A bírálók szerint a vitatott, orosz mintára bevezetni kívánt külföldiügynök-törvény egyaránt veszélyt jelentene a sajtószabadságra és az ország európai uniós aspirációira.
Mi ez az új törvény?
A jogszabály értelmében a médiaorgánumoknak és a nem kormányzati szervezeteknek nyilvántartásba kellene vetetniük magukat, hogy „külföldi hatalom érdekeit képviselik”, amennyiben finanszírozásuk legalább húsz százaléka külföldről származik.
A tervezetet szerdán második olvasatban is elfogadta a parlament, a harmadik és egyben utolsó olvasat a következő hetekben várható.
A szóban forgó javaslat szövege szinte megegyezik a kormányzó Georgiai Álom által tavaly egyszer már benyújtott, majd az utcai tiltakozások hatására végül visszavont tervezetével.
Ehhez kapcsolódóan: A rendőrség erőszakkal oszlatta fel a külföldiügynök-törvény ellen tüntető tömeget Georgiában
Mit mondanak a törvény támogatói, és mit a bírálói?
A kormánypárt azt hangoztatja, hogy a jogszabályra az ország politikai élete feletti, általa károsnak ítélt külföldi befolyás visszaszorítása érdekében van szükség, továbbá azért, hogy meg lehessen akadályozni az azonosítatlan külföldi szereplők destabilizációs kísérleteit.
Az ellenzék orosz törvényként hivatkozik a tervezetre, ugyanis Moszkva hasonló intézkedést fogadott el a független sajtó és a Kremllel szemben kritikus szervezetek megbélyegzésére. A bírálók szerint az a tény, hogy a javaslat a parlament előtt van, az orosz befolyásszerzési szándékokat mutatja Georgiában. Emellett attól is tartanak, hogy elfogadása jelentős akadályokat jelenthet majd az ország régóta vágyott európai uniós csatlakozásában.
Szalome Zurabicsvili georgiai elnök a törvény vétóját helyezte kilátásba, amennyiben a parlament a várakozásoknak megfelelően harmadik olvasatban is megszavazza. A kormánypártnak viszont megvan az államfői vétó felülírásához szükséges többsége a törvényhozásban.
Hogy állnak az orosz–georgiai kapcsolatok?
Az Oroszország és Georgia közötti kapcsolat megromlott és meglehetősen viharossá vált a Szovjetunió 1991-es összeomlását követően.
A két állam között 2008 augusztusában rövid háború tört ki, amikor Georgia megpróbálta visszavenni az ellenőrzést a szakadár Dél-Oszétia felett, amelyet erre reagálva Oroszország egy másik szeparatista tartománnyal, Abháziával együtt független országként ismert el, megerősítve katonai jelenlétét. A nemzetközi közösség túlnyomó többsége mindkét tartományt Georgia részének tekinti.
Tbiliszi ekkor megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával, s bár a viszony az utóbbi években javulásnak indult, Dél-Oszétia és Abházia státusza továbbra is jelentős feszültségforrás.
A georgiai ellenzék azzal vádolja a kormánypártot, hogy Moszkva érdekeit szolgálja, amit az érintettek határozottan tagadnak.
Ehhez kapcsolódóan: Nem lehetnénk csak barátok? Orosz elemzők a szomszédok Moszkvához való viszonyáról
Hogyan zajlottak a tüntetések?
Több egymást követő napon is emberek ezrei gyűltek össze a parlament előtt a törvény ellen tiltakozva. A rendőrség könnygázzal és vízágyúval oszlatta őket, több mint hatvan embert előállítottak, sokan meg is sérültek, köztük az ellenzéki Egységes Nemzeti Mozgalom elnöke.
A törvényhozás elnapolta csütörtökre tervezett ülését az épületben keletkezett károkra hivatkozva.
Mi az EU álláspontja?
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője mélységes aggodalmát fejezte ki a jogszabály esetleges jóváhagyásával kapcsolatban, mondván, hogy negatív hatással lenne Georgia csatlakozási folyamatára.
„Ez a törvény nincs összhangban az EU alapvető normáival és értékeivel – figyelmeztetett. – A javasolt jogszabály korlátozná a civil társadalom és a sajtóorgánumok szabad működését, illetve korlátozhatná a véleménynyilvánítás szabadságát, tisztességtelenül megbélyegezhetne olyan szervezeteket, amelyek hasznára válnak a georgiai állampolgároknak” – tette hozzá.
