Szaruhártyaműtétre egy évet, térdprotézisműtétre több mint nyolc hónapot, csípőprotézis-műtétre csaknem négy hónapot kell várni a friss statisztikák szerint. A tavalyi adatokkal összevetve a friss számokat az a furcsa helyzet látható, hogy míg sok esetben jelentősen nőtt a várólistán lévők száma, a várakozási idő mégis csökkent.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által közétett adatok alapján megállapítható, hogy egyes műtétek esetében javult, míg más beavatkozásoknál romlott a helyzet tavaly óta – írja a Pénzcentrum. Nem változott, hogy a szaruhártyaműtétre kell a legtöbbet várni, több mint tizenöt hónapot. A várakozók száma változatlanul a térdprotézis-, a csípőprotézis- és szürkehályog-műtétekre a legmagasabb, 27–45 százalékkal több beteg várakozik ilyen beavatkozásra most, mint egy éve.
Szaruhártyaműtétre 349 fő várt 2024 elején, jelenleg 406 beteg várakozik hatvan napnál régebben. Szürkehályog-műtétre 2024-ben 4020, 2025-ben 5112 fő várakozott, csípőprotézis-műtétre 7525, térprotézisre 14074 fő; ez 39–45 százalékos növekedés a tavaly év eleji adatokhoz képest.
A várakozási idő azonban csökkent: térdprotézisműtétre átlagosan 250 napot, csípőprotézisre 111 napot várhatnak a betegek. Ez csak az átlag, a Budai Egészségközpontban például 292 nap volt az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző hat hónapban térdprotézisműtétre, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktató Kórházában pedig 214 nap volt a várakozási idő csípőprotézisre – írja a lap.
Jelentősen csökkent a várakozási idő viszont a gerincműtéteknél, és a várakozók száma is a felére csökkent. A szürkehályog-, mandula-, orrmandulaműtéteknél és az ortopédiai nagyműtéteknél is jóval kevesebbet kell várni, miközben a várakozók száma még nőtt is.
Korábbi cikkünk a témában: Várólistán: 47 ezernél többen várnak műtétre az állami egészségügyben
Felemás képet mutatnak a várólisták: egyes területeken javulás, máshol romlás látható. Legutóbb 2024 novemberében, a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum konferenciáján értékelték a várólista-csökkentési programot. Megállapították, hogy öt év alatt látványosan alábbhagyott a kezdetben sikeres program hatása, a 2024-es évre elkülönített ötmilliárd forintos forrásból hárommilliárd felhasználatlan maradt, miközben a betegek gyakran hónapokat kénytelenek várni egy-egy beavatkozásra. Ismét felmerült a kérdés, hogy ha van finanszírozás, miért duzzadnak mégis ennyire a várólisták.
„Év elején kiosztunk egy keretet, idén intézményenként kétezer műtétre szólt, aminek szeptember 30-ig időarányosan kevesebb mint a felét sikerült teljesíteni – idézi a lap a konferencián felszólaló Pálosi Mihályt, a NEAK főosztályvezetőjét. Szerinte a kórházak fele még el sem kezdte a pénz felhasználását, ami főleg csípő- és térdprotézisműtétre vonatkozik. Arra is rámutatott, hogy az orvosok húsz százaléka végzi a műtétek nyolcvan százalékát – mondtaa NEAK várólistájának elemzése alapján.
Az állami rendszerből kiszoruló betegek egyre gyakrabban kényszerülnek a költséges magánellátásra, ahol évente több száz milliárd forintot költenek.
Takács Péter egészségügyi államtitkár novemberben arról beszélt a Portfoliónak, hogy 2025-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Védelmi Szolgálat ellenőrizni fogja, ha valaki indokolatlanul hosszú várakozási időt szab, miközben a magánrendelőjébe irányítja a beteget. A magánszolgáltatóknál dolgozó orvosok esetében is szigorítana: aki nem végez el egy bizonyos esetszámot az állami intézményben, az nem kaphat másodállás-engedélyt – emlékeztet a lap.
