A litvániai száműzetésben élő volt ellenzéki belarusz elnökjelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja névtelen üzenetet kapott, amelyben azt írták, hogy ugyancsak kormányellenes aktivista férje életét vesztette a rács mögött.
A 44 éves Szjarhej Cihanouszkit még 2020-ban tartóztatták le, miután bejelentette, hogy indulni kíván az elnökválasztáson a volt szovjet tagköztársaságot 1994 óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenka ellen. Eltiltását követően végül felesége szállt versenybe helyette, az elcsalt voksolás utáni tüntetések brutális vérbe fojtása közepette azonban el kellett menekülnie az országból, még ha sokak szerint ő is nyert valójában.
Cihanouszkaja arról számolt be, hogy már március óta nem hallott semmit a férjéről, akit csaknem húsz év szabadságvesztésre ítélték lázadás szervezésének vádjával. „Nem tudok róla semmit. Nem érkezett tőle egyetlen levél sem, az ügyvédjén keresztül sem kommunikálhatott” – közölte.
Az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva ugyanakkor rámutatott, hogy nincs semmi bizonyítéka az általa kapott névtelen üzenetben szereplő állításokra.
Ehhez kapcsolódóan: Lukasenka esetleges halálára is készülne a belarusz ellenzék vezetője
Nem Cihanouszki az egyetlen ellenzéki személyiség, akiről rég nem lehet hallani semmit. Egy másik lehetséges elnökjelöltről, a szintén rács mögött lévő Viktar Babarikáról sem érkezett hír már csaknem hetven napja.
Támogatói attól tartanak, hogy megverhették, és azóta börtönkórházban van. Nemrég meg kellett volna jelennie a bíróság előtt, hogy tanúskodjon fia tárgyalásán, azonban nem volt ott a meghallgatáson.
A férfi kampánymenedzseréről, a tizenegy évre ítélt Marija Kolesznikováról sem tudni semmit már öt hónapja. És vannak mások is így, például egy másik ellenzéki figura, a tizennégy éves büntetését töltő Nikolaj Sztatkevics utoljára 145 napja jelentkezett.
Ehhez kapcsolódóan: Belerángathatják-e a belaruszokat az ukrajnai háborúba?
„Szándékos új hatósági politika az ellenzéki vezetőket teljes körű információs elszigeteltségben tartani” – emelte ki a Vjaszna emberi jogi szervezet.
„Ezzel nemcsak a politikai foglyokra próbálnak nyomást gyakorolni, akiket megfosztottak a külvilággal való kapcsolattartástól, és szörnyű körülmények között tartanak, hanem a családjukra is, akiknek úgy kell élniük, hogy semmit nem tudnak a szeretteikről” – hangsúlyozták.
A jogvédők adatai szerint 1501 politikai fogoly van jelenleg bebörtönözve Belaruszban.
