Tízmilliárd euró válhat elérhetővé jövő évtől Magyarország számára. A párt ökle bárkire lesújthat – a Fidesz szuverenitásvédelmi törvényjavaslata. Egy magyar túsz felesége: „Terroristák ébresztették a kétéves kislányomat, aztán elvitték a férjemet.” A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Tízmilliárd euró válhat elérhetővé jövő évtől Magyarország számára
Kritikus szakaszba jutottak az egyeztetések az igazságszolgáltatási reformokról az Európai Bizottság és a magyar kormány között, ami szakértői források várakozásai szerint hamarosan nagyjából tízmilliárd eurónyi befagyasztott kohéziós forrást tehet elérhetővé hazánk számára. A brüsszeli testület jó eséllyel még a decemberi EU-csúcs előtt ráütheti a pecsétet a döntésre.
Podcastsorozatunk friss részében egyebek mellett arról beszélgettünk brüsszeli állandó tudósítónkkal, hogy a napokban felszabadítani javasolt 920 millió eurónyi forrás két részletben hívható le, nagy részét majd törleszteni kell, és nem jelenti a magyar kormánnyal szemben hangoztatott aggályok megszűnését.
A párt ökle bárkire lesújthat – a Fidesz szuverenitásvédelmi törvényjavaslata
Elsődlegesen politikai funkciója van, ugyanakkor többszörösen sérti az Alaptörvényt a magyar kormány szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagja – mondja egy jogi szakértő, aki szerint a javaslat a háborús retorika fenntartása mellett az Orbán-rendszer putyinizálódásának következő lépcsőfokaként is értelmezendő.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa ennek kapcsán felszólította az Országgyűlést a sokak által bírált törvénycsomag elvetésére. Dunja Mijatović arra figyelmeztetett, hogy a tervezett Szuverenitásvédelmi Hivatal ellenőrzését fegyverként lehetne alkalmazni szinte bárki ellen, aki ellenfélnek tekinthető.
Hasonlóképpen vélekedett a Transparency International jogi igazgatója is, aki szerint a kormánypárti politikusok állításaival ellentétben a törvény igenis veszélyeztetheti a média működését.
Egy magyar túsz felesége: „Terroristák ébresztették a kétéves kislányomat, aztán elvitték a férjemet”
„Lisaj Lavi vagyok, túlélő” – így mutatkozott be az interjú során az a 38 éves nő, akire családjával együtt a Hamász terroristái törték rá az ajtót október 7-én a Gázai övezet melletti Nahal Oz kibucban. Egy szomszéd fiút kényszerítettek arra, hogy csalogassa elő őket a bunkerszobából – őt később megölték. Lisaj férjét, kislányai, a féléves Alma és a kétéves Roni magyar állampolgárságú édesapját elhurcolták.
Interjút készítettünk emellett Shemesh Assaffal, a Honvédkórház sürgősségi osztályának részlegvezető főorvosával, aki bár 1993 óta Magyarországon él, a Hamász támadássorozata után kitört háború láttán úgy döntött, orvosként tér vissza szülőhazájába, hogy ellássa az összecsapások áldozatait.
A két cikk szerzője, Bihari Ádám podcastunkban ezen interjúk hátteréről és történeteinek szereplőiről is beszélt.
A társadalmi támogatás szükséges az ipar fejlesztéséhez – szakértővel az új iparpolitikáról
Rövid időn belül az Európai Unió és az Egyesült Államok is komoly állami beavatkozásra épülő iparpolitikát vezetett be, szemben az előző évtizedeket uraló, szabadkereskedelemre és egyre nagyobb globalizációra épülő gazdasági renddel. Milyen következményei lesznek annak, hogy a nagyvállalatok állami támogatást kapnak a szegényebb országokban is? Hogyan enyhítheti a klímaváltozás hatásait az állami beavatkozás, és mennyire jó iparpolitika a magyar, amely most az akkumulátorgyárak felépítésében testesül meg?
Új főkonzuljelöltről döntött a külügy, miután Kanada lassan egy éve nem ad vízumot az előzőnek
Új főkonzuljelöltet választott a Külgazdasági és Külügyminisztérium, miután Kanada továbbra sem ad vízumot Bencsik Jánosnak, a Jobbikból még 2020-ban kilépő volt országgyűlési képviselőnek. A Szabad Európa diplomáciai források alapján úgy értesült, hogy az új jelölt a tárca munkatársa, Jákó János.
Kis konzultációs történelem
Egyre drágábbá válnak a nemzeti konzultációk, illetve egyre leplezetlenebbül szolgálják a kormánypárt kampánycéljait. Az első költségeit – amelyet még csak a nyugdíjasok kaptak meg – a Fidesz állta, azóta viszont a központi költségvetésből költik rá a milliárdokat. 2015 óta viszont egyre keményebb állítások szerepelnek a kérdőíveken.
Miért akarhatják mérni a magyar tanárokat? Érdemes-e?
A kormányzat teljesítményértékelésre alapuló ösztönzőrendszert vezetett be egyénileg a tanároknak, csak még így sem világos, hogy ez mi lesz. Maga a teljesítménymérésre épülő ösztönzőrendszer nem ördögtől való gondolat, de valószínűleg pont nem a tanárokra kéne célozni, hanem a tankerületekre. Az előzmények ismeretében akár büntetésnek is tűnhet ez a megoldás, mindenesetre nagy vonalakban körbejártuk, milyen szempontokat érdemes megfontolni, ha az oktatás színvonalának emelése a cél.
A paksi bővítés nem nagyon halad, de a kormányközeli Balásy Gyula kifizetései igen
Noha egyelőre még csak földmunkákra került sor, azaz nagyjából csak ásás zajlott a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán, így is 224 millió forintba kerültek bizonyos kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok az ügyben. Fenti kommunikációs terheket Balásy Gyula cégei vették le ennyi közpénzért az állam válláról.
Több ezer menekült és bevándorló ragadhat Szlovákiában
Északi szomszédunkhoz idén tavasszal kezdtek érkezni az első csoportok a Közel-Keletről, nyárra pedig valamiért már érezhetően nagyobb számban tudtak átkelni Magyarországról a több mint hatszáz kilométernyi közös határon keresztül. Az országon délről északra haladnak át a húsz-harminc-negyven főből álló csoportok, sokszor egészen pici gyerekekkel gyalogló családokat is látni.
Hunyadi Bulcsú: A magyar kormány beavatkozik más országok belpolitikai folyamataiba
Hogyan jelenik meg a dezinformáció a határon túli közösségekben mint a magyar kormányzati befolyás eszköze? A háború, a migráció és a genderkérdés ugyanúgy eladható hazánkon kívül is? Tiszteletben tartja-e az Orbán-kormány a sokat emlegetett szuverenitást akkor is, ha saját külhoni politikájáról van szó? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban Gyurkovics Virággal, az Átlátszó Vajdaság főszerkesztőjével és Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital szakmai vezetőjével.
Működhet-e még egyáltalán Putyin gázfegyvere?
Európa tavalyi energiakrízise mára múló emlék, miután az enyhe télnek is köszönhetően a gázellátási félelmeket és a piaci pánik árfelhajtó erejét is sikerült kezelhető szintre szelídíteni. De mi van azokkal az elemzői intelmekkel, amelyek szerint az igazi próbatételt majd a következő, az idei tél jelenti az EU számára? Mindenki hátradőlt, pedig a kialakult helyzet tartogathat kellemetlen meglepetéseket.
Duda Ernő: A frászt lehetett látni, hogy Karikó Katalinból Nobel-díjas lesz
Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa már fiatalkorától együtt dolgozott Karikó Katalinnal. A későbbi Nobel-díjas első munkái, tehetsége és szorgalma is szóba kerül a Szelfi legfrissebb részében. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont korábbi munkatársa beszél még az intézmény kiemelkedő jelentőségéről, amerikai időszakáról, a rákkutatás jövőjéről és a koronavírus időszakáról is.
Az EU politikai irányvonala lesz a júniusi szavazás tétje
Minden idők legpolitikaibb választása elé néz az Európai Unió jövő június elején az Európai Parlament kampányigazgatója, Philipp Schulmeister szerint, aki főleg a fiatalok körében lát erősödő aktivitást.
Ez a migráns nem az a migráns – a vendégmunkások ügye kavarja fel a közéletet Debrecen környékén
Hajdúböszörményben török vendégmunkások miatt tüntettek civilek, Hajdúnánáson az önkormányzat georgiai dolgozókat fogadott volna, de visszavonulót fújt, Berettyóújfaluban pedig épp a polgármester kampányol a vendégmunkások ellen. A Debrecen agglomerációjában élők közül egyesek félnek, mások szerint nem kellene idejekorán megítélni a külföldieket, van, aki pedig arra emlékeztet, hogy a kormány eddig azt ígérte, nem hoznak be az országba „idegeneket”.
Félmilliárdot spórolnának a státusztörvény miatt távozó tanárok végkielégítésén
Próbaperek indítását tervezi egy tanárokat képviselő ügyvéd, mert úgy tűnik, hogy a tankerületek nem akarják kifizetni a státusztörvény miatt távozó tanároknak járó két- vagy háromhavi végkielégítést, csak egyhavit. Közben a tankerületek sorra bukják el a ki nem fizetett túlórák miatt indított pereket.
Az orosz fenyegetés ellenére is fokozódik a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítás
Az ukrán kikötőket érő orosz támadások ellenére a gabonaszerződés júliusi összeomlása óta több mint 5,6 millió tonnányi gabonát exportáltak már az új fekete-tengeri hajózási folyosón keresztül. A kormány célja a havi hatmillió tonnás gabonakivitel elérése az új útvonalon, de ehhez még rengeteg a tennivaló.
