Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója a napokban kijelentette, hogy a mára több mint hetvenöt országban megjelent majomhimlő terjedését globális vészhelyzetnek kell tekinteni.
A szakértők szerint az először majmokban azonosított vírus elsősorban szoros érintkezéssel terjed. A fertőzés korábban főleg Nyugat- és Közép-Afrikában fordult elő, de idén Európában és másutt is egyre több megbetegedést tapasztaltak. Az esetszám időközben jelentősen megugrott, mostanáig a világ több mint hetvenöt országában nagyjából 16 ezer fertőzöttet és öt halálos áldozatot regisztráltak.
Milyen veszélyes?
A vírus a himlővel rokon, általában olyan, enyhébb tüneteket okozhat, mint láz, fájdalom és a jellegzetes dudoros kiütések. A legtöbb ember kettő-négy hét alatt teljesen felépül.
A fertőzést bárki terjesztheti, a jelenlegi, Afrikán kívüli terjedés ugyanakkor elsősorban homoszexuális férfiakat érint.
A járvány főként intim bőrérintkezéssel terjed, de ez lehetséges fertőzött ruhán vagy ágyneműn keresztül is. A vírus fertőzőképessége ugyanakkor jóval alacsonyabb, mint a koronavírus-pandémiát okozó SARS-CoV-2 esetében.
„A Covid–19 belégzés útján terjed és rendkívül fertőzőképes. A jelek szerint a majomhimlő esetében nem ez a helyzet” – mondta dr. Martin Hirsch szakértő.
Bár a vírus jelentette kockázat globálisan csupán mérsékelt, Európában az Egészségügyi Világszervezet megítélése szerint magas.
Miért számít vészhelyzetnek?
Világszerte számos illetékes arra szólította fel az utóbbi időben a WHO-t, hogy nyilvánítsa globális vészhelyzetnek a majomhimlő gyors terjedését, különös tekintettel arra, hogy sokan attól tartanak, a vírus endémiássá válhat több országban.
A globális közegészségügyi vészhelyzet kihirdetése azt jelenti, hogy a fertőzés más országokra is átterjedhet, ezért a fellépés összehangolt nemzetközi választ igényel a teszteléstől a vakcinagyártásig. Az Egészségügyi Világszervezet célja, hogy világszerte felhívja a közvélemény figyelmét a problémára, és további pénzügyi forrásokat biztosítson a terjedő fertőzés kezeléséhez.
A betegség halálozási aránya korábban körülbelül egyszázalékos volt az érintett afrikai térségekben, a kontinensen kívüli országokban azonban egyelőre ennél is alacsonyabbnak látszik, jórészt a fejlettebb egészségügyi infrastruktúrának köszönhetően.
A kutatók azt próbálják megállapítani, hogy mi okozta az esetszám kezdeti megugrását, valamint hogy mutálódott-e a vírus bármilyen tekintetben. Többen kiemelték, hogy az újra felpörgő globális utazások és a klímaváltozás is gyorsítja a fertőzések terjedését, mások pedig figyelmeztettek, hogy a szexuális egészségügyi klinikák évek óta alulfinaszírozottak, így sok létesítmény nem tud hatékonyan fellépni a további terjedés megelőzése érdekében.
Óvintézkedések
A szakemberek mindenekelőtt hangsúlyozzák: kerülni kell a fizikai kontaktust a jellegzetes kiütésekkel rendelkező vagy más módon betegnek látszó emberekkel. Majomhimlő gyanúja esetén az érintetteknek el kell különíteniük magukat és orvosi segítséget kell kérniük.
A magas kockázati csoportok tagjainak, illetve a fertőzöttekkel kapcsolatba kerülőknek több országban felajánlották a védőoltást.
A Bavarian Nordic Jynneos nevű vakcinája himlő és majomhimlő ellen is használható a 18 évesnél idősebbek esetében. A dán gyógyszeripari cég arról számolt be, hogy évi harmincmillió vakcinadózis gyártására képes, ezért a kapacitásbővítés érdekében együttműködésre lépett egy amerikai vállalattal.
Az elérhető készítmények között van emellett az amerikai Emergent Biosolutions régebbi oltóanyaga is, az ACAM2000, amelynek azonban súlyos mellékhatásai lehetnek.
Kezelés
A majomhimlő tünetei gyakran maguktól elmúlnak néhány héten belül. A betegeknek folyadékpótlást, illetve kiegészítő kezelést írhatnak elő az esetleges másodlagos bakteriális fertőzések miatt.
Hatékony lehet a tecovirimat nevű antivirális készítmény, amely TPOXX márkanéven fut az Egyesült Államokban. Ezt az Európai Unióban feketehimlő, tehénhimlő és majomhimlő ellen is engedélyezték.
