Mielőtt augusztus elején elmenekült Oroszországból, Pavel Filatyev őrmester 141 oldalas, bombasztikus leleplezést írt arról, hogyan mentek a dolgok ejtőernyős egységében az ukrajnai háborúban.
Nem jól.
Így írta le egységét, az 56. légi deszantos támadódandárt az ukrajnai Herszon város kikötőjébe való bevonulás utáni napokban, nem sokkal a február 24-i invázió után:
„Mint a vademberek, mindent megettünk, mindent, ami ott volt: gabonapelyhet, zabpelyhet, lekvárt, mézet, kávét (…) Egyáltalán nem számított, már a végsőkig voltunk feszítve, a legtöbben egy hónapig éltünk a mezőn kényelem, zuhanyzás és normális ételek nélkül, és utána az embereket háborúba küldték.”
„Milyen kevéssé törődhetnek a parancsnokok az embereikkel, azokkal, akiknek verejtékkel, vérrel, egészségesen és élettel telve kell végrehajtaniuk a terveiket, amelyek számunkra nem világosak” – írta Zov című könyvében, amelyet először az orosz VK közösségi hálózaton lévő oldalán tett közzé. A pátoszos elhivatottságot sugárzó címet magyarra talán így lehet a lefordítani: A hívás.
Most, hogy az invázió már hetedik hónapja tart, és az orosz és ukrán erők jelenleg olyan harcot vívnak, amelyet egyes szakértők kimerítő háborúnak neveznek, Filatyev vélhetően az első orosz katona, aki dezertált és elmenekült az országból, miután bírálta az ukrajnai háborút.
Kritikája főként arra irányult, ahogy Oroszország vívja a háborút, és ahogy saját katonáival bánik. Megjegyzései sokak idegeit felborzolták.
„Körülbelül 2012 óta elégedetlen vagyok a kormányunkkal, mint sokan mások az országban” – mondta a 34 éves Filatyev a Szabad Európa orosz szolgálatának egy augusztus 25-i interjúban.
„De soha nem jártam gyűlésekre, nem vettem részt az ország politikai életében, a közéletben. És a végén mi lett belőle? Kérem, én magam is egy olyan háborúba kerültem, amire egyáltalán nem volt szükségem. Most pedig fizetnünk kell a közönyünkért” – mondta.
„Úgy gondolom, hogy ezt a háborút minél hamarabb be kell fejezni, le kell ülniük a tárgyalóasztalhoz, feltétel nélkül.”
„Ellenzem az ukrajnai háborút; ellenzem a korrupciót és a hadseregben tapasztalható mohóságot”
Filatyev elmondta, hogy önkéntesnek jelentkezett az orosz hadseregbe, miután először 2007-ben, az országosan előírt katonai szolgálat keretében sorkatonaként lépett be. Elmondása szerint az Észak-Kaukázusban szolgált, ahol az orosz egységek egy többéves „terrorellenes művelet” – ahogy a Kreml a második csecsen háborút nevezte – utolsó szakaszát hajtották végre.
Mint elmesélte, 2010-ben hagyta ott a szolgálatot, majd Oroszország egy meg nem határozott részén lovak nevelésével foglalkozott.
2021 augusztusában új szerződést írt alá, újra csatlakozott a hadsereghez, és a Krímbe vezényelték.
Könyvében azt írta, hogy kiábrándult a körülményekből a feodoszjai bázison, ahol állomásozott. A fizetés kevesebb volt, mint amennyit egy szupermarket dolgozója kap, és kétséges volt egységének a harckészsége. Elmondása szerint írásban panaszt nyújtott be a védelmi minisztériumhoz, és a kilépést fontolgatta.
Február 15-én, kilenc nappal azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte Ukrajna nagyszabású invázióját, Filatyev egységét egy krími állomáshelyre küldték. Ezután – elmondása szerint – őt és ejtőernyős társait a Dnyeper torkolatánál lévő, stratégiai fontosságú kikötő, Herszon megtámadására vetették be. Ez volt az első és eddig egyetlen nagyobb város, amelyet az orosz erők február 24-e után elfoglaltak.
Elmondta, hogy állandó problémák voltak a kommunikációval, az orvosi ellátással és a felszerelésekkel.
„Már a konvojban ülsz, vezetsz, és azon gondolkodsz, hogy fogjuk végrehajtani a támadást. A terv nem megy jól. Nem tudsz semmit, amíg oda nem érsz. Mindent csak az utolsó pillanatban tudsz meg” – mondta.
„Ellenzem az ukrajnai háborút, de ugyanakkor ellenzem a hadseregben tapasztalható korrupciót és gazemberséget, azt, amivé most változtatják a hadseregünket – mondta. – Úgy tűnik, hogy az ellenség az országban, a kormányban szándékosan tönkreteszi a hadsereget, majd háborúba küldi.”
Nem részletezte, hogy szerinte ki az ellenség Oroszországon belül.
Elmondása szerint Herszon elfoglalása után a katonák elvadultak, fosztogattak és minden javat lefoglaltak, amit csak találtak. De azt is elmondta, hogy ő és egysége csak egy éjszakát töltött a városban.
„A rossz béke jobb, mint a háború”
Filatyev dezertálásának és Oroszországból való elmenekülésének körülményei homályosak. Elmondása szerint a szeme sebesült meg a harcok során Mikolajiv közelében (egy másik folyami kikötővárosban, amelyet az orosz erők megpróbáltak elfoglalni a háború első napjaiban, de kudarcot vallottak).
A sebesültet áprilisban evakuálták, először Herszonba, majd a krími Szevasztopol kórházába.
A következő hónapban, miután kiengedték a kórházból, úgy döntött, hogy elhagyja a szolgálatot, de – elmondása szerint – parancsnokai elutasították a kérését, és megfenyegették, hogy hadbíróság elé állítják, ha nem tér vissza a háborúba. Azt is mondták, hogy elvesztették az orvosi kezelési papírjait, amelyek lehetővé tették volna az orvosi indokkal történő leszerelést.
Ekkor döntött úgy, hogy dezertál.
Miután augusztus elején közzétette a szöveget VK-oldalán, egyes független orosz médiumok további részleteket közöltek belőle, és interjút készítettek vele a Dozsgy független tévécsatornán.
Mielőtt elhagyta volna Oroszországot, a The Guardian című napilapnak is nyilatkozott, és elmondta, hogy többször megváltoztatta a lakcímét, hogy elkerülje az esetleges letartóztatást.
Filatyev a feltételezések szerint valamikor augusztus 13. vagy 14. körül távozhatott. Augusztus 16-án Vlagyimir Oszecskin, egy Franciaországban élő orosz jogvédő Facebookon közzétett bejegyzésében megerősítette, hogy Filatyev elmenekült.
Nagyjából két héttel később, augusztus 28-án Filatyev Oszecskin szerint a párizsi Charles de Gaulle repülőtérre repült. Két nappal később engedélyezték neki, hogy elhagyja a repteret, miután a francia hatóságok engedélyt adtak, hogy hivatalosan menedékjogot kérjen.
Elmondása szerint részben azért menekült el Oroszországból, mert úgy véli, hogy „a fegyveres erők lejáratásának” vádjával büntetőeljárás indult ellene – ez a vád olyan jogszabályban szerepel, amelyet Putyin nem sokkal a február 24-i invázió után írt alá.
„A rossz béke jobb, mint a háború, ezt mindenki tudja – mondta a Szabad Európának. – Persze most vég nélkül bosszút állhatunk egymáson, de az igazság az, hogy egy, két vagy tíz év múlva a háború így vagy úgy, de véget ér.”
„A kérdés az, milyen áron. Minél hamarabb nem félnek majd az orosz állampolgárok kimondani, hogy »háború« és »nem akarunk háborút«, annál hamarabb lesz vége” – mondta.
„Ami rajtam múlik, amit megtehetek, az először is az, hogy elmondom, amit láttam, másodszor pedig mint állampolgár az, hogy kifejezem a véleményemet.”
