékezését célzó új, szigorúbb amerikai szabályozás.
Szaodat Dzsumabojeva és háromtagú családja a héten Isztambulba repül, egy olyan út első állomására, amely a tádzsik migránsok reményei szerint új, jobb életet jelent majd az Egyesült Államokban.
Dzsumabojeváék hónapok óta tervezik útjukat öt társukkal – egy tádzsikkal és négy kirgizzel –, akikkel Moszkvában barátkoztak össze, ahol a közép-ázsiaiak jelenleg élnek és dolgoznak.
Egyikük sem rendelkezik amerikai vízummal, és nem is tervezik, hogy kérni fognak.
Ehelyett a barátok csatlakoznak a közép-ázsiai és orosz menedékkérők gyorsan növekvő tömegéhez, akik Mexikóból illegálisan próbálnak majd bejutni az Egyesült Államokba, hogy megvalósítsák amerikai álmaikat.
„Sok kirgizt és üzbéget ismerünk, akik tavaly orosz útlevéllel mentek Mexikóba, és már Amerikában vannak, ott dolgoznak, pénzt keresnek – mondta Dzsumabojeva a Szabad Európának május 17-én. – Mi is megragadjuk a lehetőséget.”
Dzsumabojeváékat nem riasztja el, hogy a mexikói út veszélyes lehet, egyes szemtanúk szerint azzal járhat, hogy útközben kirabolják, megtámadják, bebörtönzik őket, vagy akár meg is halhatnak.
Az új, szigorúbb amerikai bevándorlási szabályok sem tántorítják el, amelyek kizárhatják őket az Egyesült Államokban való menedékkérésből.
Az ebben a hónapban életbe lépett új szabályok értelmében a határon elutasíthatják a migránsokat, ha nem nyújtottak be online menedékkérelmet, mielőtt megpróbáltak belépni az országba, vagy ha nem kértek menedéket az Egyesült Államokba vezető útjuk során más országban.
Azokat, akik illegálisan lépnek be az Egyesült Államokba, kitoloncolhatják, és ötéves kitiltás várhat rájuk.
Dzsumabojeváék és barátaik mindannyian honosított orosz állampolgárok. A csoport orosz útlevéllel utazik, hogy kihasználhassák az orosz állampolgárok vízummentes mexikói beutazását.
A hivatalos statisztikák szerint 2022 eleje óta jelentősen megnőtt az Egyesült Államokba Mexikón keresztül belépő orosz állampolgárok száma. Sokan a tendenciát Moszkva ukrajnai inváziójával hozzák összefüggésbe, ami miatt tízezrek menekültek el Oroszországból.
Az Egyesült Államok vám- és határvédelmi adatai szerint a 2022-es pénzügyi évben (amely 2021. október 1-jén kezdődött) 36.271 orosz állampolgár kért belépést az Egyesült Államok déli határain keresztül, szemben az előző évi 13.240 fővel.
A tendencia tovább növekszik: 2022 októbere és 2023 márciusa között 38.259-en érkeztek.
Az amerikai kormányzati adatok azt mutatják, hogy az üzbég, kazah és orosz állampolgárok menedékkérelmét október és január között nagyobb arányban hagyták jóvá.
Belépés Nicaraguán át
Kirgiz médiajelentések szerint a Mexikóból az Egyesült Államokba bejutó kirgiz állampolgárok többsége orosz útlevéllel is rendelkezett.
Azok azonban, akiknek nincs második útlevelük, más útvonalakat fedeznek fel Közép- és Dél-Amerikán keresztül.
Néhány kazah állampolgár először Brazíliában száll le, ahová vízum nélkül utazhat.
A kirgizek és üzbégek egyre gyakrabban választják Nicaraguát a kontinensre való belépéshez, mielőtt Mexikó felé vennék az irányt.
Egy kirgiz férfi neve elhallgatását kérve elmondta, hogy körülbelül harminc kirgiz állampolgár volt azon az Isztambul–Managua járaton, amelyre május elején szállt fel.
Hozzátette a Szabad Európa kirgiz szolgálatának, hogy valamennyi honfitársa azzal a szándékkal utazott, hogy eljusson az Egyesült Államokba.
A csoport pénzt fizetett embercsempészeknek, akik Nicaraguából Hondurason és Guatemalán keresztül a dél-mexikói Tapachula városába vitték őket – mondta.
A férfi elmondta, hogy a hatemeletes tapachulai hotelben, ahol megszállt, a lakók többsége kirgiz állampolgár volt, az épület 120 szobájából körülbelül kilencvenet töltöttek meg, minden szobában négyen-öten laktak. Vannak üzbégek és más közép-ázsiaiak is, bár kisebb számban – mondta.
A migránsok többsége online menedékkérelmet nyújtott be az Egyesült Államokba indulása előtt.
Bár Oroszország még mindig a közép-ázsiai migránsok legnagyobb befogadója, a régió öt volt szovjet köztársaságából az elmúlt években több ezren érkeztek az Egyesült Államokba legális és illegális útvonalakon egyaránt.
„Menedékjogi ügy”
Moszkvában Dzsumabojeváék eladták az autójukat, otthagyták bérelt lakásukat, és pénzt tettek félre „készpénzben és kártyán”, hogy finanszírozni tudják az utazásukat.
Ismerőseik tanácsai alapján, akik elmondásuk szerint „már Chicagóban vannak”, miután tavaly elhagyták Oroszországot, Dzsumabojeváék úgy számolnak, hogy fejenként körülbelül 15.000 dollárra lesz szükségük ahhoz, hogy elérjék céljukat, ha minden a tervek szerint alakul.
Ők és a többiek – mindannyian a harmincas éveik elején járnak – a „menedékjogi ügyükön” is gondolkodtak.
A tádzsik férfi, aki a nyugtalan Hegyi-Badahszán régióból származik, etnikai üldöztetésre hivatkozva fog védelmet kérni – mondta Dzsumabojeva.
„Mellette erősebb érvek szólnak, mint a többiek mellett – mondta. – A férjem és kirgiz barátaink menekülnek az oroszországi katonai mozgósítás elől.”
Bár a kilátás, hogy egy orosz útlevéllel rendelkező közép-ázsiai migránst az ukrajnai háborúba küldenek, nagyon is valós, Dzsumabojeva elismeri, hogy Amerikába menni leginkább „a jobb gazdasági lehetőségekről és a jobb életről” szól.
A nőgyógyászati ápolónő végzettségű Dzsumabojeva bébiszitterként vagy idősek gondozójaként szeretne kezdeni Amerikában, de álma az, hogy végül jobban fizetett állást találjon egy szülészeti klinikán.
Férje, aki állatorvos, taxisofőr Moszkvában. Az Egyesült Államokban teherautó-sofőr szeretne lenni. Sok közép-ázsiai férfi migráns dolgozik ilyen munkakörben.
A legújabb amerikai bevándorlási szabályokról, amelyek szerint nem jogosultak menedékstátuszra, Dzsumabojeva azt mondta: „Ez csak azt bizonyítja, hogy el kell jutnunk oda, mielőtt Amerika még jobban meghúzná a csavarokat.”
„Sajnálom, hogy nem mentünk el rögtön az ukrajnai háború kitörése után” – mondta.
„Chicagói barátaink azt mondták, hogy hamarosan be kell jutnunk, mert Donald Trump [korábbi amerikai elnök] talán megnyeri a következő választásokat, és teljesen bezárja az USA kapuit a migránsok előtt.”
