Krausz Ferenc Németországban élő magyar kutató kapta megosztva idén a fizikai Nobel-díjat. Az elismerést a Kanadában dolgozó Paul Corkummal és a Svédországban kutató Anne L’Huillier-vel megosztva nyerte el. A kutató tulajdonképpen lefényképezte a természet leggyorsabb, atomi mozgásait.
„Az ultrarövid impulzusú lézerek és az attoszekundumos fizika kutatásában elért úttörő munkásságáért” idén Krausz Ferenc, Paul Corkum és Anne L’Huillier nyerte el megosztva a fizikai Nobel-díjat. Krausz régóta a fizikai Nobel-díj esélyesei között szerepelt.
Krausz magyar fizikus, aki 2003 óta a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és az MTA külső tagja. 1985-ben egyszerre szerzett diplomát a Műegyetemen villamosmérnökként és az ELTE-n fizikusként. A kutató 2004 óta a Ludwig-Maximilians-Universität Kísérleti Fizika Tanszékének is a vezetője.
Elismert kutatási területét nagyon leegyszerűsítve úgy lehet végiggondolni, hogy a nagyon kis részecskéket elképesztően nehéz megfigyelni anélkül, hogy ne zavarjuk meg őket, pláne valós időben.
Krausz professzor viszont forradalmi szerepet vállalt az ultrarövid időtartamú (attoszekundumos) fényimpulzusok felhasználásával végzett mérési technológiák kifejlesztésében. Így Krauszék csoportja végezhetett a világon először valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták már számos atom- és molekulafizikai folyamat vizsgálatánál.
„Azért kutatjuk ezt a területet, hogy a jövőben megérthessük a különböző anyagokban lejátszódó folyamatokat és működési elveket, majd ezeket az ismereteket új folyamatok és anyagok kifejlesztésére használhassuk” – mondta még 2004-ben Krausz úttörő kutatásaikról az osztrák Der Standardnak. Krausz egyébként a magyar mellé osztrák állampolgárságot is szerzett.
Krausz Ferenc jó ideje az ultragyors méréstechnika lehetséges orvosi-diagnosztikai alkalmazási lehetőségeit is vizsgálja. Csoportjával ezt a technológiát használja vérminták elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására.
Ha sikerül elég specifikus változásokat azonosítaniuk, akkor például akár a daganatos betegségeket is korábban felismerhetjük, még a könnyebben gyógyítható, kezdeti stádiumban – írta az Akadémia oldala tavaly, amikor a kutató épp Wolf-díjat nyert.
Krausz Ferenc a berlini Gábor Dénes Társaság egyik alapítója. A 2012-ben létrehozott egyesület célja a német–magyar tudományos kapcsolatok erősítése, illetve hogy az agyelszívás ne kizárólag Németország irányába történjen, az elvándorló tudósok egy része dolgozhatna Magyarországon, jobb feltételek mellett. Jó hazai lépésként emelte ki például az akkori Lendület programot.
A három kitüntetett összesen 11 millió svéd koronát (nagyjából 366 millió forintnyi összeget) nyert a díjjal, amelyet egyenlően fognak szétosztani közöttük. Idén Krausz Ferenc már a második magyar díjazott, egy nappal korábban Karikó Katalin és kutatótársa kapta az orvosi Nobel-díjat. Róluk alább olvashat bővebben.
