Napokkal azután, hogy a hadsereg átvette a hatalmat, és leváltotta az ország de facto vezetőjét, Aun Szan Szú Kjít, Mianmarban betiltottak több közösségimédia-platformot, köztük a Facebookot is.
A Facebook és a helyi internet működését megfigyelő szervezetek február 4-én megerősítették, hogy az egykori Burmában a szolgáltatók korlátozzák az egyes szolgáltatásokat, például a Facebook, WhatsApp és az Instagram működését.
„Arra kérjük a hatóságokat, állítsák vissza a kapcsolatot, hogy a mianmari emberek kommunikálhassanak a családjukkal és a barátaikkal, és fontos információkhoz férhessenek hozzá" - mondta Andy Stone, a Facebook szóvivője.
Február 1-jén, azt követően, hogy a hadsereg átvette a hatalmat, rengeteg ember jelentkezett be a Facebookra. Mielőtt a hozzáférést korlátozták volna, a közösségi médiát főleg az ellenzéki vélemények és a polgári engedetlenséggel kapcsolatos tervek megosztására használták fel.
A Kommunikációs és Információs Minisztérium közölte, hogy a Facebook február 7-ig lesz betiltva.
„Jelenleg az ország stabilitását megzavaró emberek ... hamis híreket és téves információkat terjesztenek, és félreértést okoznak az emberek között a Facebook használatával" - áll a Reuters által idézett minisztériumi levélben.
Voltak, akik továbbra is hozzá tudtak férni a Facebookhoz. Egy február 4-i, a mandalaji tüntetésről készült videófelvételen például körülbelül 20 ember látható, akik transzparenseket fognak és az őrizetbe vett vezetők szabadon bocsátását követelik.
Választási csalásokkal vádolják Szú Kjít
A hadsereg 1991-ben egy hatalomátvétel keretében őrizetbe vette a Nobel-békedíjas Szú Kjít. Ezt az Egyesült Államok mellett több más nyugati ország is elítélte.
A katonaság most azzal vádolta a politikus kormányát, hogy nem vizsgálta ki a november 8-i választásokon állítólag elkövetett csalásokat. A választási bizottság szerint a szavazatok mintegy 80 százalékával Szú Kjí Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) nevű pártja nyert.
A hadsereg nem fogadta el az eredményt csalási vádakra hivatkozva.
Az ENSZ főtitkára nemzetközi nyomást sürget
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára szerint a puccs „abszolút elfogadhatatlan", mert a választások „normálisan zajlottak le".
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kulcsszereplőket és a nemzetközi közösséget mozgósítsuk, hogy kellő nyomást gyakorolhassunk Mianmarra és ezzel ez a puccs kudarcot valljon" – mondta Guterres a Washington Postban február 3-án közölt interjúban.
A hadsereg és Aun Szan Szú Kjí ambivalens kapcsolata
A hatóságok február 3-án Szú Kjít illegálisan importált kézi adóvevők („walkie-talkies”) birtoklásával vádolták meg. Ez a lépés lehetővé tette a Szú Kjí hatalmát megdöntő tábornokoknak, hogy két hétre őrizetbe vegyék a politikust.
Az NLD szóvivője megerősítette a vádat, amiért akár három év börtönbüntetésre is ítélhetik a hatalmától megfosztott kormányfőt.
Szú Kjí 1989 és 2010 között élt házi őrizetben, miközben az ország demokratikus mozgalmát vezette. A házi őrizet során hevesen bírálta a hadsereget, de politikusként a tábornokokkal együtt dolgozott, sőt meg is védte a mohamedán vallású rohingják elleni erőszakos cselekedeteiket.
Az a váltás sokat rontott a Nobel-békedíjas politikus nemzetközi megítélésén, de a nyugati kormányok egyértelművé tették, hogy őt tartják az ország törvényes vezetőjének.
Készült a Reuters, a Washington Post, az AFP és az AP tudósításai alapján.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
