Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Magyarázó: miért a billegő államokban dől el az amerikai elnökválasztás?


Donald Trump és Kamala Harris elnökjelölt
Donald Trump és Kamala Harris elnökjelölt

Az amerikai elnökválasztás eredménye valószínűleg hét billegő állam ingadozó szavazóin múlik majd, ahol az eredmény kevésbé kiszámítható, mint a jól ismerten republikánus vagy demokrata többségű államokban. Donald Trump és Kamala Harris ezekre a csatatérállamokra összpontosít a november 5-i választás előtt.

A november 5-i amerikai elnökválasztás közeledtével Donald Trump és Kamala Harris elnökjelölt többször ellátogatott Pennsylvaniába, Michiganbe és Wisconsinba, remélve, hogy megnyerheti a bizonytalan szavazókat, akik a javára billenthetik a végeredményt. Négy másik billegő állammal együtt ezen a három államon múlik nagyban, hogy ki lesz az Egyesült Államok 47. elnöke. Valójában a végeredmény akár 150 ezer szavazaton is múlhat, amelyek ezekből az államokból származnak.

Mit kell tudni a billegő államok elnökválasztásra gyakorolt óriási hatásáról?

Mik azok a billegő, más néven csatatérállamok?

A billegő államok szoros versenyt mutató államok, amelyek eredménye végül eldönti az elnökválasztást. Idén ez Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, Arizona, Nevada, Georgia és Észak-Karolina. A csatatérállamok az idők során változtak, ahogy a demográfia, a fontosabb ügyek és a politikai pártok is.

Pennsylvania, Michigan és Wisconsin népes munkásosztályáról ismert, hagyományosan a demokraták voltak itt többségben. Mindhárom helyen 2016-ban fordulat történt, és Trump került többségbe, aki a demokraták vezette kormány nemzetközi kereskedelmet szabályozó politikáját bírálta, amely szerinte az elitnek kedvez a munkavállalók kárára. Azt ígérte, hogy vámot vet ki az importált termékekre, és visszaállítja a feldolgozóipari munkahelyeket.

Észak-Karolina és Georgia hagyományosan republikánus többségű volt, de az elmúlt években szorosabbá vált a verseny. Észak-Karolinába New Yorkból és más, hagyományosan a demokratákra szavazó államokból érkeztek új lakók, míg Georgiában nőtt a feketék és más nem fehér bőrűek aránya. A fekete amerikaiak többsége hagyományosan a demokratákra szavaz.

Miért így működik a választási rendszer?

A billegő államok jelensége az ország bonyolult elektori szavazati rendszerének a következménye, és annak, hogy sok államban ugyanaz a párt győzött újra és újra az elnökválasztásokon – mondta a Szabad Európának David Schultz, a minnesotai Hamline Egyetem politológiaprofesszora.

A legtöbb ország elnökválasztási rendszerétől eltérően az Egyesült Államok nem a polgárok leadott szavazatainak eredménye alapján választ elnököt, a győztest az egyes államok választási eredménye határozza meg. „Az Egyesült Államokban mind az ötven államban, valamint a fővárosban (Washington D.C.) külön választások vannak az elnökről” – mondta Schultz, a 2019-ben megjelent Presidential Swing States című könyv szerkesztője.

Két kivételtől eltekintve minden állam annak a jelöltnek adja összes elektori szavazatát, aki a legtöbb szavazatot kapta ott, Pennsylvania államban például a győztes megkapja mind a 19 elektori szavazatot. Egy jelöltnek az elektori kollégium 538 szavazatából legalább 270-re van szüksége ahhoz, hogy megnyerje az elnökséget.

Az elektori szavazatok számát minden államnak nagyjából lakosságarányosan határozzák meg. Alaszka, Észak-Dakota, Dél-Dakota, Vermont és Wyoming három elektori szavazattal rendelkezik, akárcsak a Columbia kerület (Washington D.C.). Az első helyen Kalifornia áll 54 szavazattal, utána jön Texas negyvennel, Florida harminccal és New York 28-cal.

A XXI. század eleje óta 38 államban minden elnökválasztáson ugyanaz a párt kapta a szavazatok többségét, és gyakran nagy különbséggel nyert. Csak tizenkét államban fordult meg legalább egyszer a választás 2000 óta. Néhány államban ez még régebbre nyúlik vissza: Minnesotában 1976 óta csak demokrata jelölt nyert, míg Texasban 1980 óta csak republikánus.

Idén mi a helyzet?

A 270towin.com, egy független, közvélemény-kutatásokat és elemzéseket összesítő oldal szerint Harris minden alappal számíthat arra, hogy legalább 226 elektori szavazatot kap azzal, hogy elhozza a közismerten demokrata többségű államokat, például Kaliforniát, Illinois-t és New Yorkot. Trump ugyanilyen alapon legalább 219 elektori szavazatra számíthat, például Texasból, Floridából és Tennesseeből. Így marad a hét ingadozó állam 93 elektori szavazattal, hogy eldöntse a végeredményt. Schultz szerint a hét csatatérállamban 150-200 ezer szavazat – vagyis a várhatóan leadott összes szavazat mintegy 0,1 százaléka – fogja eldönteni, hogy ki ül be januárban a Fehér Házba.

Mi a kulcsa a győzelemnek egy billegő államban?

A csatatérállamokban – ezáltal a teljes választáson – gyakran csak néhány megyén múlik a győzelem, mint például Maricopa megye Arizonában, Wayne megye Michiganben és Brown megye Wisconsinban. „Véleményem szerint a választás valójában néhány billegő szavazón múlik néhány billegő állam billegő megyéjében” – mondta Schultz. Pennsylvania a maga 19 elektori szavazatával a hét billegő állam közül a legfontosabb. Ezen belül Lackawanna megye a kulcsfontosságú, amelynek központja Scrantonban van – tette hozzá.

„Ahogy Scranton dönt, úgy dől el az amerikai elnökválasztás. 2024-ben ismét Lackawanna megye lesz a meghatározó, amely eldönti, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris lesz az elnök”írta nemrég Schultz a blogjában.

Ukrajna volt az egyik fő ütközőpont Trump és Harris első nyilvános vitáján
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:02:04 0:00
XS
SM
MD
LG