Meglepő fordulatot vett a kormánynak a bírói szervezetekkel kötött megállapodása után kitört (majdnem) összbírói felháborodás. Az Országos Bírói Tanács elnöke már az OBT mai rendkívüli ülése, az öt tag által ellene indított bizalmatlansági szavazás előtt lemondott. Egy év némaság után nem szűkölködött látványos bírói gesztusokban az elmúlt egy hét, de a kormány ettől még mondhatja: a kutya ugat, a karaván halad.
Előzetes latolgatások szerint nem jött volna össze a szükséges 10 szavazat a 15 tagú OBT-ben Szabó Péter visszahívásához, csak egy többség által kifejezett bizalom-megvonáshoz, de az elnök lemondásával végül erre sem lett szükség.
Már a szűk többséggel a kormány-paktum aláírását megszavazó november 20-i OBT-ülés után kitört a felháborodás a bírói karban, amit a bírók érdekvédelmi szervezete, a MABIE a tiltakozó leveleknek és bírói aláírásoknak saját honlapjára való feltöltésével láthatóvá tett minden bíró számára (is).
Több, mint száz aláírás szerepelt már ott, komplett bírói testületeké is, amikor kedden kikerült és lapunkhoz is eljutott egy feljegyzés, ami a Szabó Péternek újpesti bírókkal folytatott megbeszélésén elhangzottak lejegyzése volt, tehát nem hangfelvétel. Eszerint az elnök ilyeneket mondott, hogy „lehet itt kényeskedni és finnyáskodni a bírói függetlenség miatt”, de ha a bírósági szervezetek vezetői azt nem írják alá, akkor nem lett volna bírósági bérrendezés sem.
Az OBT ülés után részletesen elemeztük (itt) ennek a megállapodásnak nem csak a politikai jelentőségét, hanem a jogi tartalmát is: azt, hogy milyen későbbi kormányzati jogalkotáshoz adott az OBT (plusz az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökei) biankó felhatalmazást az aláírással.
Szabó információink szerint az országban több helyen találkozott bírókkal, magyarázandó az általa ambicionált OBT-aláírást, és máshol is hasonlóan nyíltan fogalmazott, de ez a leirat fokozta a bírói felháborodást országszerte. Az OBT pár hónap után lemondott tagja, Gergye Tamás is tiltakozó levelet fogalmazott, Kovács András kúriai tanácselnöki bíró nyílt levelében szintén azt írta, hogy „becsület nem eladó”. Laczó Adrienn, a Res Iudicata Egyesület elnökségi tagja, a Fővárosi Törvényszék büntető tanácsának elnöke magáról a bírói hivatásáról lemondott.
Tiltakozók
Szabó Péter az OBT-tagja marad, és ahogy az egyik, a paktumot korábban megszavazó OBT-tag már a rendkívüli ülésük összehívói közé állt, az sem biztos, hogy a volt elnök a később eléjük terjesztett törvények megszavazásánál is elnöki szerepfelfogását követi majd a kormányzattal való konfrontáció terén, tehát akár kritikus is lehet a javaslatokkal.
Azok tárgyalásának már nem lesz akkora politikai súly sem, sok közülük ráadásul olyan kérdéssel foglalkozik majd, melyeknek változtatási szükségességéről konszenzus van a bírák között: később tehát nem várható ekkora figyelem az OBT körül.
Most viszont a hitelességük forgott kockán, amin Szabó lemondása segít. A MABIE-honlapon egyre gyűlő aláírások a megállapodást megkötők számára a saját szakmai közösségükben való arcvesztés lehetőségét jelzik.
Senyei György, az OBH elnöke is meg is magyarázta a 24.hu-nak, hogy miért engedett egy önálló hatalmi ág igazgatási vezetőjeként egy másik hatalmi ág zsarolásának. Az OBH-elnök nem jogsértésnek, inkább a béremelés első lépcsőjének tekintette azt, hogy a kormány nem az ő 35%-os béremelési javaslatát terjesztette a parlament elé, ahogy a törvény erre kötelezte, hanem csak 15 %-ot. Ráadásul még két évig zsarolási lehetőséget hagyott magának a bírók fölött a béremelés 3 éves elnyújtásával. (Senyei Györgytől egyébként két hónapja kérünk interjút, már volt egy időpontunk is, de még nem tudott ránk időt szakítani, miközben a Mandinernak adott, a 24.hu-nak pedig már kettőt is.)
Kovács András információink szerint a kormánnyal szemben számtalan példa által igazoltan nem illojális Varga Zs. András által vezetett Kúrián a bírói függetlenség következetes képviselőjének számít. (Varga Zs. tevékenységét Senyei György korábban nyilvánosan a szervezet „leuralásának nevezte.) Kovács ellen Varga Zs. András többfrontos támadást indított, és fel is függesztette tanácselnöki pozíciójából.
Laczó Adrienn -nyilatkozata szerint már egy ideje fontolgatott - lemondását pedig érdemes abban a kontextusban is nézni, hogy ő volt a Simonka-ügy második bírája. Az elsőt először kirendelték a Kúriára, majd Varga Zs. András ki is nevezte oda, így le kellett adnia a Simonka ügyet. Ekkor jött Laczó Adrienn és kezdődött elölről a tárgyalás.
Simonka augusztus végén egy furcsaTelex-interjúban lényegében megüzente a Fidesznek, hogy kötne egy dealt velük. Most az ügyét tárgyaló második bíró is lemondott. Így a tárgyalását immár harmadszor az elejéről kell kezdeni: 2019 nyara óta tart az elsőfokú tárgyalás. Büntetőügyben az időmúlás már önmagában a vádlottak javára írható.
Megkerestük Laczó Adriennt, hogy tapasztalt-e politikai nyomást a Simonka-ügy kapcsán, de mivel lemondása dacára felmentéséig még bíró, érvényes rá a szabály, hogy konkrét ügyben semmilyen információt nem adhat ki. Így is tett.
Az OBT jogosítványai
A bírák tehát most ventillálnak, de a kormánynak már a kezében van az összes bírói szervezettől egy aláírt papír arról, hogy azok támogatják az igazságszolgáltatást érintő, a dokumentumban nagy vonalakban felvázolt jogalkotási lépéseit.
Ez a megállapodás akár egy esetleges brüsszeli vizsgálódásnál is felmutatható, amely két év után újból a bírói függetlenség jogalkotási/alkalmazási sérülésével foglalkozna. A befagyasztott EU-támogatások egy részét ugyan feloldotta az Európai Bizottság, miután 2023-ban a kormány igazságügyi törvénymódosítás-csomagot fogadtatott el a parlamenttel, de jelezték, hogy a pénzutalások leállhatnak, ha a bírói függetlenség újból sérülne.
Ez a 2023-as igazságügyi csomag erősítette meg és adott újabb jogosítványokat az OBT ellenőrzési lehetőségeihez. Ha az OBT most kicsit megtépázva, vezéráldozattal ki is jön mostani hitelvesztéséből, az sem segít azon, ha a jogszabályalkotás fölötti kontrollját nem gyakorolja.
Információink szerint nemrég döntött a testület a több szakértői vélemény szerint is újból személyre szabott jogalkotással megszületett Alaptörvény-módosítási javaslatról (ez a legfőbb ügyész újraválasztásánál törölné el a kötelező ügyészi előéletet). Három OBT-tag sem támogatóan, sem ellenezve nem értékelt: nem szavaztak róla, nem volt véleményük. Így a testület nem is tudta véleményezni az Alaptörvény-módosítást, mert sem pro, sem kontra nem jött ki a nyolc szavazat.
