Az amerikai elnökválasztás eredménye valószínűleg hét billegő állam ingadozó szavazóin múlik majd, ahol az eredmény kevésbé kiszámítható, mint a jól ismerten republikánus vagy demokrata többségű államokban. Donald Trump és Kamala Harris ezekre a csatatérállamokra összpontosít a november 5-i választás előtt.
A november 5-i amerikai elnökválasztás közeledtével Donald Trump és Kamala Harris elnökjelölt többször ellátogatott Pennsylvaniába, Michiganbe és Wisconsinba, remélve, hogy megnyerheti a bizonytalan szavazókat, akik a javára billenthetik a végeredményt. Négy másik billegő állammal együtt ezen a három államon múlik nagyban, hogy ki lesz az Egyesült Államok 47. elnöke. Valójában a végeredmény akár 150 ezer szavazaton is múlhat, amelyek ezekből az államokból származnak.
Mit kell tudni a billegő államok elnökválasztásra gyakorolt óriási hatásáról?
Mik azok a billegő, más néven csatatérállamok?
A billegő államok szoros versenyt mutató államok, amelyek eredménye végül eldönti az elnökválasztást. Idén ez Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, Arizona, Nevada, Georgia és Észak-Karolina. A csatatérállamok az idők során változtak, ahogy a demográfia, a fontosabb ügyek és a politikai pártok is.
Pennsylvania, Michigan és Wisconsin népes munkásosztályáról ismert, hagyományosan a demokraták voltak itt többségben. Mindhárom helyen 2016-ban fordulat történt, és Trump került többségbe, aki a demokraták vezette kormány nemzetközi kereskedelmet szabályozó politikáját bírálta, amely szerinte az elitnek kedvez a munkavállalók kárára. Azt ígérte, hogy vámot vet ki az importált termékekre, és visszaállítja a feldolgozóipari munkahelyeket.
Észak-Karolina és Georgia hagyományosan republikánus többségű volt, de az elmúlt években szorosabbá vált a verseny. Észak-Karolinába New Yorkból és más, hagyományosan a demokratákra szavazó államokból érkeztek új lakók, míg Georgiában nőtt a feketék és más nem fehér bőrűek aránya. A fekete amerikaiak többsége hagyományosan a demokratákra szavaz.
Miért így működik a választási rendszer?
A billegő államok jelensége az ország bonyolult elektori szavazati rendszerének a következménye, és annak, hogy sok államban ugyanaz a párt győzött újra és újra az elnökválasztásokon – mondta a Szabad Európának David Schultz, a minnesotai Hamline Egyetem politológiaprofesszora.
A legtöbb ország elnökválasztási rendszerétől eltérően az Egyesült Államok nem a polgárok leadott szavazatainak eredménye alapján választ elnököt, a győztest az egyes államok választási eredménye határozza meg. „Az Egyesült Államokban mind az ötven államban, valamint a fővárosban (Washington D.C.) külön választások vannak az elnökről” – mondta Schultz, a 2019-ben megjelent Presidential Swing States című könyv szerkesztője.
Két kivételtől eltekintve minden állam annak a jelöltnek adja összes elektori szavazatát, aki a legtöbb szavazatot kapta ott, Pennsylvania államban például a győztes megkapja mind a 19 elektori szavazatot. Egy jelöltnek az elektori kollégium 538 szavazatából legalább 270-re van szüksége ahhoz, hogy megnyerje az elnökséget.
Az elektori szavazatok számát minden államnak nagyjából lakosságarányosan határozzák meg. Alaszka, Észak-Dakota, Dél-Dakota, Vermont és Wyoming három elektori szavazattal rendelkezik, akárcsak a Columbia kerület (Washington D.C.). Az első helyen Kalifornia áll 54 szavazattal, utána jön Texas negyvennel, Florida harminccal és New York 28-cal.
A XXI. század eleje óta 38 államban minden elnökválasztáson ugyanaz a párt kapta a szavazatok többségét, és gyakran nagy különbséggel nyert. Csak tizenkét államban fordult meg legalább egyszer a választás 2000 óta. Néhány államban ez még régebbre nyúlik vissza: Minnesotában 1976 óta csak demokrata jelölt nyert, míg Texasban 1980 óta csak republikánus.
Idén mi a helyzet?
A 270towin.com, egy független, közvélemény-kutatásokat és elemzéseket összesítő oldal szerint Harris minden alappal számíthat arra, hogy legalább 226 elektori szavazatot kap azzal, hogy elhozza a közismerten demokrata többségű államokat, például Kaliforniát, Illinois-t és New Yorkot. Trump ugyanilyen alapon legalább 219 elektori szavazatra számíthat, például Texasból, Floridából és Tennesseeből. Így marad a hét ingadozó állam 93 elektori szavazattal, hogy eldöntse a végeredményt. Schultz szerint a hét csatatérállamban 150-200 ezer szavazat – vagyis a várhatóan leadott összes szavazat mintegy 0,1 százaléka – fogja eldönteni, hogy ki ül be januárban a Fehér Házba.
Mi a kulcsa a győzelemnek egy billegő államban?
A csatatérállamokban – ezáltal a teljes választáson – gyakran csak néhány megyén múlik a győzelem, mint például Maricopa megye Arizonában, Wayne megye Michiganben és Brown megye Wisconsinban. „Véleményem szerint a választás valójában néhány billegő szavazón múlik néhány billegő állam billegő megyéjében” – mondta Schultz. Pennsylvania a maga 19 elektori szavazatával a hét billegő állam közül a legfontosabb. Ezen belül Lackawanna megye a kulcsfontosságú, amelynek központja Scrantonban van – tette hozzá.
„Ahogy Scranton dönt, úgy dől el az amerikai elnökválasztás. 2024-ben ismét Lackawanna megye lesz a meghatározó, amely eldönti, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris lesz az elnök” – írta nemrég Schultz a blogjában.
