Dél-Korea megerősítette, hogy Ukrajna foglyul ejtett két észak-koreai katonát. Egy nappal korábban Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az ukrán biztonsági ügynökség kihallgatott két harcost, akiket az oroszországi Kurszki területen fogtak el.
"Az ukrán hírszerző ügynökséggel folytatott valós idejű együttműködés alapján... [a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat] megerősíti, hogy az ukrán hadsereg január 9-én fogságba ejtett két észak-koreai katonát az oroszországi kurszki harctéren" - áll Szöul közleményében.
Január 11-én Zelenszkij elnök jelentette be, hogy ukrán nyomozók hallgatnak ki két észak-koreai katonát, akiket az ukrán hadsereg ejtett foglyul a Kurszki területen.
Telegram-bejegyzéséhez az ukrán elnök fotókat is csatolt az elfogott katonákról. Bizonyítékot nem tett közzé arról, hogy valóban észak-koreaiak lennének, de a dél-koreai nyilatkozat sokat tesz hozzá az állítás hitelességéhez.
Az ukrán hírszerző szolgálat, az SZBU január 11-én közzétett egy videót, amelyen két férfi látható kórházi ágyon, kötéssel a kezén, illetve az állkapcsán.
Ukrán tisztviselők közlése szerint a foglyokkal a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) tolmácsainak segítségével beszélgettek.
Az SZBU arról számolt be, hogy az egyik fogoly, aki saját szavai szerint 2005-ben született, azt állította: úgy tudta, hogy "kiképzésre megy, nem pedig háborúzni Ukrajna ellen".
A másik férfi állkapocssérülése miatt kénytelen volt írásban válaszolni – közölte az SZBU. Ő 1999-ben született és bevallása szerint az észak-koreai hadsereg mesterlövésze volt.
A NIS azt is közölte, hogy az egyik elfogott katona azt állította: az orosz hadseregtől kapott kiképzést, miután novemberben megérkezett az országba.
"Először azt hitte, hogy kiképzésre küldik, csak Oroszországba érkezése után döbbent rá, hogy be fogják vetni" - közölte a dél-koreai hírszerző ügynökség.
Hozzátette, hogy az egyik fogoly "négy-öt napig élelem és víz nélkül volt, mielőtt elfogták" az ukrán erők.
Az észak-koreaiakat azt követően vetették be, hogy Ukrajna újabb támadásokat indított Kurszkban, megakadályozandó, hogy az oroszok visszavegyék a korábban elfoglalt területeket. Először 2024 augusztusában indítottak az ukránok villámoffenzívát az oroszországi kurszki régió ellen, ahol jelentős területeket foglaltak el. Ez volt a legnagyobb behatolás orosz földre a második világháború óta.
Tavaly ősszel Észak-Korea mintegy 11.000 katonát küldött a Kurszki területre az ottani orosz erők támogatására. Oroszország visszavette az elfoglalt területek mintegy 40 százalékát, de az ukrán csapatok még mindig több mint 500 négyzetkilométert ellenőriznek Kurszkban, ahol a hírek szerint az észak-koreai csapatok tömeges veszteségeket szenvedtek el.
Zelenszkij december 23-án azt mondta, hogy több mint 3000 katona, vagyis az Oroszországba küldött észak-koreai különleges erők körülbelül negyede meghalt vagy megsebesült, bár bizonyítékokkal nem szolgált erre.
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője december 27-én arról beszélt újságíróknak, hogy az észak-koreai erők súlyos veszteségeket szenvedtek el a frontvonalon, egy hét alatt mintegy 1000 katonájuk esett el vagy sebesült meg a Kurszki területen.
"Nyilvánvaló, hogy az orosz és észak-koreai katonai vezetők feláldozhatónak tartják ezeket a katonákat és reménytelen támadásokra utasítják őket az ukrán védelem ellen" - mondta Kirby.
