Hasszán Szajad Hodajit teheráni otthona előtt lőtték agyon nemrég, az iszlám köztársaság szerint Izrael áll a történtek mögött. A merénylet szakértők szerint megnehezíti a kompromisszum elérését az iráni atomprogram korlátozását célzó megállapodás újraélesztését illetően.
A rajtaütést egyelőre egyetlen ország vagy csoport sem vállalta magára, iráni tisztségviselők azonban az ország „külföldi ellenségeit” és különösképpen Izraelt tették felelőssé.
Teherán nem sok információt árult el Hodajiról, ugyanakkor az első helyi sajtójelentések "a szentély védelmezőjeként" hivatkoztak rá, ami utalás azon iráni katonákra, akik Szíriában és Irakban harcoltak az Iszlám Állam terrorszervezet szélsőségesei ellen a Forradalmi Gárda külföldi műveletekért felelős, al-Kudsz nevű elitalakulatának soraiban. Az izraeli médiában pedig arról számoltak be, hogy az ezredes olyan egységet vezetett, amely izraeli állampolgárok ellen tervezett merényleteket külföldön.
És hogy mindez miért különösen fontos?
Elemzők rámutattak, hogy Hodaji volt a legmagasabb rangú tisztségviselő, akit Iránban meggyilkoltak 2020 novembere óta, amikor Mohszen Farizade atomtudóssal végeztek a főváros közelében. A mostani merényletet megelőzően ráadásul több szabotázsakciót és kibertámadást is elkövettek iráni célpontok ellen, amikért a perzsa állam ugyancsak Izraelt okolta. Ezek az incidensek jól demonstrálták az iráni biztonsági apparátus sérülékenységét.
Minderre a 2015-ös iráni atomalku feltámasztását célzó nemzetközi tárgyalások közepette került sor, amelyek keretében bár közvetett módon, de az Egyesült Államok és Irán is egyeztetéseket folytat. Izrael élesen ellenzi a Donald Trump amerikai elnök által egyoldalúan felmondott nukleáris szerződés újraélesztését.
Sajtóhírek szerint a folyamat épp amiatt akadt el nemrégiben, mert Washington nem hajlandó levenni az iráni Forradalmi Gárdát a terrorszervezetek listájáról, ahogyan azt Teherán követeli. Hodaji meggyilkolása pedig bármiféle kompromisszumot nehezebben eladhatóvá tesz e téren belpolitikailag az iráni kormány számára.
Mi következik?
A Farizade elleni merénylet nyomán Irán még inkább felpörgette nukleáris tevékenységét, ráadásul több támadás is történt különböző célpontok ellen a Perzsa(Arab)-öbölben, megfigyelők szerint feltehetőleg megtorlásképpen. Bár Irán bosszút esküdött, Izrael közvetlen megtámadása rendkívül valószínűtlen, az ugyanis szélesebb fegyveres konfliktushoz vezethetne.
Több hasonló gyilkosság is történt korábban Iránban, amelyek után a helyi hatóságok sokakat őrizetbe vettek. Az érintettek később közölték, hogy kényszerítették őket olyan bűncselekmények bevallására, amelyeket valójában nem követtek el.
Nukleáris tárgyalások
A 2015-ös nukleáris egyezmény helyreállításáról szóló egyeztetések Joe Biden amerikai elnök tavalyi hivatalba lépését követően kezdődtek meg, miután elődje, Donald Trump egyoldalúan felmondta a szerződést 2018-ban, részben az iráni rakétaprogramra hivatkozva.
A megállapodás értelmében a nagyhatalmak feloldották az Iránnal szembeni szankciók jelentős részét, cserébe pedig Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét. Az amerikai szankciók visszaállítása után azonban Irán is elkezdte felmondani vállalt kötelezettségeit, és a szerződés szerint tiltott fejlesztésekbe kezdett.
Az atomalku újjáélesztését célzó bécsi tárgyalások hosszú időn keresztül nem vezettek eredményre, amiért az Egyesült Államok és Irán kölcsönösen egymást hibáztatja.
