Elődjénél sokkal felkészültebb, modernebb gondolkodásmódú, aki a hadsereget a maga teljességében lesz képes irányítani – így jellemezték forrásaink az új vezérkari főnököt, Böröndi Gábort. Az is kiderült háttérbeszélgetéseinkből, hogy Novák Katalin tavalyi koszovói látogatása hozzájárulhatott-e Ruszin-Szendi Romulusz menesztéséhez.
Együtt futott tavaly szeptemberben Koszovóban a KFOR-ban szolgálatot teljesítő magyar katonákkal egy reggel Novák Katalin köztársasági elnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka. Erről egy, a miniszter közösségi oldalára feltöltött fotó tanúskodik.
A Szabad Európa információi szerint azonban a látogatásnak voltak kevésbé emelkedett és jó hangulatú pillanatai is: több forrásunk szerint a vezérkari főnök időnként „nem megfelelő stílusban” beszélt a köztársasági elnökkel.
Egy csepp, öt csepp meg tíz…
„Ez ráadásul mások jelenlétében is előfordult, nyilván elég hamar végigfutott a vezérkar körében, és megütközést keltett. Mégiscsak Novák Katalin a Magyar Honvédség főparancsnoka az alkotmány szerint” – mondta egy minisztériumi forrásunk. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tudomása szerint ezt Novák Katalin később sehol nem tette szóvá, de az eset „nyilván nem növelte Szalay-Bobrovniczky Kristóf rokonszenvét a vezérkari főnök felé”.
Háttérbeszélgetéseink alapján ugyanis úgy tűnik, a miniszteri bizalom fokozatosan fogyott el Ruszin-Szendi Romulusszal szemben. „Minden héten van egy miniszteri értekezlet a HM-ben, amin a vezérkari főnök is ott van. Többen azt mondták a résztvevők közül, hogy ezeken is lehetett érezni, hogy nincs meg a közös hang a két vezető között. Utólag már világosnak tűnik, hogy a miniszter csak kivárta az időt, amíg kiismeri magát annyira a honvédségen belül, hogy megtalálja a megfelelő utódot. Ehhez a jelek szerint kellett szűk egy év, de most meglépte azt, amit valószínűleg régebb óta tervezett már” – mondta egy forrásunk.
Demoralizáló fiatalítás
A konkrét indokok között az alábbiakat hallottuk: az első, a nagy vihart kavaró „fiatalítás”, vagyis az az intézkedés, hogy a 45 évesnél idősebb tisztek túlnyomó részét elbocsátották. „Ebben persze ironikus, hogy a döntés a minisztertől jött, a végrehajtás volt a vezérkari főnöké, de mégis neki kellett a dolgok természete szerint elvinni a balhét” – mondta forrásunk, aki szerint sokan már a Honvédelmi Minisztériumon belül is úgy vélekednek, hogy a fiatalítás ebben a formájában valószínűleg többet ártott, mint használt.
„Demoralizáló hatása van. Azzal próbáljuk a katonai pályára csábítani a fiatalokat, hogy ha tisztek lesznek, nagyjából meg van oldva az életük, most meg azt mondjuk nekik, hogy a nyugdíj előtt tizenöt évvel kereshetnek majd maguknak valami teljesen új munkát.”
A Népszava is arról írt nemrég, hogy a fiatalítás levezénylése kifejezetten negatív visszhangot keltett szakmai körökben, volt, aki a lapnak azt nyilatkozta, hogy „ilyen a cégvilágban van, nem a hadseregeknél”.
Ráadásul – ez viszont már Ruszin-Szendi Romulusz sara lehetett egyedül – az elbocsátásoknál nem minden esetben a szakmai szempontok döntöttek.
Ehhez kapcsolódóan: Orosztalanítás, vagy NATO-tlanítás zajlik a honvédségnél?
Korábbi cikkünkben egy forrásunk így jellemezte a Magyar Honvédséget: „Ez egy harmincezres sereg egy néhány ezres vezetői állománnyal. Vagyis szinte mindenki ismer mindenkit, és megvannak a törzsek, a klikkek haderőnem vagy földrajzi egység szerint. A tüzér segíti a tüzért, az ejtőernyős az ejtőernyőst, a repülő a repülőst, és ugyanígy: megvan a seregben a hódmezővásárhelyi, a szolnoki, a pápai lobbi, és még sorolhatnám.” . Információink szerint a fiatalítás során is ugyanez a logika érvényesült, így „a vezérkari főnök saját klánját nem érintették az elbocsátások”. (Ruszin-Szendi Romulusz lövész és tüzértiszt, Szigetváron és Tatán szolgált többek között.)
Szintlépés
A legnyomósabb szakmai indokot maga a miniszter fogalmazta meg, e szerint „harcászatiról hadműveleti szintre kell emelni a Magyar Honvédség képességeit”. Ez egy laikus számára nem feltétlenül egyértelmű elsőre, így jöjjön egy kis kitérő.
Egy hadsereg működésének három szintjét különböztetik meg. Az első a harcászati-taktikai. Ez azt jelenti, hogy kisebb létszámú egységekkel korlátozott műveleteket hajtanak végre. A magyar hadsereget eddig valóban jellemzően ilyen működés jellemezte itthon és külföldön egyaránt.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar hadsereg is bevásárolhat az oroszok által rettegett amerikai rakétavetőkből.
Külföldön még a legnépesebb missziókban sem teljesített szolgálatot egyszerre több magyar katona, mint nagyságrendileg néhány száz (a már említett Koszovóban például), ami körülbelül egy zászlóaljnak felel meg. Ezek a zászlóaljak pedig más parancsnokság irányítása alatt hajtottak-hajtanak végre feladatokat, nem önállóan működnek.
A hazai működést szerencsére alapvetően a gyakorlatozás jelenti, eddig itt is az volt az általános metódus, hogy egy-egy dandár vagy zászlóalj gyakorlatozott, viszonylag ritka volt, hogy például különböző fegyvernemek összehangolt feladatokat hajtsanak végre.
Működjön a honvédség
A hadműveleti szint egy ennél magasabb minőség, ez sok alegység vagy akár egy teljes hadsereg (együtt)működését jelenti. „Az a cél, hogy a Magyar Honvédség egyben is képes legyen ellátni a feladatát. Vagyis önmagával és a nyugati partnerekkel kooperálva mint egy teljes egész legyen képes feladatokat végrehajtani. Az egyes dandárok (összesen kilenc van a Magyar Honvédségben, ebből kettő jelenti a légierőt – a szerk.) egymással és a légierővel együttműködve tudjanak műveleteket végrehajtani. Bármennyire is furcsán hangzik, de eddig erre nem voltunk képesek” – mondta minisztériumi forrásunk.
(A harmadik működési szint a stratégiai, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy hadsereg önállóan képes egy háború elindítására és lezárására, de erről Magyarország esetében irreleváns lenne beszélni.)
Ehhez kapcsolódóan: Érthetetlen titkolózás közepette váltott parancsnokot a kecskeméti repülőtér.
Azt könnyű belátni, hogy az egyes működési szintek között a pénz alapvető szerepet játszik: egyszerűen sokkal olcsóbb kisebb egységekkel feladatokat elvégeztetni. Ezenkívül a logisztika és a hadfelszerelés még az alapvető feltétele annak, hogy harcászatiról hadműveleti szintre emelhessék egy hadsereg működését. Azt forrásaink is elismerték, hogy ezek olyan objektív korlátok voltak eddig, amelyek adottak voltak a menesztett parancsnok számára is.
Stratégia, váltás
A most beérni látszó haderőfejlesztési program, a honvédelemre fordított egyre komolyabb források és persze a szomszédban zajló háború miatt azonban nemcsak lehetőség, de kényszer is jelentkezett a szintlépésre.
Az amerikai National Defense Universityn végzett Böröndi Gábor felkészültsége pedig ebből a szempontból jobb, mint elődjéé volt. Ráadásul mint a brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetője az elmúlt években széles körű nemzetközi kapcsolatrendszert alakított ki, és a lehető legközelebbről látott bele a NATO működésébe.
Ehhez kapcsolódóan: Tankok, ágyúk, terepjárók – mi látszik a magyar haderőfejlesztésből?
Szenes Zoltán korábbi vezérkari főnökön kívül eddig csak Böröndi Gábor rendelkezett ilyen szakmai múlttal a honvédség parancsnokai között. „Böröndi Gábor nemcsak taktikai szinten tud gondolkodni, hanem belelát abba a világba is, amelyik már a külügyminiszterek, nemzetbiztonsági főtanácsadók szintje” – jellemezte az új vezetőt minisztériumi forrásunk. Személyes stílusát ugyanakkor egy másik informátorunk úgy írta le, hogy „ezt az embert láncfűrésszel faragták, és a vezetői stílusát is”.
Nukleáris szittyák
Az új vezérkari főnök parlamenti meghallgatásán két megjegyzése keltett szélesebb visszhangot. Az egyik, hogy szerinte a honvédségnek a „szittya gondolkodásmódot” kell elsajátítania, a másik pedig, hogy visszahozná a katonai oktatásba a nukleáris elrettentést. Vadai Ágnes, a DK képviselője emiatt egyenesen futóbolondnak nevezte Böröndi Gábort, de minisztériumi forrásunk szerint mindkét kijelentésnek megvan a maga értelme.
A szittya gondolkodásmód röviden annyit jelent, hogy egy ország reguláris haderején kívül önkéntes területvédelmi erők is működnek, melyek tartalékosokból állnak. Ezeknek ugyanakkor képesnek kell lenniük önálló feladatokat is ellátni, például a páncélelhárítást (magyarul a harckocsik elleni védelmet).
Minisztériumi forrásunk szerint éppen Ukrajna példája mutatja a legjobban, hogy egy ilyen felállás, ha jól csinálják, milyen hatékony védelmet képes biztosítani még egy elvileg erősebb ellenféllel szemben is. A Magyar Honvédség tartalékos állományának fejlesztése már évek óta napirenden van – eddig mérsékelt sikerrel. Böröndi Gábor feladata lesz ennek felpörgetése is.
Arról pedig, hogy ezt miért hívják szittya gondolkodásmódnak, forrásunk csak annyit mondott, hogy „azért, mert minden hadseregben mindenre kitalálnak valamilyen jól hangzó kódnevet, ennek pedig nálunk ez lett”. A nukleáris elrettentés visszahozása a katonai oktatásba minisztériumi forrásunk szerint egy rosszul megválasztott kifejezés volt.
„Ez egyszerűen azt jelenti, hogy Böröndi Gábor szerint egy hadseregnek lehetőleg egy nukleáris háborúban is tudnia kell ellátnia a feladatát. Ez a magyar füleknek abszurd módon hangozhat, de az orosz támadás óta a brüsszeli NATO-központban kifejezetten sokat foglalkoznak egy esetleges nukleáris eszkaláció veszélyével és kockázataival, nyilván ezt hozta haza az új parancsnok is” – mondta.
Az úgynevezett ABV-védelem kiépítése (atom-, biológiai, vegyi támadás elleni védekezés) minden NATO-tagállamban elhanyagolt terület volt az utóbbi időben, de hamarosan változás jöhet.
Ugyanakkor forrásaink szerint az új parancsnok számára is kockázatot és kihívást jelent, hogy át tud-e lépni a honvédség klánrendszerén. Első megnyilatkozásai alapján kifejezetten határozott, egyszemélyi irányítást ígér, és egy belső fórumon információink szerint azt is egyértelművé tette, hogy olyan vezető, akivel „nem lehet szembemenni”.
Egy dologban azonban szinte biztos lehet Böröndi Gábor: Szalay-Bobrovniczky Kristóf őt már nem fogja lecserélni. „Egy miniszter csak egy vezérkari főnököt nevezhet ki. Ha ugyanis a saját kinevezettjét kell menesztenie, az annak beismerése, hogy rosszul választott. Ezt pedig senki nem engedheti meg magának” – mondta minisztériumi forrásunk.
