Az előzetes tervek alapján csak szeptemberben szavaz majd az új Európai Parlament az Európai Bizottság következő elnökéről. Alig több, mint száz nappal az európai választások előtt egyre jobban körvonalazódik a szavazás utáni menetrend.
Száz nap van hátra a nemcsak a következő Európai Parlament összetételéről, de az EU jövőbeli politikai irányáról is dönteni hivatott európai választásokig. Az időponthoz közeledve egyre jobban körvonalazódik az uniós szuperválasztást követő időszak menetrendje.
Április végén ül össze utoljára a jelenlegi parlament
Elvileg 370 millió európai polgár vehet részt a 27 tagállamban június 6. és 9. között tartandó szavazáson, amelynek során 720 képviselőt választanak a következő, kilencedik Európai Parlamentbe. Az EP a most véget érő ciklusban április 22. és 25. között tartja Strasbourgban az utolsó ülését, hogy legközelebb július 16-án ülésezzen, már az új felállásban.
Az egyetlen demokratikusan választott uniós intézmény április 26-án indítja el azt a több mint egy hónapon át tartó kampányt, amelynek célja a választópolgárok szavazásra mozgósítása. Legutóbb, 2019-ben körülbelül kétszázmillió európai vett részt a szavazáson, a választásra jogosultak 51 százaléka. A részvétel kilenc százalékkal haladta meg az előző, 2014-es európai voksolásét.
Az Eurobarometer decemberben, nagyjából fél évvel a választások előtt hagyományosan felmérést készít arról, hogy hányan mennének el szavazni, ha a választások másnap lennének. 2019-ben 58 százalék mondta, hogy kész elmenni. A 2023 decemberében végzett közvélemény-kutatás 69 százalékos részvételi szándékot jelzett, amiből arra lehet következtetni, hogy a kora nyári szavazáson az előzőét is meg fogja haladni a részvételi arány. Annál is inkább, mert szakemberek szerint talán még soha nem volt ennyire kiélezett a verseny a pártok és politikai ajánlataik között.
Még közel százötven jogalkotási dossziét kellene lezárni március közepéig
Az Európai Parlament a folyó ötéves ciklusban február elejéig 331 jogszabályt fogadott el az együttdöntési eljárás keretében, amikor a képviselők a kormányokkal együtt törvénykeznek. Parlamenti források szerint 144 jogalkotási dosszié ugyanakkor még mindig nyitva van. A tanács és az EP között legkésőbb március közepéig létre kell hogy jöjjön ezekről a politikai megállapodás ahhoz, hogy a parlament szavazhasson utolsó, áprilisi plenáris ülésén. A jogszabályok végleges elfogadására előreláthatóan csak szeptemberben kerülhet sor.
De mi lesz azokkal a jogalkotási javaslatokkal, amelyek kifutnak a határidőből, és nem jutnak el az áprilisi szavazásig? Ezek az úgynevezett befejezetlen biznisz kategóriájába tartoznak, sorsukról már az új parlament vezetése, az elnökök konferenciája dönt majd. A grémium dönthet a folyamatban lévő jogalkotás folytatásáról, de akár a végleges ejtéséről is.
Az előzetes tervek szerint a politikai pártok listavezetői (az úgynevezett Spitzenkandidatok) részvételével május 23-án nagyszabású választási vitaestet tartanak majd. Öt évvel ezelőtt öt csúcsjelölt mérte össze a tudását és az érveit, hogy aztán a május végi európai választásokat követően a tagállamok vezetői (Európai Tanács) a német Ursula von der Leyen személyében egy kívülállót jelöljenek a bizottsági elnöki posztra.
Von der Leyen ezúttal az Európai Néppárt elnökjelöltjeként próbál majd újrázni, de a riválisok többségével ellentétben nem lesz rajta a képviselőjelöltek listáján. Úgy is lehet mondani, hogy Von der Leyen egyfajta köztes pozíciót foglal majd el (a jelenlegi bizottsági elnök újraválasztási esélyeiről lásd korábbi cikkünket).
A következő bizottsági elnökről előreláthatóan szeptemberben szavaznak
Mivel a 2024-es választást az előzőhöz képest két héttel később tartják, az Európai Parlament a jelenleg érvényes forgatókönyv szerint csak szeptemberben (és nem júliusban, mint 2019-ben) fogja tudni megválasztani az Európai Bizottság következő elnökét, amihez a szavazatok abszolút többségére, a 720-ból legalább 361-re lesz szükség. A képviselő-testület július 16-án tartja alakuló ülését, de ez még túl korai időpont a bizottsági elnökről szóló szavazás lebonyolítására. Elméletileg ugyanakkor egy második júliusi plenáris ülés is beilleszthető a programba, bár parlamenti források szerint ennek meglehetősen kicsi az esélye.
A választás után az EP júniusban előbb a politikai csoportok megalakulásával lesz elfoglalva, ezt követően kialakulhat a frakciók végleges létszáma, ami alapján később, július közepe után eloszthatják a pártok között a különböző bizottsági helyeket. A frakciókat hivatalosan július közepéig kell megalakítani, mielőtt a képviselők július 16-án leteszik az esküt, és ezzel megalakul és megkezdi tevékenységét az új EP. Ugyancsak az alakuló ülésen kerül sor a testület elnöke, alelnökei és a kvesztorok megválasztására.
Az EP tehát az első hetekben jórészt önmagával lesz elfoglalva, és csak ezután fordul a figyelem az Európai Bizottság felé. A testület elnökéről tartandó szavazás után a bizottsági elnök dönt a következő bizottság struktúrájáról, és felkéri a kormányokat, hogy nevezzék meg jelöltjeiket, akik között a megválasztott elnök osztja szét az egyes tárcákat. Ha ez megtörtént, valamikor októberben az EP hozzáláthat a biztosjelöltek meghallgatásához. A jelenlegi bizottság mandátuma október végéig szól, de egyes biztosok parlamenti kiszelektálása miatt a folyamat elhúzódhat, és akár egy hónapot is csúszhat, ahogy 2019-ben történt.
Parlamenti források szerint az európai választások költsége a szavazásra jogosultak körében fejenként kilenc eurócent lesz.
