Sajtójelentések szerint az alku értelmében öt bebörtönzött amerikai állampolgár távozhat Iránból, ezért cserébe pedig az Egyesült Államok elenged öt iráni állampolgárt, valamint Teherán hozzájuthat hatmilliárd dollárnyi befagyasztott vagyonához.
A megállapodást már előző héten véglegesíthették, a washingtoni kongresszust viszont csupán hétfőn értesítette a kormányzat, miután Antony Blinken amerikai külügyminiszter is jóváhagyta a szóban forgó, hatmilliárd dollárra vonatkozó mentesítést a szankciók alól, így a zárolt iráni összeget átutalhatják Dél-Koreából Katarba.
Augusztusban arról számoltak be illetékesek, hogy a hírhedt teheráni Evin börtönből házi őrizetbe kerül öt amerikai–iráni kettős állampolgár, akik közül háromnak ismert csak a neve: Siamak Namazinak, Emad Sharghinak és Morad Tahbaznak.
Ehhez kapcsolódóan: Félelmet és dacot kelt az iráni nőkben az erkölcsrendőrség visszatérése az utcára
A tájékoztatás szerint a lépés egy átfogóbb egyezség része volt, amelynek keretében hétmilliárd dollárnyi, Dél-Koreában befagyasztott iráni állami vagyont bocsátanak az iszlám köztársaság rendelkezésére.
Az Egyesült Államok nem erősítette meg az erről szóló híreket, azt hangoztatta, hogy nem az amerikai adófizetők pénzéről van szó, és nem is váltságdíjról.
Iráni tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy az érintettek az országban maradnak, amíg nem teljesül minden feltétele a megállapodásnak, amelynek része több iráni fogoly szabadon engedése is.
A teheráni külügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy napokon belül feloldják a hatmilliárd dollárt, illetve a közeljövőben sor kerül a fogolycserére is. A tárca szóvivője azt állította, hogy a két dolog nem függ össze.
Még aznap délután az AP hírügynökség tudatta, hogy Blinken aláírta a szankciók alóli mentesítést egyes pénzintézetekre vonatkozóan.
Ehhez kapcsolódóan: Lelassult az urándúsítás üteme Iránban
Joe Biden amerikai elnököt már korábban is bírálatok érték republikánus politikusok részéről, akik azon a véleményen vannak, hogy káros bármifajta lazítás az iráni szankciókon, mivel azzal csak elősegítik a közel-keleti ország veszélyes és zavarkeltő tevékenységének folytatását a régióban.
Mike Turner, a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke aláhúzta, hogy fontolóra kellene venni az iráni utazási tilalom bevezetését.
Iránban az elmúlt év zavargásai során mintegy negyven külföldi állampolgárt vettek őrizetbe, gyakran nem is tudni, milyen váddal történtek a letartóztatások.
Sokak szerint Teherán szándékosan veszi célba a külföldi és kettős állampolgárokat, hogy így próbáljon előnyöket kisajtolni saját maga számára a fogolycseréknél.
