Tovább folynak a tüzérségi támadások és a harcok Hegyi-Karabahban, miközben több nagyhatalom is egy azonnali tűzszünet elérésén munkálkodik. A harcok folytatódtak, az örmény fél szerint sikeresen visszavertek egy azeri támadást, több mint húsz katonát megöltek vagy megsebesítettek, és több harci járművet megsemmisítettek.
Az azeri fél nem reagált az állításokra, viszont Azerbajdzsán védelmi minisztériuma egy közleményt adott ki, miszerint az örmény nemzetiségi erők több azeri települést is lőttek szerda éjjel, és áldozatok is voltak, ezért megteszik „a megfelelő ellenlépéséket”.
Putyin tűzszünetet akar
Vlagyimir Putyin orosz elnök október 7-én az orosz állami televízióban ismételten a harcok beszüntetésére szólította föl a harcoló feleket. Oroszország Örményország katonai szövetségese, míg Azerbajdzsánt Törökországhoz fűzik nyelvi és kulturális szálak. Így a konfliktus a két régiós nagyhatalom kapcsolata szempontjából is érdekes, Törökország ugyanis már többször kijelentette, hogy maximálisan kiállnak Azerbajdzsán mellett, egyes hírek szerint felszereléssel és szír zsoldosokkal is támogatják az országot.
Putyin elnök szerint azonnali tűzszünetre lenne szükség, még akkor is, ha a régóta húzódó konfliktust nem lehet egy nap alatt megoldani. Azerbajdzsán ahhoz a feltételhez kötötte a tűzszünetet, hogy az örmények vonuljanak ki a területről, de erre lényegében nincs esély.
Bár az Örményország és Oroszország közti katonai szövetség értelmében Moszkvának Jereván segítségére kellene sietnie, ha támadás éri az országot, elemzők szerint Putyin elnök – amíg csak lehet – inkább közvetítő szerepet töltene be a harcoló felek között. Amennyiben Oroszország békefenntartó erőket küldhetne Hegyi-Karabahba, azzal nagyban megnőne Moszkva befolyása a régióban.
Összeül a Minszk-csoport is
Franciaország külügyminisztere, Jean-Yves Le Drian bejelentette, hogy az orosz, a francia és az amerikai küldöttség október 12-én Moszkvában fog találkozni, hogy együtt kitalálják, hogyan tudnák a harcoló feleket tárgyalóasztalhoz ültetni.
„Szeretnénk, ha mind megértenék, az ő érdekük is, hogy a harcok külön feltételek nélkül azonnal véget érjenek, és hogy megkezdjük a tárgyalásokat” – mondta Le Drian a francia parlament külügyi bizottságának ülésén.
Oroszország, Franciaország és az Egyesült Államok közösen koordinálja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet úgynevezett Minszk-csoportját, amelyet az azeri-örmény konfliktus rendezésére hívtak életre 1992-ben.
Az azeri külügyminiszter, Ceyhun Bayramov úgy nyilatkozott, hogy október 8-án találkozik a Minszk-csoport képviselőivel Genfben.
Zohrab Mnatszakaniján örmény külügyminiszter az ígéretek szerint október 12-én Moszkvába látogat, további részleteket nem tudni az útról.
Az EU is békét szeretne
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlamentben szintén a karabahi konfliktus veszélyeiről beszélt október 7-én. „Az egyetlen megoldás az, ha visszatérnek a felek a tárgyalóasztalhoz. De ez a tárgyalóasztal már harminc éve ott áll minden eredmény nélkül” – figyelmeztetett Borell, aki hozzátette, hogy a „háború nem alternatíva”.
Hegyi-Karabah és a környező régiók hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartoznak, 1991 óta azonban az örmény etnikumú erők fennhatósága alatt állnak (2017-től Arcahi Köztársaság néven). A területen 1994-ig véres háború folyt a felek között, és azóta is folyamatos a feszültség a régióban, az évtizedek alatt több százan haltak meg a határvillongásokban.
Legutoljára 2016-ban tört ki komolyabb harc a felek között, akkor több mint 200 áldozata volt a harcoknak. Sokak szerint a mostani összecsapás, amelynek már júliusban is voltak előzményei, a legsúlyosabb az 1994-es tűzszünet óta.
