Magyarország az egyetlen a régióban, ahol a rendszerváltás óta még sosem volt előrehozott választás, és jelen állás szerint ez így is marad, hiába Magyar Péter kezdeményezése, amire egyből rá is repült a DK. Ráadásul a Fideszben valóban sokan úgy gondolják, hogy 2025 csodálatos év lesz.
Donald Trump világpolitikai tényezővé teszi Orbán Viktort, aki egyre-másra aratja majd a hazai közvélemény számára is jól kommunikálható nemzetközi politikai sikereit, miközben az amerikai elnök még azt is kilobbizza az Európa Bizottságnál, hogy oldják fel a Magyarországnak járó zárolt uniós forrásokat, és így éppen a választásokat megelőző időszakban zúdul pénzeső az országra – egy mondatba sűrítve ezek a várakozások legalábbis a kormány és a Fidesz nagyobbik részében az idei évre.
Trump-triumf
Hogy a várakozásokból mennyi teljesül majd, az még nyilván nyitott kérdés mindenki számára (bár az, hogy Trump kvázi lobbistává váljon Brüsszelben, minden szempontból erősnek tűnik), de jelzi, hogy legalábbis komoly várakozások vannak akár a miniszterelnök, akár a legfontosabb kormánytagok részéről az olyan bombasztikus kijelentések mögött, mint hogy „2025-ben csodálatos dolgok történnek majd” vagy „2025 fantasztikus év lesz”.
Mindezt csak azért említettük, mert ez támasztja alá azokat az információkat, miszerint a Fidesznek esze ágában sincs előrehozott választásokat tartani – mint ahogy Magyar Péter állította még az év legelején, aki szerint „április második felében” lehetne. Igaz, tudunk két miniszterről, akik magánbeszélgetésekben a fentieknél sokkal borúsabban látták akár az ország, akár a Fidesz kilátásait a 2026-os, rendes választásig terjedő időszakra, de ők mindenképpen kisebbséget jelentenek Orbán Viktor hátországában.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar Péter: Egy Tisza-kormány nem lenne Fidesz light, végképp nem Orbán 2.0
Nem új lemez
Előrehozott választást persze már többször követelt a mindenkori ellenzék Magyarországon: maga Orbán Viktor például először 2006-ban, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, majd 2008-ban és 2009-ben is, amikor különösen Magyarországot sújtotta a régióban a nemzetközi gazdasági válság. A jelenlegi ellenzék legutóbb tavaly áprilisban dobta be a témát, amikor Dobrev Klára, a DK EP-lista-vezetője azt mondta: amennyiben a Fidesz kisebbségbe kerül a júniusi választásokon, úgy erkölcsi kötelessége kiírni. (A Fidesz végül ugyan pro forma kisebbségbe került, ha azt nézzük, hogy csak 44,8 százalékos sikert ért el, de ez is tizenegy mandátumot eredményezett a Magyarországnak járó huszonegyből, miközben a DK támogatottsága kvázi összeomlott.)
Magyar Péter újévi beszédében követelt előrehozott választást Orbán Viktortól arra hivatkozva, hogy az ország „alkotmányos, gazdasági és morális válsággal küzd”. Ezt fejelte meg később azzal, hogy pártja „kampányüzemmódba állt”, felgyorsítja 106 egyéni képviselőjelöltje kiválasztását az áprilisi választások lehetősége miatt. A posztolt videóra a Fidesz részéről Kocsis Máté frakcióvezető reagált, aki leszögezte, hogy 2026-ban lesznek a választások, és (az ezek szerint ilyenkor már kötelező kormánypárti szófordulattal) „Manfred Weber és az Európai Bizottság bábjának” nevezte a Tisza vezetőjét.
Január 4-én a parlamenti ellenzéki pártok közül a DK érezte úgy, hogy reagálnia kell, így gyorsan bejelentették: határozati javaslatot nyújtanak be arról, hogy az Országgyűlés oszlassa fel önmagát. Hogy a DK ezúttal mennyire Magyar Péter javaslatára igyekszik rácsatlakozni, azt Barkóczi Balázs, a párt szóvivője közvetve el is ismerte a Szabad Európa munkatársának az ATV Szigorlat című műsorában hétfő reggel, amikor arról beszélt, hogy előrehozott választásokat korábban mások (a már említett Dobrev Klárán kívül Hadházy Ákos vagy Jakab Péter) is követeltek, és „a politikában nincs copy right”. Szerinte egyébként egy parlamenti pártnak kötelessége minden rendelkezésére álló eszközt felhasználni a kormányváltás elérésére, az önfeloszlató határozati javaslat pedig ilyen.
Ehhez kapcsolódóan: Önszerveződés indult az ellenzéki polgármesterek között – a polgármesterek pártja sem kizárt
Mire kell a pénz?
Persze ez most Magyar Péterre is igaz, hiszen legelőször a Vox Populi választási blog kezdte emlegetni a témát arra hivatkozva, hogy a 2025-ös költségvetésben szerepel 8,4 milliárd forint „a 2026-os választások előkészítésére”. Erre a Nemzeti Választási Iroda (NVI) úgy reagált, hogy ez csupán a választási infrastruktúra, például a szokásos évi fenntartás költsége. A HVG azonban később kiszúrta, hogy az NVI informatikai rendszerének fenntartására egy másik soron már szerepel 5,6 milliárd forint, így az említett 8,4 milliárd ezen felül értendő; igaz, a lap azt is megjegyezte, hogy egy parlamenti választás lebonyolítása bőven húszmilliárd fölött van.
Magyarországon egyébként csak akkor lehet előrehozott választásokat tartani, ha a kormányfő lemond, és a parlamentnek nem sikerül másikat választania, vagy ha – egyszerű többséggel – maga az Országgyűlés oszlatja fel önmagát. Realitása egyiknek sincs, hiszen, mint láttuk, a Fideszben egyáltalán nem gondolják úgy, hogy szükségük lenne erre, ez lenne a politikai érdekük. Előrehozott választást jellemzően két okból kezdeményez egy, a hatalmát az adott pillanatban még stabilan gyakorló kormánypárt: vagy akkor, ha úgy érzi, felfelé ível a támogatottsága, így egy új választással még több képviselője lehet; vagy ha az ellenkezője történik: ha a pártvezetők úgy látják, hogy belátható időn belül folyamatos népszerűségvesztéssel kell számolniuk, de egy gyors választáson még mindig kormányon maradhatnak és ezzel időt nyerhetnek.
Általános vélemények szerint az őszödi botrány kirobbanása után egy gyors választás akár meg is menthette volna a regnáló MSZP–SZDSZ-koalíciót, de a vereségük biztosan nem lett volna olyan drámai, mint 2010-ben lett, és a Fidesz nem szerzett volna kétharmadot. Kétharmaddal persze a Fidesz akár el is halaszthatja a 2026-os választásokat, de ez annyira irreális, hogy a már említett HVG-cikk is csak elvi példaként említi meg, hogy a kormánypárt például hadiállapotot, gazdasági szükségállapotot vezethetne be.
Ehhez kapcsolódóan: 2024 a népmesék éve volt, 2025 hangos és agresszív kampányév lesz
Kommunikációnak jó
Marad tehát az a következtetés, hogy nem lesznek előrehozott választások, de egy ideig a Tisza (és a DK) felszínen tarthatja a témát saját kommunikációjában. Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője is erről írt hétpontos gyorselemzésében közösségi oldalán. Szerinte Magyar Péter többek között arról próbálja elterelni a figyelmet, hogy a Tisza sem Tolna megyében, sem Budapest IV. kerületében nem indul az év eleji időközi választásokon, illetve folyamatosan demonstrálni kívánja kormányzóképességét, és fenntartani „a baloldali, csodaváró érdeklődést”.
„Nem lesz előrehozott választás, mert ilyen helyzetet csak a Fidesz tudna létrehozni, de a pártnak sem szándéka, sem érdeke nincs erre nézve” – mondta a Szabad Európának Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, aki szerint „Orbán Viktor – hogy legalább a virtuális térben javuló társadalmi, gazdasági helyzetet mutasson fel – ezért is hirdette meg a magyar gazdasági csodát Nagy Márton miniszterrel”. Egy előrehozott választás „annak beismerése lenne, hogy ez nem működik. Orbán Viktornak ki kellene állnia a nyilvánosság elé, és azt mondania, hogy nem tudja úgy megcsinálni, ahogy eltervezte, ezt pedig nyilván nem fogja megtenni.”
Horn Gábor szerint kvázi külső tényező lehetne, ha mondjuk „nagyon nagy lenne a társadalmi nyomás, mondjuk több ezer ember táborozna folyamatosan a Parlament előtt, nagyon lecsökkenne a Fidesz népszerűsége”, de egyrészt ez még 2006-ban sem eredményezett előrehozott választást, másrészt maga Magyar Péter is beismerte, hogy nincs ilyen helyzet.
„Gyurcsány beletenyerelt”
A Tisza elnökének részéről ettől még ez egy „ügyes kommunikációs fogás”, hiszen most, hogy kiderült: a kormányfő Indiában vakációzik a családjával, Magyar Péter „megrendel valamit, ami ugyan nem lesz majd, de irányítja vele a politikai közbeszédet”. Mráz Ágostonhoz hasonlóan Horn Gábor is úgy látja, hogy az előrehozott választás témája a Tisza szervezetépítése szempontjából is fontos lehet, hiszen „ugyan ez a még mindig nagyon pici szervezet eddig is folyamatos kampányüzemmódban volt, de most jöhet egy olyan stimulus, amely felgyorsíthatja az építkezést, erősítheti a kohéziót, a kormányzóképesség érzetét”.
Horn Gábor szerint emiatt az lenne Magyar Péter érdeke, hogy akár hónapokig felszínen tartsa a témát, de a DK parlamenti határozati javaslata könnyen keresztbe tehet. „Azzal, hogy Gyurcsány Ferenc – a maga szempontjából jogosan – beletenyerelt ebbe a történetbe, hamar el is tűnhet az egész a politikából: majd valamikor februárban lesz a DK javaslatáról egy parlamenti szavazás borítékolható negatív eredménnyel, és ezzel világossá is válik majd, hogy a Fidesznek esze ágában sincs ilyesmiről gondolkozni.” Ebből a szempontból érdekesebb lett volna, ha a DK közös ellenzéki parlamenti javaslatként nyújtja be az Országgyűlés önfeloszlatását Horn Gábor szerint, de láthatóan erre nem is törekedett, így maximum az lehet kérdés, hogy az ellenzék többi pártja – különösen a Mi Hazánk – hogy viszonyul majd hozzá.
