Az elmúlt bő egy évben több száz postát zárt be a magyar állam költségcsökkentésre hivatkozva. Az érintett hivatalok helyett a Magyar Posta partneri programot hirdetett, de egyelőre sok helyen így is levél- és csomagszolgáltatás nélkül maradtak.
Nem helyezte alacsonyra az ünnepek tétjét Kecskemét polgármestere. „Az első karácsonyi ajándékot ma át is nyújthatom a városnak” – fogalmazott Szemereyné Pataki Klaudia egy helyi posta átadása kapcsán december 8-án. A megnyitó a kötelező politikusi beszéden túl zenei elemet is tartalmazott, egy postakürtöt fújtak meg, de unikálisnak mondható, hogy az ünnepségen a Mikulásnak is üzentek: egy óvoda egyik csoportja rajzokat küldött a Télapónak. Ezek voltak az első küldemények a Gázló utca régi-új hivatalából.
Ez volt az egyike annak a sok száz postának, amelyeket az elmúlt bő egy évben zártak be Magyarországon. Kecskeméten végül egyéves nyomásgyakorlás után az önkormányzat egy civil szervezettel közösen nyitotta újra az intézményt.
Fogyasztói szokások átalakulása
A bezárások első hulláma 2022 novemberében kezdődött, akkor energiatakarékosságra hivatkozva 366 postát csuktak be. A területért is felelős Nagy Márton úgy érvelt az InfoRádiónak, hogy csak az alacsony forgalmú hivatalokat zárják be, a vidéki állomások a tél végével ismét kinyitnak.
Sok helyi, főleg idős lakosnak komoly terhet jelentett az intézkedés. A felháborodás akkora volt, hogy Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András is levelet írt a Magyar Postának. Az első megrökönyödés után végül több önkormányzat is tárgyalni kezdett, egy olyan konstrukción dolgoztak, amelyben legalább részben átvállalta az adott település vagy kerület az üzemeltetést. Nagy Márton ígérete egyébként nem igazán valósult meg: a 366-ból csak 45 fiók nyílt újra.
2023 áprilisában már arról beszélt a miniszter, hogy a Magyar Postát rendbe kell tenni, és az állam számára legolcsóbb működést kell biztosítani. Pár nappal később kiszivárgott, hogy bezárják az 1500 fő alatti településeken működő kispostákat. Ezzel a lépéssel azonban az intézkedéssorozat nem ért véget. Ezután nem sokkal Nagy Márton egy olyan törvénymódosítást nyújtott be, amelyben az állt, hogy a jövőben nem 25 ezer főként kellene egy postát üzemeltetni, elég harmincezer lakosonként egyet fenntartani.
Ehhez kapcsolódóan: Postabezárások: Kevin Costner letette a postástáskát
Kecskemét: sok hűhó semmiért
A Gázló utcai az első hullámban esett el, utoljára 2022. november 11-én nyitott ki. A körzet önkormányzati képviselője, Tóth Zoltán (Szövetség) kezdeményezésére azonnal, még novemberben aláírásgyűjtés kezdődött az intézkedés ellen. Hétszáz tiltakozószignó jött össze, ami egy körülbelül ötezer fős körzetben kiemelkedő számnak mondható.
A petíció azt javasolta, hogy az önkormányzat szálljon be a Gázló utcai posta finanszírozásába. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester azonban amellett érvelt, hogy keressenek piaci szereplőket, akik a saját üzletükben, például egy kocsmában végeznek partneri szolgáltatást. Erről mesélt Lejer Zoltán, az ellenzéki Szövetség frakcióvezetője: „Az biztos, hogy mindig azzal próbáltak érvelni, hogy vállalkozókat keresnek, egy olyan boltot, ami fel tudja venni még ezt a szolgáltatást is. Ebbe az irányba indultak el, de hát látszódott, hogy nem fog működni.”
A lehetséges befektetés azonban nem keltette fel a vállalkozók érdeklődését semelyik kecskeméti helyiség kapcsán, így fél év tetszhalott állapot után végül mégis az önkormányzat lépett. Szeptemberben a Hunyadivárosi Közösségi Házban indították újra az állomást, aztán a Gázló utcai megnyitásáról is hírt adott a polgármester. „Megígértük, el is értük, mert Kecskemét nekünk az első” – írta ki a Facebookjára a polgármester a közel egyéves huzavona után.
Az üzemeltető a hunyadivárosihoz hasonlóan az Akikért a déli harang szól a Hunyadivárosban Egyesület. Jelenleg mindössze egy asztalnál egy munkatársa dolgozik, ugyanis az épületben csak egy helyiség van hasznosítva, tehát itt semmilyen közösségi funkció nincs egybekötve a postával. Ebben az esetben a sikertelen, egyéves vállalkozókeresés oda vezetett, hogy az önkormányzatnak végül saját erőből kellett felkarolnia a hivatalt, és más funkcióval sem tudták összekötni.
Egyes bezárásoknak még az ellenzéki képviselő szerint is lehetett értelmük: „Ebben a hatban voltak racionális döntések, ezt nem vitatom, de szerintem több a fűnyíróelv alapján történt, nem racionálisan – mondta Lejer Zoltán. Ugyanakkor kiemelte: Kecskemét esetében a pályaudvar melletti levélküldő pont még nem nyílt újra, pedig sokaknak ez lenne a legfontosabb. – Meg kéne vizsgálni, mert ez az olyan nagy posta volt, ami a csomagokat is felvette. Szerintem a vasút közelsége, a parkolás, a buszpályaudvar a vidékieket is kiszolgálta. Nem véletlenül volt ez a helye ennek a szolgáltatásnak.”
Ehhez kapcsolódóan: Ki záratja be a magyar postákat?
„Tényleg nem lesz szolgáltatás”
A kormány döntései után két lehetőség mutatkozott, hogy ne maradjon levélszolgáltatás nélkül egy település: vagy az önkormányzat, vagy egy vállalkozás vállalja magára az üzemeltetést. Így lettek a postapartnerek. A modell lényege, hogy a kistelepüléseken így már nem kell intézményt fenntartania a Magyar Postának, hanem megállapodást köt vagy az önkormányzattal, vagy egy vállalkozással, hogy eddigi feladatai mellett elvállalja a levélszolgálat teendőit.
A partnereknek a Magyar Posta havi 265 ezer forintot fizet. Ez a vállalkozásoknak azért érheti meg, mert például ha egy kisbolt egyben levelezőpont is, akkor az ott lakók még eggyel több indokot tudnak felhozni arra, miért kell boltba menniük, tehát növekszik az üzlet forgalma, és még fizetnek is a szolgáltatás fenntartásáért.
A rendszer elsőre hatékonynak tűnhet, de lassan egy évvel az új törvény kihirdetése után sincs minden településen ilyen szolgáltatás. Ezt még Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere is elismeri, aki egyben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke: „Tízből nagyjából hét településen sikerült, mondjuk háromban nem. De ezeken a helyeken is keresni kell a megfelelő személyt, mert tényleg nem lesz szolgáltatás. Két-három nap alatt meg lehet tanulni, de egyéb szolgáltatásokat nagyon nem lehet várni. Ez a két-három nap alatt megtanult szolgálatás kimondottan csak az alapvető tevékenységre szól.”
Míg többnyire egy-egy vállalkozás esetében, a boltban vagy akár a kocsmában külön sarok is létesült a szolgáltatásnak, addig az önkormányzati helyszínek esetében más helyzetről számolt be Schmidt Jenő: „Az önkormányzati épületben az önkormányzati hivatal egyik adminisztrátora elvállalja a postai szolgáltatási tevékenységet. (…) Abban az épületben nyitnak egy kicsi, pici fiókot, vagy meg lehet keresni azt az egy embert napközben, aki átveszi a csomagot vagy a levelet, vagy megcsinálgatja az apró dolgokat. Inkább ez történt, nem kimondottan külön egység létesült.”
Harmadik opcióként felmerülhet az automaták elhelyezése. Az ilyen csomagküldő és átvevődobozok országszerte elterjedtek az olyan magánszolgáltatók által, mint a GLS vagy a Foxpost, de jelentős részük nem az érintett településeken jelent meg. Ráadásul ezeket a szolgáltatásokat inkább a fiatalabbak használják: „Azt látni kell, hogy mindenképpen telefon kell hozzá, úgyhogy ezt az idős emberek nem tudják használni, viszont az unokáik vagy a gyerekeik igen, amennyiben rendelés van. A postai kiszállítási szolgáltatásokat veszik igénybe az idősebbek, úgyhogy ahogy megyünk át erre, ahogy megyünk előre az időben, a bokszrendszer egyre jobban fog terjedni.”
A ritkítás legtöbbször elmondott indoka a költségcsökkentés volt, az átalakulás az ott dolgozók távozásával járhatott. Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke úgy fogalmazott: bár a partnerek felajánlják a korábbi alkalmazottaknak, hogy maradhatnak, tapasztalataik szerint többen vannak azok, akik elmennek a Postától, és más területen próbálják ki magukat.
A bezárások után egy évvel – ahogy többen is fogalmaztak – a Magyar Posta elkerülte a katasztrófát. A költségcsökkentés indokolható cél, ugyanakkor, ahogy láthattuk, az átállás túl gyors volt, és közel sem minden helyen lett megoldás, így elérhető levél- vagy csomagküldő szolgáltatás nélkül maradhattak emberek.
