Továbbra is dübörög a XII. kerületben a lakóparkbiznisz. Az új polgármester elsődleges célja a kármentés, de van, ahol már szinte visszafordíthatatlan veszteségeket okoztak a beruházók.
Tavaly nyáron a Szabadon adásában bemutattuk, hogyan építették be egyre sűrűbben az akkori vezetés közreműködésével a sokszor a város tüdejeként emlegetett XII. kerületi zöldkörnyezetet. Azóta lezajlottak az önkormányzati választások és a rezsimváltás. Az új polgármester, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergely még szinte be sem ült a polgármesteri székbe, máris befutottak az első hívások arról, hogy a tendencia nemcsak folytatódik, de fel is gyorsult.
Október 1-jén reggel furcsa zajra ébredtek a Szilassy út lakói a XII. kerületi Tündérhegyen. Munkagépek berregtek és lehulló törmelék csattant az avaron. A 6. szám alatt immár több mint 120 éve áll az a villa, amelynek ikonikus történetét a Szabadon tavaly nyári adásából ismerhették meg a nézők.
A 120 éves történet az elkövetkező pár napban majdnem véget ért, a telken ugyanis bontási munkálatokba kezdtek. Mivel eleinte csak a védelem alatt nem álló melléképületeket bontották, a kerület nem lépett. Bő egy héttel később viszont már katasztrofális látvány fogadta azokat, akik látták még egyben a villát. A keleti szárnyból csak kiálló faldarabok, gerendák, a földön pedig törmelékhalmok maradtak, feltárva a 2009-ben még viszonylag jó állapotban elhagyott pszichiátria tizenöt év alatt jelentősen leromlott belső állapotát.
„Kimentem, ott volt egy ember, aki többször elmondta, hogy nem a tulajdonost képviseli. Mondtam neki, hogy holnapra itt lesz a sajtó, és szólok a kormányhivatalnak is. Másnap reggel folytatták, de amikor kiért a kormányhivatal, abbahagyták” – meséli Kovács Gergely pár nappal később a frissen belakott polgármesteri irodában, ahol szinte még ki sem hűlt a szék Pokorni Zoltán után.
Kovács szerint az önkormányzatnak kevés eszköze van, kiküldhetik a rendészetet, de ők be sem mehetnek a területre. Bejárást is kérhetnek, de arra napokat kell várni, és félő volt, hogy addigra az egész épületet lebontják. A kormányhivatal viszont gyorsan reagált, így az épület többi része egyelőre megmenekült – ha nem lesz több gerillaakció, akkor 2026-ig. Az épület ugyanis elővédett státuszban van, ez az értékvédelmi felülvizsgálat határideje.
Az önkormányzat október 18-án egy határozatban felszólította a tulajdonos Tündérhegy 2023 Kft.-t, hogy négy hónapon belül kezdje meg és tizenhat hónapon belül fejezze be a főépület eredeti állapotának helyreállítását, az elbontott szerkezet visszaépítését.
Az is ritka, ha egy védett épület homlokzata megmarad
A tündérhegyi villa esete csak egy a sok közül. A tavalyi riportunkban bemutatott számos példából kiderül: a XII. kerület tele van (vagy volt) egykori egészségügyi intézmények elhagyatott, de rendkívül értékes telkeken álló épületeivel, amelyek az elmúlt években rendkívül kedvező áron kerültek ingatlanfejlesztők tulajdonába. Szinte kivétel nélkül lakóparkok épülnek vagy épültek rájuk. Bár az épületek jó része védettséget élvezett, sok esetben már annak is örülni lehet, ha a homlokzat emlékeztet még az egykori arculatra.
Az elmúlt években nem volt egyedi, hogy egy kerületben a patinás épületek elvtelen felszámolása a gyakorlat, hiszen a kétezres évek közepén hasonlóan vesztette el történelmi jellegét a VII. kerület számos utcája az akkori, balliberális kerületvezetés alatt. A XII. kerületben azonban a beépítések nem csupán a kulturális örökség megsemmisítésével járnak; sokszor egyben a főváros egyik legmeghatározóbb zöldterületének erőteljes visszaszorításával is.
„Gyakorlatilag eltüntetik a hegyoldalt” – meséli Budavári Ákos a szanatóriumtól alig ötpercnyi sétára, a Szilassy út másik oldalán fekvő, a hetvenes években épült lakótelep lakója egy jelenleg girbegurba, egyenetlen, fákkal borított telek mellett.
A telek szintén szerepelt korábbi riportunkban, ahol elhangzott, hogy oda Nagy Elek, a Vegyépszer korábbi vezetője két épületből álló lakóparkot tervez mélygarázzsal, a terület ugyanis 2015-ben lakóövezeti besorolást kapott. „Pokorniék utolsó napján adták ki az építési engedélyt” – mondja Lánczi Péter, aki szintén a csupán pár házból álló lakótelepen lakik. „Édesapámék már a lakótelep megépülése óta itt éltek, legalább ötven éve, én ideszülettem. Ezt a környéket – a beépítendő telket is beleértve – mindenhol föld alatti és feletti források szelik keresztül. Ha ezt valahol lezárják, máshol torlódik fel a víz” – utal az építkezés várható nehézségeire a kerület új vezetőjének névrokona, Kovács Gergely.
Akár számítanak a kifogásaik az eljárásban, akár nem, kétségtelen, hogy a helyszínen a három interjúalannyal egymás mellett sétálva éppen elférünk azon a zsákutcába vezető úton, ahol teherautóknak kell majd elszállítaniuk több ezer köbméternyi kitermelt földet, a házaknak ugyanis rendezett alapon kell állniuk.
Szerintük ezt a közel hétszáz méteres, helyenként szerpentinszerűen kanyargó utat rövid idő alatt tönkreteszik majd, a forgalmi torlódások okozta kényelmetlenségekről nem is beszélve. A forgalom akkor is nagyobb lesz, ha a házak már állnak, hiszen a mélygarázsok újabb gépkocsiknak adnak majd otthont. Az út egy részét annak idején az önkormányzat eladta a telekkel együtt. Ezt később egy különszerződéssel rendezték, amelyben a tulajdonos köztulajdonba adta az érintett útszakaszt, cserébe a beépítési területet nem kellett az elvesztett területtel arányosan csökkenteni.
Az itt lakók mindenesetre szerették volna, ha az önkormányzat megtámadja az építési engedélyt, de erre a megadott határidőig nem került sor.
„Nem azért, mert nem szeretnénk, de nem nagyon tudok mit csinálni, ha minden iroda és minden jogász azt mondja, hogy nem tudjuk mivel megtámadni. Nem tudok úgy legyártatni egy beadványt, ha mindenki azt mondja, hogy nincs igazunk” – mondja Kovács Gergely polgármester. Szerinte az esetnek vannak tanulságai, mindenki sokkal jobban járna, ha ilyenkor a tulajdonosok és az ott lakók leülnének, mindenki elmondhatná az elvárásait és azt is, hogy miben hajlandó kompromisszumra vagy milyen ellentételezés csökkentheti a lakókat érő károkat, akár infrastruktúra-fejlesztés formájában.
Szanatórium, kórház helyén lakópark
Az egykori gyógyintézmények helyén vagy azok beépítésével, állagmegóvásával több helyen már állnak is a lakóparkok. Ilyen például az Eötvös12 az egykori III. számú Belgyógyászati Klinika helyén. Ez a környék egyébként tele van hasonló projektekkel nagyjából háromperces gyalogútnyi távolságban; a szintkülönbség miatt legyen mondjuk öt.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2019-ben két csomagban értékesítette a svábhegyi egészségügyi intézmények épületeit és telkeit, összekötve más vidéki és fővárosi ingatlanokkal. A Béla király úti gyermek-tüdőszanatóriumot is tartalmazó együttes így került a Central European Ingatlanalapba (CEI), amelynek az Equilor-csoport a kezelője. Ez utóbbi Szécsényi Bálint érdekeltsége, aki sűrűn üzletel Tiborcz Istvánnal.
Az ingatlanokat tartalmazó egykori svábhegyi gyermekkórház csomagja a Middle-Europe Convergence Ingatlanalapba érkezett, amelyet Jellinek Dániel Indotek Groupja irányít. 2023-ban Jellinek átadta a Mártonhegyi úti volt gyermekkórházat és az Eötvös úti létesítményeket a CEI-nek. Szerteágazó adásvételek után 2024-ben a Mártonhegyi úti ingatlan hivatalosan is Tiborcz István kezébe került, amikor a BDPST Capital Zrt. felvásárolta a bontási munkálatokat végző Montmartinus Ingatlanfejlesztő Kft.-t – számolt be róla a hvg.hu.
Azért van jó hír is a kerület számára, bár vegyes az optikája. Annak idején még Fürjes Balázs számolt be arról, hogy a legendás történelmű Haggenmacher-villa, más néven Istenszeme fogadó – alig párpercnyi gyalogútra a Szilassy úti helyszíneinktől – állami tulajdonba került, ezzel megindulhat a műemléki felújítás. Ezután két és fél évig nem történt semmi.
A budai hegyek legnagyobb földbirtokosa, Johann Karl von Stettner udvari tanácsos majorságában az 1760-as években már vendégfogadó működött; ennek többször átépített épülete látható ma is. Tavalyi riportunk idején még csak drónfelvételeken tudtuk bemutatni a több mint két és fél évszázados épületegyüttest, most viszont alkalmunk volt betekinteni a legutóbbi korszakában gyermekotthonként működő komplexumba, amikor október 15-én Kovács Gergely és stábja átvehette a Nemzeti Vagyonkezelő munkatársaitól a kulcsait. Az épület oldalán nagy repedések vannak, de ránézésre nem áll az összedőlés szélén. Odabent még mindenhol az egykori gyermekotthon falrajzai láthatók, és sérülést is szinte csak az ablakokban okoztak a vandálok.
Fényes jövő állhatna a kerület tulajdonába kerülő, igen rozoga állapotú, többhektáros, vaddisznó dúlta, kezeletlen erdős területtel rendelkező ingatlan előtt, ha lenne rá elég pénz – ami úgy tűnik, egyelőre nincs.
„Mik a tervek? Elköltjük a kerület összes pénzét a következő két évben, és akkor fel tudjuk újítani. Nem, nem így lesz. Egyelőre megtippelni sem tudjuk, hogy mennyibe kerülne, mert elég rossz állapotban van, nagy repedések húzódnak rajta. Én mindenesetre örülök neki, mert tök jó lehetőség; annál mindenképp jobb, mint ami eddig történt vele. Sem a főváros, sem az MNV nem volt túl jó gazdája. Bár legalább őrizték” – mondja a polgármester.
Az ingatlant és a körülötte lévő majdnem négyhektáros erdős területet határoló kerítés tele van lyukakkal, így a kerület első terve mobil kerítés felállítása és egy távfelügyeleti kamerarendszer felszerelése, ezután az erdős rész rendbetétele következik. Bár konkrétumok még nincsenek, már körvonalazódik, hogy a kizárólag közfunkcióval üzemeltethető műemlék épület milyen szerepet tölthet be majd a kerület életében. „Már felmerült, hogy kulturális funkciót kapjon, de első körben tudnunk kell, hogy mennyibe fog kerülni a felújítás, és miből fogjuk kifizetni. Közösségi adománygyűjtésben is gondolkodunk” – folytatja Kovács Gergely.
Az eddig többnyire zavartalanul folyó beépítésekre válaszul a polgármesteri hivatalban most összegyűjtik azokat az önkormányzati tulajdonú lakóövezeti ingatlanokat, amelyek beerdősültek az elmúlt években, és ha lehet, kezdeményezik a fővárosnál, hogy nem beépíthető zöldterületté nyilvánítsák őket. „Nyilván vagyonveszteséggel jár, ha megtesszük, de szerintem érdemes lenne végignézni” – mondja Kovács Gergely.
Látszik, hogy mire a kerület élén változás történt, nagyjából el is fogytak azok a nagy területű telkek, ahol a régi egészségügyi intézmények állnak vagy álltak. Ezek esetében többnyire már csak utóvédharc folytatható, úgy tűnik, a legelkeseredettebb a cikk elején említett, félig lerombolt tündérhegyi villáért. A kerület vezetése mindenesetre az átminősítésen túl a további adásvételek szigorúbb ellenőrzésével is szeretné elejét venni, hogy a zöldterület tovább ritkuljon. Az eladott területeket kisebb, kétezer négyzetméteres lakóövezeti telkekre szabdalnák. „Az lenne a lényeg, hogy legalább ne a nyolc egyforma ház modellje érvényesüljön. Az önálló, nem ingatlanberuházásra szánt házakkal sokkal kevesebb gondjuk lenne az itt lakóknak is” – zárja Kovács Gergely.
