Magyarországon általában már egy-két hónappal a szavazás lezárulta után meg tud alakulni az új kormány, de érdemes áttekinteni, hogy is néz ki az ahhoz vezető folyamat.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a korábbiakhoz hasonlóan már az április 3-i választás éjszakáján közölte az előzetes eredményeket, de a végső, hivatalos számokra ezúttal is várni kell. Az úgynevezett jogi eredményt csak a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása és a levélszavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek esetén legkésőbb április 9-én, míg a választás országos eredményét illetően legkésőbb április 22-én.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok (oevb) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által kihirdetetett egyéni, illetve listás eredményeket megállapító határozatok ellen beadott bírósági felülvizsgálati kérelmek ügyében végső soron a Kúria jár el. Ezt úgy kell benyújtani, hogy legkésőbb a választási bizottsági határozat meghozatalának másnapján megérkezzen az NVB-hez. A felülvizsgálati kérelemről a Kúria legkésőbb a felterjesztést követő napon dönt.
Az esetleges jogorvoslati eljárások lezárulta, az eredmény jogerőssé válása után a Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi tájékoztatását a választásról.
Ennek nyomán az új parlamentnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia, az Alaptörvény értelmében az ülést a köztársasági elnök hívja össze harminc napon belül a választás után.
Alakuló ülés
Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik. Ekkor szűnik meg a korábbi képviselők és tisztségviselők, illetve az előző kormány mandátuma. Utóbbi az új kormány megalakulásáig ügyvezetői minőségben látja el a feladatait. A testület ekkor teremti meg egy ciklusra szólóan működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: igazolják a képviselők mandátumát, majd a korjegyzők felolvassák a képviselők és 2014-től a nemzetiségi szószólók névsorát, akik ezt követően esküt tesznek. Az ülésen az NVB és az NVI elnöke beszámol a választás eredményéről és lebonyolításáról. Mivel a választások érvényességéről a választási szervek, végső soron pedig a bíróságok döntenek, a parlamenti mandátumigazolás formális eljárás, viszont mégis az alakuló ülés alapvető mozzanata.
A parlament az ünnepélyes alakuló ülésen választja meg tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket, a jegyzőket és 2014-től a háznagyot is, illetve megalakul a Házbizottság. Az ülést a házelnök megválasztásáig a legidősebb képviselő, a korelnök vezeti, ő jelenti be a frakciók megalakítását is.
A házelnököt a képviselettel rendelkező pártok indítványára jelölik az alakuló ülésen a korelnök javaslata alapján. Ha nincs közös indítvány, vagy van, de nem kap többséget, akkor a legnagyobb frakció tesz javaslatot a házelnök személyére, akit titkos szavazással választ meg a jelen lévő képviselők többsége. Ha nincs meg a szükséges többség, akkor megismételt szavazást kell tartani. Amennyiben ez is eredménytelen, új jelölés és választás következik.
Kormányalakítás
Több más európai országgal, például Olaszországgal vagy Hollandiával ellentétben Magyarországon nem az államfő bízza meg a miniszterelnököt a kormányalakítással, hanem többségi szavazással az Országgyűlés, méghozzá rögtön az alakuló ülésen. A rendszerváltástól ez praktikus gyakorlatként rögzült, 2012-től viszont már az Alaptörvény rendelkezik így. Az alkotmány nem írja elő pontosan, hogy a köztársasági elnöknek kit kell felterjesztenie, de ez a politikus eddig minden esetben a győztes párt jelöltje volt. Szükség esetén előzetes egyeztetéseket kell tartani a bejutási küszöböt átlépő pártok és képviselőcsoportjaik vezetőivel, különösképpen szoros eredmény vagy koalíciós kényszer esetén. De az utóbbi három választásnál ez a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmeinek fényében nem volt elengedhetetlen, így például 2018-ban Áder János csak a kormányfőt fogadta.
Ha a képviselőtestület nem választja meg a javasolt személyt, akkor a köztársasági elnök tizenöt napon belül új javaslatot tesz. Az Országgyűlést az Alaptörvényben meghatározott esetekben, például sikertelen kormányalakítás esetén az államfő feloszlathatja. Erre azonban még nem volt példa 1990 óta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon legfeljebb négy héttel az alakuló ülést és a kormányalakítási megbízást követően már általában leteheti az esküt az új kormány.
