Vahan Agajan azt mondja: amikor szombaton belép a szavazóhelyiségbe a georgiai parlamenti választáson, a feleségével együtt a kormányzó Georgiai Álom párt tisztségviselőinek utasításai szerint adja majd le a voksát.
Agajannak juhtenyésztő farmja van az örmény–török határ közelében, 135 kilométerre nyugatra a fővárostól, Tbiliszitől, ahol több tízezren tüntettek a választás előtt a csatlakozásért az Európai Unióhoz. A hegyek között fekvő Javaketi térségben azonban Agajan leginkább stabilitásra vágyik.
Néhány évvel ezelőtt farkasok törtek be az istállójába, megölték a juhok felét, kis híján tönkretették több tucat család megélhetését. Agajan számára az Európai Unió messze van; a helyi vezetők számítanak, akiknek megvan a hatalmuk ahhoz, hogy sikerhez segítsék vagy tönkretegyék a hozzá hasonló gazdálkodókat. „Legtöbben a Georgiai Álom helyi képviselőjére fognak szavazni. A régi kutya mindig jobb, mint az új” – mondja arra utalva, hogy a hatalomváltás kiszámíthatatlan következményekkel járna.
Ebben a 3,7 milliós, dél-kaukázusi országban sokan gondolják úgy, hogy a mostani választás lesz életük legfontosabb eseménye, amely esélyt jelent a csatlakozásra az Európai Unióhoz. Az ellenzéki pártok koalíciója áll szemben a Georgiai Álommal, amely 2012 óta kormányoz, egyre inkább tekintélyelvűen. A közvélemény-kutatások szerint Georgia lakóinak mintegy nyolcvan százaléka támogatja az uniós csatlakozást. Az alkotmány arra kötelezi a vezetőket, hogy törekedjenek az EU- és a NATO-tagságra.
Júliusban Brüsszel határozatlan időre parkolópályára tette Georgia uniós csatlakozási kérelmét, miután a Georgiai Álom elfogadtatta a „külföldi befolyásról szóló törvényt”, amely a hasonló oroszországi jogszabály mintájára készült. Ez megköveteli a médiától, a civil szervezetektől és más nonprofit csoportoktól, hogy „idegen hatalom érdekeinek követőjeként” regisztrálják magukat, ha külföldről kapják működési költségük több mint húsz százalékát.
Ehhez kapcsolódóan: Újraválasztási kampányában a georgiai kormánypárt kijátssza az ukrán háborús kártyát
A Georgiai Álom azzal érvel, hogy szükség van az országot destabilizálni próbáló káros külföldi szereplők megfékezésére. Sok újságíró és aktivista szerint a valódi cél a megbélyegzés és a viták korlátozása volt a választások előtt. Georgiának régóta feszült a kapcsolata Oroszországgal. A múlt század nagy részében Moszkvából irányították, egészen addig, amíg a Szovjetunió összeomlása után 1991-ben el nem nyerte a függetlenségét. 2008-ban rövid és vesztes háborút vívtak Oroszországgal, amely még mindig a megszállása alatt tartja területe egy részét.
Amikor a Georgiai Álom 2012-ben hatalomra került, azt ígérte, hogy helyreállítja a polgári jogokat és újraindítja a kapcsolatokat Moszkvával. A párt – amelyet Bidzina Ivanisvili, az Oroszországban meggazdagodott, homályos hátterű milliárdos hozott létre – azt is megígérte, hogy törekszik az EU-tagság elnyerésére. Ez sok embert megnyugtatott Georgiában, akik a saját szemükkel látták az orosz fenyegetést, és a Nyugattól vártak védelmet – mondja Natya Szeszkuria, a Tbiliszi Regionális Biztonsági Tanulmányok Intézetének ügyvezető igazgatója. De aztán a Georgiai Álom elindult Moszkva irányába: a tömegtüntetések ellenére elfogadta a külföldi befolyásról szóló törvényt, tartózkodott az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott nemzetközi szankcióktól, és súlyosan megnyirbálta az LMBTQ-jogokat.
A párt tekintélyelvű fordulata azonban nem magyarázható pusztán moszkvai befolyással – mondja Szeszkuria –, szerinte inkább a hatalom megőrzése volt a külföldi befolyásról szóló törvény célja. A Georgiai Álom vezetői figyelték, ahogy a Kreml új törvényeket vet be bírálói sikeres elhallgattatására, és úgy döntöttek, hogy ők is ezt teszik – folytatja.
Ehhez kapcsolódóan: Georgiában is életbe lép a külföldiügynök-törvény, hiába támadták meg az alkotmánybíróságon
Egyes üzletemberek, akik a Georgiai Álmot támogatják, szintén érdekeltek abban, hogy ő maradjon kormányon, mert csak nyertek a hivatali ideje alatt. Szerdán Tbilisziben egy kormánypárti tüntetésen olyan emberek családtagjait látták a tömegben, akik jövedelmező megbízásokat nyertek el a vasút és az infrastruktúra fejlesztésében. A Georgiai Álom hibrid háborút folytat az ország polgárai ellen – mondja Zurab Csiaberasvili, az Egyesült Nemzeti Mozgalom nevű ellenzéki párt külpolitikai titkára.
A választások előtt a kormányzó párt azt állította a kampányhirdetéseiben, hogy egy „globális háborús párt” próbálja befolyásolni az EU-t és az Egyesült Államokat, amely az ukrajnai konfliktus kiszélesítésére törekszik, valamint a Georgiai Álom eltávolítására a hatalomból. Megjelentek olyan óriásplakátok, amelyek az ukrajnai pusztítás fekete-fehér képeit a georgiai élet színes fotóival állították szembe, a feliratuk pedig ez volt: „Mondj nemet a háborúra – válaszd a békét!”
„Mindenki fél a háborútól” – mondja Najrik Ukandzsan, egy falusi bolt tulajdonosa az örmények lakta Dzsavaketi régióban. Arrafelé – hozzá hasonlóan – sokan beszélnek örményül és oroszul, de grúzul alig. Ukandzsan az orosz televíziókból értesül Georgia híreiről, azok szerint pedig a két ország viszonya baráti.
„Miért lenne szükségünk kapcsolatra Európával?” – kérdezi. Agajan, a juhász egyetért vele: „Még ha húsz gyerekem lenne is, nem küldeném őket Európába.” A Nyugat – mondja – „fél Oroszországtól, és azt akarja, hogy mindenki hagyja el”.
A Georgiai Álom a jelek szerint vasmarokkal szorítja magához a hatalmat. Tisztviselői több falubelinek fizettek fejenként körülbelül 110 dollárt azért, hogy másokat is rávegyenek a kormánypárt támogatására – mondja Agajan.
De nem mindenki kész támogatni a pártot. „Egyedülálló anya vagyok, nagyon szegények vagyunk” – mondja a 41 éves Gajane Batirova. Az egész családja a Georgiai Álomra szavazott korábban. Azt mondták, hogy tegyen most is így, de nem tesz, mert a párt nem tette jobbá az életüket.
Az AP felkereste a Georgiai Álom helyi központját Dzsavaketiban, de senki nem válaszolt a kérdéseire. Ninocminda városában orosz nyelvű hivatalos feliratokat helyeztek ki, és egy tisztviselő azt mondta, hogy mindenki „házon kívül dolgozik”, senki nem tud interjút adni.
Tbilisziben Maka Bocsorisvili, a Georgiai Álom parlamenti képviselője azt mondja, hogy a párt fő célja a „békén és méltóságon” alapuló európai integráció, amivel a párt konzervatív értékeire utal. „A tét a béke és a stabilitás az országban.”
Ehhez kapcsolódóan: Két ország, amely Oroszország következő célpontja lehet – sorsdöntő választás Moldovában és Georgiában
Ám miközben a Georgiai Álom azt mondja a választóknak, hogy csatlakozni akar Európához, az orosz típusú törvények elfogadása a nyugati támogatás elvesztésébe került. Az uniós csatlakozási tárgyalások befagyasztása mellett az Egyesült Királyság is felfüggesztette a biztonsági párbeszédet Georgiával, és lemondott más védelmi tárgyalásokat is a demokráciát fenyegető veszélyekre hivatkozva. E lépések „jó hírt jelentenek Oroszország számára” – mondja Szeszkuria, mert a Kreml „eredendően érdekelt” abban, hogy Georgia el legyen vágva a Nyugattól, beleértve a pénzügyi támogatás elvesztését és a szankciókat. Sok georgiai tart attól, hogy a Georgiai Álom újraválasztása teljesen véget vethet az uniós csatlakozási törekvéseknek.
„Válaszúthoz értünk – vagy orosz bábállammá válunk, vagy függetlenek és szabadok leszünk” – mondja a 26 éves Tina Bezsanidze. Nemzeti zászlóba burkolózva ő is ott volt a több tízezer EU-párti tüntető között vasárnap Tbilisziben. A fiatal közgazdász a szüleivel és három húgával érkezett, ezzel is megmutatva, hogy Georgia európai ambíciói nemzedékeken átívelő támogatást élveznek.
Még a távoli Javaketiben sem tartja mindenki jó ötletnek az Oroszországhoz igazodást. „Természetesen szükségünk van az Európai Unióra” – mondja Egszam Manaszjan, miközben a termést gyűjti össze a krumpliföldjén. Férjével, Arturral együtt arról beszél az AP tudósítójának, hogy bárcsak több munkahely lenne a régióban. – „Egész életünkben Oroszországgal és a Szovjetunióval tartottunk – mondja Artur Manaszjan, hozzátéve, hogy Georgiának mindenütt keresnie kell a lehetőségeket. – Még mindig nem tudjuk igazán, mi is az az Európa” – teszi hozzá.
